Magyarország készen áll a békecsúcs megrendezésére

Magyarország továbbra is készen áll az amerikai–orosz békecsúcs megrendezésére, ugyanis egyedül ez adna reményt az ukrajnai háború rendezésére, harctéri megoldás ugyanis nem lehetséges – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyi idő szerint kedden Washingtonban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a CNN-nek adott interjújában üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz elnök előző héten ismét beszélt egymással, s így remény van a személyes találkozóra Budapesten, még ha most kérdések is merültek fel ennek időzítésével összefüggésben.

„Attól a pillanattól kezdve, hogy bejelentették a csúcstalálkozót, biztos voltam benne, hogy naponta lesznek kiszivárogtatások, hamis hírek tucatjával, amelyek azt állítják, hogy nem fog megtörténni, mert tudom, hogy sokan ellenzik ezt a találkozót”

– mondta a tárcavezető, reagálva arra a médiában terjedő állításra, miszerint egy névtelen Fehér házi forrás úgy véli, a találkozó nem fog megvalósulni.

Szijjártó Péter a műsorvezető kérdésére válaszolva kifejtette a találkozó elnapolásával kapcsolatban, hogy Magyarország továbbra is készen áll helyszínt adni a csúcsértekezletnek. „Szeretnénk, ha a béke visszatérne Közép-Európába. Az elmúlt három és fél év folyamán a béke ügyét képviseltük. Mindent megteszünk, amit tudunk. Megkértek minket, hogy rendezzük meg ezt a csúcstalálkozót. Készen állunk rá. A résztvevőknek minden szükséges feltételt biztosítunk a sikerhez. És nagyon remélem, hogy ez a csúcstalálkozó meg fog valósulni” – mondta.

„Még nem tűzték ki a dátumot. Tehát nem értem, hogy mit jelent a halasztás, ha még nem tűzték ki a dátumot”

– tette hozzá. Valamint reményét fejezte ki, hogy az amerikai kollégájával, Marco Rubióval tervezett szerdai találkozója tisztább képet ad majd a helyzetről.

„Tudom, hogy két kollégám, Rubio és Lavrov miniszter tegnap beszéltek egymással. Úgy tudom, hogy elvi kérdésekről tárgyaltak. Remélem, valamilyen közös megegyezésre jutnak, ami jó alapot teremt a csúcstalálkozó megtartásához” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a csúcstalálkozó megrendezése reményt adna az ukrajnai háború rendezésére.

Illetve leszögezte, hogy a civilizált kapcsolat megléte az Egyesült Államok és Oroszország között mindig biztonságosabb hellyé teszi a világot és benne Közép-Európát. Továbbá arra is kitért, hogy az ukrajnai háborúnak nem lehet harctéri megoldása, ez a fegyveres konfliktus kizárólag a tárgyalóasztalnál érhet véget.

„Az egyetlen, amit tehetünk, hogy biztosítjuk a tárgyalások sikeréhez szükséges összes körülményt és előfeltételt. Egy dolgot tudok. Ennek a vérontásnak véget kell vetni, de ez nem a csatatéren fog véget érni. Ez csak diplomáciával, a tárgyalóasztalnál folytatott tárgyalásokkal fog véget érni. És mi készek vagyunk biztosítani ehhez a helyszínt és a szükséges feltételeket”

– jelentette ki.

A miniszter ezután aláhúzta, hogy a kezdetektől fogva világos volt, hogy Európában sokakat csalódással fog eltölteni, hogy az állítólag nemzetközileg elszigetelt Magyarországot kérték fel „az elmúlt évtizedek legfontosabb csúcstalálkozójának” számító amerikai-orosz értekezlet megrendezésére, ami jól látszott az e heti európai uniós külügyi tanács ülésén is.

„De az igazság az, hogy nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió”

– emelte ki, illetve hangsúlyozta, hogy az EU-nak nincsen szerepe a világ jelenlegi biztonsági válságainak rendezésében, s ennek szavai szerint a közösség háborúpárti hozzáállása az oka.

Az orosz elnökkel szembeni nemzetközi elfogatóparancs kapcsán pedig aláhúzta, hogy

Vlagyimir Putyin nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol nem tartóztatták le, és ha Magyarországra jön, akkor ott sem fogják.

„Azt gondolom, hogy Putyin véget akar vetni a háborúnak, és azt gondolom, hogy Zelenszkij is véget akar vetni neki, én pedig úgy gondolom, hogy véget fog érni”

– jelentette ki az amerikai elnök.

A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium illetékesei az MTI kérdésére kedden közölték, hogy hétfőn Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszéltek telefonon és ennek nyomán nincs szükség további személyes találkozóra, valamint arról is tájékoztatást adtak, hogy „nincs tervben Trump elnök számára találkozó Putyin elnökkel a közeljövőben.”

Donald Trump arról is beszélt, hogy kedden hinduk vallási ünnepe alkalmából beszélt Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, és szóba került az India által fokozatosan csökkentett orosz kőolajvásárlás kérdése is, amivel kapcsolatban az amerikai elnök megjegyezte, hogy az indiai kormányfő is azt akarja, hogy véget érjen a háború Ukrajnában.

Donald Trump a hónap elején jelentette be, hogy India miniszterelnökével megállapodott abban, hogy a dél-ázsiai ország fokozatosan csökkenti, majd leállítja az oroszországi energiavásárlást annak érdekében, hogy Moszkva elessen fontos bevételektől, amelyekből a háborút finanszírozza. India, Kína után, az orosz kőolaj második legjelentősebb vásárlója.

Az amerikai szenátus Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tervezett találkozójáig elhalasztja az Oroszországra vonatkozó új szankciókról szóló törvényjavaslat megvitatását – jelentette be a szenátus republikánus többségének vezetője, John Thune.

„Most nagyjából rányomtunk a szünet gombra” – mondta John Thune a döntés ismertetve hétfőn újságíróknak.

A Szenátus előtt lévő törvényjavaslat felhatalmazná Trumpot, hogy akár 500 százalékos vámokat vessen ki azokra az országokra, amelyek orosz energiaipari termékeket vásárolnak, és nem támogatják aktívan Ukrajnát.

A javaslat az orosz energiaipari termékek fő fogyasztóit, például Kínát és Indiát célozná meg.

A törvényjavaslat hónapok óta a Szenátus előtt van, de nem szavaztak róla, noha legalább 85 szenátor támogatná az elfogadását. A múlt héten John Thune még azt ígérte, hogy a szenátus körülbelül 30 napon belül szavazni fog róla – írta a Bloomberg.