Hány milliárd dollár kell(ene) Gáza újjáépítésére?

 A humanitárius katasztrófával járó, a résztvevőknek és még az Izrael szövetségesének számító Egyesült Államoknak is óriási összegekbe kerülő háború után, a béke idejében megkezdődhet az újjáépítés. Azt ugyanakkor még nem tudni, pontosan milyen tartalommal valósulhat meg a Gázai övezet felvirágoztatása, csak annyi bizonyos, hogy drága lesz – írja az Origo.

Hetvenmilliárd dollárt kellhet elkölteni a Gázai övezetre

A lap összeállításában arról ír, hogy a békecsúcs után – erről az ENSZ Fejlesztési Programjának munkatársa tájékoztatott – több ország jelezte, hogy részt vállalna a gázai újjáépítésben. Az európai és az Öböl-menti országok mellett az Egyesült Államoknak juthat ebből oroszlánrész. A költség várhatóan eléri majd a 70 milliárd dollárt, a legszükségesebb feladatokat három éven belül kellene megoldani, hogy utána elkezdődhessen a hosszabb távra szóló fejlesztések kivitelezése.

Annak részletező áttekintésére, hogy mely területeken milyen ráfordítási összegekkel kell számolni, a Világbank, az EU, valamint az ENSZ közös, még februárban kiadott „Gázai övezet és Ciszjordánia Kárfelmerési Gyorjelentésére” (IRDNA) lehet támaszkodni. Bár azóta a mostanáig eltelt időszakban a helyzet súlyosbodott az övezetben, ennek alapján számba lehet venni, hogy egyes területeken mekkora összegű ráfordításra lehet szükség. 

• Több jelentés szerint a lakhatás továbbra is a legsúlyosabb helyzetű szektor Gázában. Az IRDNA ​​közlése szerint a lakóépületek újjáépítésére 15,2 milliárd dollárt, azaz a teljes költség 30 százalékát kell előirányozni, ez teszi ki a ráfordítási összegek legnagyobb arányát. Három éven belül a lakhatási igények gyors kiszolgálására legalább 3,7 milliárd dollárt kell költeni, egyszerűbb hajlékok biztosításával, ezt követően pedig megkezdődhet a lakásszektor hosszabb távra szóló rendbehozatala. A jelentés szerint közép- és hosszú távon a legfontosabb a lerombolt házak újjáépítése 11,4 milliárd dollárból. A háború a károk 53 százalékát ebben a szektorban okozta.
• A háború két éve miatt a gázai gyerekek „elveszett generációjáról” beszélnek. Nagy szükség lenne az oktatás helyreállítására érdekükben, ennek költségeit 3,8 milliárd dollárra teszi a szervezet. Ebből rövid távon 2,6 milliárd dollárt kellene elkölteni ahhoz, hogy a gyerekek tanítása folytatódhasson például előregyártott épületekben, konténeriskolákban. A költségek egy részét pszichés segítségnyújtásra kell fordítani.
• Gázában nagy károkat szenvedett el az energiaszektor is. Rövid távon 365 millió dollárt kellene elkölteni arra, hogy biztosítani lehessen az övezetet kiszolgáló áramfejlesztők és generátorok napi mintegy 320 ezer literes üzemanyag-szükségletét. Energiára pedig azonnali nagy szükség van az ivóvízellátás, valamint a helyi élelmiszer-termelés beindításához.

Az már a béketerv aláírása napján világossá vált – erről Trump elnök újságíróknak beszélt Egyiptomban –, hogy az Egyesült Államok ennek költségeit nem egyedül fogja viselni (még ha abból részt is vállal), a palesztin terület újjáépítésének költségeit elsősorban a gazdag arab államok forrásaiból kellene finanszírozni. Mekkora költségekről beszélünk úgy, hogy az újjáépítés, a tönkrement infrastruktúrák helyett újak kialakítása olyan hatalmas projekt, mely részleteiben még nem is ismert?

Több tízmilliárd dollárról szól a legóvatosabb becslés

Trump elnök a találkozón azt mondta, hogy az enklávé újjáépítésének költsége elérheti a 30 milliárd dollárt, azaz a több mint 10 ezer milliárd forintot. Ez egyébként az a nagyságrendi összeg, amelyet csak Washington elköltött a kétéves háborúban, közvetetten Izrael támogatására fordítva azt, több jogcímen.

A gázai övezet újjáépítésének költsége ennél a becslésnél vélhetően nagyobb lesz.

A Reuters friss tudósításában azt írja az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) egyik tisztviselőjét idézve, hogy

Jaco Cilliers, az UNDP munkatársa genfi ​​sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy becsléseik szerint a kétéves háború következtében legalább 55 millió tonna rom illetve törmelék borítja Gázát, részleteket azonban nem közölt sem erről, sem az újjáépítésről.

A 70 milliárd dolláros költség több mint a duplája lenne az amerikai előzetes számítások szerinti összegnek.

A Világbank és Egyiptom korábbi közös becslésében legalább 53 milliárd dollárban határozták meg a szükséges összeget. Kairó jelezte: szívesen lenne házigazdája egy újjáépítési konferenciának is Gázával kapcsolatban.

Gázai közlések szintén 70 milliárd dolláros becslést adtak az alapvető közszolgáltatásokban elszenvedett veszteségekre, azok sürgős újjáépítését kérve.

Lakhatás, oktatás, energia, víz, és a kulturális örökség

Annak részletező áttekintésére, hogy mely területeken milyen ráfordítási összegekkel kell számolni, a Világbank, az EU, valamint az ENSZ közös, még februárban kiadott „Gázai övezet és Ciszjordánia Kárfelmerési Gyorjelentésére” (IRDNA) lehet támaszkodni. Bár azóta a mostanáig eltelt időszakban a helyzet súlyosabb lett az övezetben, a Daily Sabah török lap ez alapján számba vette, mely főbb területeken mekkora összegű ráforditásra lehet szükség. 

Az újjáépítés az azonnali, a további humanitárius katasztrófát megelőző beavatkozáson túl egy rövidebb, három éves, majd az azt követő közép- és hosszútávú szakaszokra bontható, ezek egyben akár 15 évet is felölelhetnek, az újjáépítés tartalmától és egyéb, előre nem látott körülményektől függően.

• Több jelentés szerint a lakhatás továbbra is a legsúlyosabban érintett szektor Gázában. Az IRDNA ​​közlése szerint a lakóépületek újjáépítésére 15,2 milliárd dollárt, azaz a teljes költség 30 százalékát kell előirányozni, ez teszi ki a ráfordítási összegek legnagyobb arányát egyetlen jogcímben. Három éven belül a lakhatási igények gyors kiszolgálására legalább 3,7 milliárd dollárt kell költeni, egyszerűbb otthonok, hajlékok biztosításával, ezt követően pedig megkezdődhet a lakásszektor hosszabb távra szóló rendbehozatala. A jelentés szerint közép- és hosszú távon a legnagyobb szükség a lerombolt házak újjáépítéséhez kapcsolódik, 11,4 milliárd dollárral. A háború a károk 53 százalékát ebben a szektorban okozta.
• A háború két éve miatt a gázai gyerekek kapcsán „elveszett generációról” beszélnek. Nagy szükség lenne az oktatás helyreállítására érdekükben, ennek költségeit 3,8 milliárd dollárra számítja a szervezet. Ebből rövid távon 2,6 milliárd dollárt kellene elkölteni ahhoz, hogy a gyerekek tanítása folytatódhasson például előre gyártott épületekben, konténeriskolákban. A költségek egy részét pszichés segítségnyújtásra kell fordítani.
• Gázában nagy károkat szenvedett el az energiaszektor is. Rövidtávon minimum 365 millió dollárt kellene elkölteni arra, hogy biztosítani lehessen az övezetet kiszolgáló áramfejlesztők és generátorok napi kb. 320 ezer literes üzemanyag szükségletét. Energiára pedig azonnali is nagy szükség van az ivóvízellátás, valamint a helyi élelmiszertermelés beindításához.
• A vízellátás és a szennyvízkezelés szintén az alapvető szolgáltatások közé tartoznak. Ezen létesítmények jelentős része már a háború elején megsérült vagy tönkrement. A tiszta víz és a vízkezelés biztosítása alapvető szükséglet, ahogy a sótalanítás helyreállítása is. Ehhez az IRDNA szerint legalább 2,7 milliárd dollárra van szükség.

Jelentős károk keletkeztek Gázában a kulturális és a történelmi örökség helyszínein, kb. 120 millió dollár értékben. Becslések szerint ezen helyszínek 53 százaléka érintett ezekkel. Ezek helyreállítására is szükség lesz, hogy hosszú és tartós béke esetén amellett, hogy az ott élők identitásának erősítését is szolgálhatják, később turisztikailag is az újjáépülő Gáza értékes erőforrásai lehetnek.