Mit tervez Trump Ukrajnával kapcsolatban?

Donald Trump nem akar eszkalációt látni az orosz-ukrán háborúban, és ennek megfelelően hozza meg a döntést nagy hatótávolságú rakéták rendelkezésre bocsátásáról - az amerikai elnök erről hétfőn a Fehér Házban beszélt.

Donald Trump újságírók előtt közölte: közel áll ahhoz, hogy meghozza a döntést a Tomahawk-rakétákkal kapcsolatban, amelyek a NATO-n keresztül juthatnak rendeltetési helyükre. Hozzátette, hogy az eszközök felhasználásával kapcsolatban fel fog tenni kérdéseket, amelyek arra irányulnak majd, hogy az eszközök hol és milyen módon kerülnek felhasználásra.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban megismételte, hogy soha nem lett volna szabad elkezdődnie, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy mindkét oldal, Oroszország és Ukrajna rossz helyzetértékelése vezetett a háborúhoz. "Senki nem áll jól abban a háborúban" - jegyezte meg Donald Trump.

Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, akár Orbán Viktor magyar miniszterelmökkel, akár nélküle - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a MilitaryNewsUA ukrán portálon közzétett videofelvételen.

Az államfő leszögezte, hogy az uniós csatlakozás az ukrán nép választása. Kijelentette: biztos abban, hogy a magyarok többsége támogatja Ukrajna EU-tagságát. "Magyarország miniszterelnöke az egyetlen, aki lassítja a folyamatot, de ez a folyamat visszafordíthatatlan" - jelentette ki Zelenszkij.

"Ma egyetlen ember terjeszt mendemondákat Ukrajnáról, aki azt hiszi, hogy befolyása van" - mondta, leszögezve, hogy Ukrajna EU-taggá válása csak idő kérdése. "A történelem pedig csak arra fog emlékezni, hogy Magyarország, pontosabban annak miniszterelnöke volt az egyetlen, aki lassította Ukrajna EU-csatlakozását. Tehát vagy megváltoztatjuk az eljárást, vagy követjük azt (...), és ez utóbbi esetben minden országnak nyomást kell gyakorolnia Magyarország miniszterelnökére" - hangsúlyozta Zelenszkij a videófelvételen, amely a holland miniszterelnökkel hétfőn Kijevben tartott közös sajtótájékoztatójukról készült.

Sokan próbálják aláásni Donald Trump béketerveit mind Ukrajnában, mind a Közel-Keleten, soha ekkora jelentősége az Európai Unió és az Arab-öböl közös külügyminiszteri tanácskozásának nem volt, mint most – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn reggel a Facebookon.

A tárcavezető szerint a második világháború lezárása óta most van a legrosszabb helyzetben a globális biztonság. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy a Közép-Európára legnagyobb hatást gyakorló két háború, a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus közös vonása, hogy mindkét esetben Donald Trump jelentheti a békét, sőt, igazából ő jelenti az egyetlen reményt.

„Azt is látni kell, hogy mind az ukrajnai, mind a közel-keleti béketeremtés vonatkozásában nagyon sokan próbálják blokkolni és aláásni a béketörekvéseket, ezért minden eddiginél nagyobb szükségünk van az Öböl-térség felelősségteljes arab országaira”

– írta a külgazdasági és külügyminiszter.

Soha ekkora jelentősége az Európai Unió és az Arab-öböl közös külügyminiszteri tanácskozásának nem volt, mint most – zárta bejegyzését Szijjártó Péter.

Hadiipari üzemekre, valamint az őket ellátó gáz- és energiaipari létesítményekre mért csoportos csapást az éjszaka folyamán az orosz hadsereg szárazföldi, tengeri és légi nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal és drónokkal, továbbá elfoglalta a donyecki Kuzminivka települést – közöltea moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolt fel egy fegyvert és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényt, továbbá nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépek és amerikai HIMARS sorozatvetők tárolóhelyeit, több lőszerraktárt, egy harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, négy irányított légibombát, továbbá 145 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Több mint ötven rakétát és manőverező robotrepülőgépet, valamint mintegy ötszáz drónt indítottak Ukrajna ellen az orosz erők a hétvégén, a támadásokban legkevesebb öt ember meghalt és tíz megsebesült – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a közösségi portálokon.

Közlése szerint a támadás Zaporizzsja, Szumi, Harkiv, Odessza és Herszon megyét is érintette, és Oroszország ismét létfontosságú infrastrukturális létesítményeket támadott ezekben a megyékben. Sok helyen még folyamatban vannak a mentési és helyreállítási munkák – emelte ki.

„Fokozottabb védelemre és valamennyi védelmi szerződés gyorsabb teljesítésére van szükségünk, elsősorban a légvédelem területén, hogy értelmetlenné változtassuk ezt a légi terrort” – írta az ukrán elnök.

Zelenszkij aláhúzta azt is: lehetséges a légteret érintő tűzszünet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak és Európának most erre kell rákényszerítenie Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A helyi hatóságok közölték, hogy a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg) rakéta- és dróntámadásban négyen haltak meg, a mentők szerint négy másik ember megsebesült. A halálos áldozatok egy család tagjai voltak, lerombolt házuk romjai között vesztették életüket. A városban kigyulladt egy ipari park (benne egy gáztározó), két kerületben megszakadt az áramszolgáltatás, és több órára leállt a városi közlekedés – közölte Andrij Szadovij lvivi polgármester.

A dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében egy polgári személy, egy nő meghalt, kilencen pedig megsebesültek, közöttük egy tizenhat éves lány – jelentette Ivan Fedorov, a megye közigazgatási vezetője.

Hozzátette, hogy Oroszország drónokkal és irányított bombákkal támadott. A kormányzó szerint mintegy 73 ezer háztartás áram nélkül maradt, több lakóház összedőlt.

Polgári infrastruktúrát ért támadás Ivano-Frankivszk, Vinnyicja, Csenyihiv, Herszon, Harkiv és Odessza megyében is – közölte Julija Szviridenko miniszterelnök.

„Újabb szándékos terrorcselekmény polgári személyek ellen” – írta Szviridenko az X közösségi portálon. „Moszkva folytatja a támadásokat házak, iskolák, energetikai létesítmények ellen, bizonyítva ezzel, hogy a pusztítás marad az egyetlen stratégiája”.

Az ukrán energiaügyi minisztérium szerint a támadásokban energetikai létesítmények rongálódtak meg a déli Zaporizzsja és az északi Csernyihiv megyében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta legújabb videoüzenetében, hogy az ukrán áramszolgáltatás elleni orosz rakéta-és dróntámadások veszélyeztetik a nukleáris létesítmények biztonságát is, mert a csernobili és a zaporizzsjai atomerőműnek – noha nem üzemelnek – folyamatos áramellátásra van szükségük a kiégett fűtőelemek hűtőrendszereinek működtetéséhez egy esetleges nukleáris baleset elkerülése érdekében.

„Oroszország szándékosan idézi elő radioaktív balesetek veszélyét” – jelentette ki az ukrán elnök csütörtök késő este közzétett üzenetében, egyúttal az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is bírálta nem kellően határozott fellépéséért. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz erők által az energetikai létesítményekre mért csapások „globális fenyegetést jelentenek”.

Beszámolt arról, hogy Oroszország több mint 20 Sahed drónnal támadta a Csernobil áramellátását biztosító, Kijev megyei Szlavutics város energetikai infrastruktúráját, és ez áramszünetet okozott szerdán, ami a radioaktív anyagok kiszabadulását meggátoló szarkofágot is érintette.

„Az oroszok valószínűleg nem tudták, hogy egy Szlavutics elleni támadásnak ilyen következményei lesznek Csernobilra nézve” – mondta Zelenszkij.

A világ tíz legnagyobb nukleáris létesítménye közé tartozó zaporizzsjai erőmű áramellátása több mint egy hete szakadt meg. Zelenszkij ezért is az orosz erőket hibáztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont Ukrajnát tette felelőssé a Moszkva kezén lévő erőművet érintő áramkimaradásért, szerinte az ukránok „űznek veszélyes játékot” az erőmű megtámadásával, és hozzátette Putyin, hogy ha akar, Moszkva is tehet hasonló lépéseket „a másik oldal” erőművei ellen.

A NAÜ szerint az erőmű nincs közvetlen veszélyben, de hangsúlyozta, hogy minél előbb vissza kell csatlakoztatni a elektromos hálózatra.

A magánkézben lévő legnagyobb ukrajnai energiavállalat, a DTEK pénteken bejelentette, hogy a keleti Poltava régióban felfüggesztette számos földgáztelep működését a térséget érő orosz támadások miatt.

„Az éjszaka folyamán az ellenség ismét drónokkal és rakétákkal támadta a DTEK energetikai infrastruktúráját. Ennek következtében a földgázkitermelés több poltavai létesítményben leállt” – írta a vállalat az X-en.

Az ukrán energiaügyi minisztérium pénteki közlése szerint az orosz erők 381 drónnal és 35 rakétával támadták az ukrajnai földgáztermelés legfőbb helyszíneinek számító kelet-ukrajnai Harkiv és Poltava régiót.

A tél közeledtével Oroszország intenzívebbé tette támadásait az ukrán energiaszektor ellen, ami máris több régióban elhúzódó áramszünetekhez vezetett.