POLITIK
Kimondta a lényeget.
Fico úgy véli, egyes uniós vezetők mindent megtesznek azért, hogy meghiúsítsák a Trump–Putyin-találkozót. Azt állítja, az EU háborús kabinetként működik, és tagállamai naivan hiszik, hogy Ukrajna támogatásával legyőzhetik Oroszországot. Hangsúlyozta: a béke érdekében az EU-nak inkább támogatnia kellene a budapesti csúcs létrejöttét.
Robert Fico üzent az Európai Bizottság elnökének Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP
Hidvéghi Balázs, a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára új bejegyzést osztott meg közösségi oldalán, amiben azt írja, hogy Ursula von der Leyennek nem fog tetszeni Robert Fico tűpontos helyzetértékelése a budapesti békecsúcsról.
(Forrás: Facebook/Hidvéghi Balázs)
A budapesti amerikai–orosz elnöki találkozó időpontját még nem egyeztették, de Fico szerint máris nyilvánvaló bizonyítékok vannak arra, hogy egyesek minden áron meg akarják hiúsítani azt. Egy EU-tagállam külügyminisztere arról beszél, hogy az ország légterén való átrepülés közben Vlagyimir Putyin orosz elnököt akár le is tartóztathatnák, miközben az Európai Bizottság köreiből figyelmeztetések érkeznek Magyarországnak, hogy hajtsa végre a nemzetközi elfogatóparancsot – sorolta Fico, és kiemelte:
Mindig is azt vallottam, hogy az Európai Unió háborús kabinetként működik, és a tagállamok jelentős része támogatja az ukrajnai háborút abban a naiv hitben, hogy ezzel meggyengíthetik, vagy akár legyőzhetik Oroszországot.
A szlovák miniszterelnök szerint ez ugyanakkor paradox, de az EU tehetetlen külpolitikájára jellemző, hogy egyes uniós vezetők már most Budapestre igyekeznek a csúcstalálkozóra, és azon dolgoznak, hogy az ukrán elnök is jelen legyen.
Erre mi, szlovákul úgy mondjuk: »beleavatkozni egy lehetséges megállapodásba« – vagyis akadályokat gördíteni a béke elé
– magyarázza Fico. Majd azzal folytatja, hogy „ha az Európai Unió valóban gyors békét akar Ukrajnában – amiben én kételkedem –, akkor mindent meg kellene tennie azért, hogy a Trump–Putyin-találkozó Budapesten akadálytalanul és a lehető leggyorsabban megvalósuljon. Egy minél előbb megrendezett, akadálymentes Trump–Putyin-csúcstalálkozó Budapesten, az EU teljes támogatásával – ez az én hivatalos álláspontom.”
Korábban írtunk róla, hogy Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország szembe megy az Európai Unió háborúpárti álláspontjával, és következetesen a békés ukrajnai rendezés pártján áll:
Nem szállítunk fegyvert, nem küldünk pénzt Ukrajnába, s nyitva tartjuk a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, mert úgy véljük, hogy a háború a csatatéren nem érhet véget, csak a tárgyalóasztalnál.
Több nyugati sajtóorgánum tudatosan torzított információkat közöl az előkészületben lévő orosz–amerikai csúcstalálkozóról, hogy az álhírekkel gyengítse annak politikai súlyát és meghiúsítsa a párbeszédet – hívta fel a figyelmet Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különleges megbízottja.
Donald Trump amerikai elnök üdvözli Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kifutópályán, miután megérkeztek az alaszkai Anchorage-ban található Elmendorf-Richardson közös bázisra 2025. augusztus 15-én Fotó: Andrew Caballero-Reynolds Forrás: AFP
Álhíreknek nevezte Dmitrijev a médiában megjelent híreket, amelyek a budapesti békecsúcs esetleges lemondásáról szólnak, és szándékosan torzítják a valóságot, írja az Origo.
A média félreértelmezi az azonnali jövőre vonatkozó megjegyzéseket, hogy aláássa a közelgő csúcstalálkozót. Az előkészületek azonban folytatódnak
– írta közösségi oldalán.
Az esemény előkészítése még október közepén került napirendre, miután Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonon egyeztettek, és megállapodtak abban, hogy hamarosan találkoznak Budapesten. A hírt Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója is megerősítette, aki szerint a találkozó „nagyon fontos pillanat” lehet az orosz–amerikai kapcsolatokban.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette az előkészületek megkezdését.
Álhíreket terjeszt a nyugati média
Október 20-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon egyeztettek a Putyin–Trump-megbeszélésen elhangzottak végrehajtásának lehetséges lépéseiről. Ezt követően azonban a CNN arról számolt be, hogy a Lavrov–Rubio-találkozót határozatlan időre elhalasztották, ami befolyásolhatja a budapesti csúcstalálkozó ütemezését is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban megerősítette, hogy a csúcstalálkozó előkészítése komoly munkát igényel, és egyelőre nincsenek véglegesített dátumok.
Az Európa Unió több országa Ukrajnával közösen egy 12 pontos javaslatot készít elő az orosz-ukrán háború lezárására, amellyel megpróbálják visszavenni a kezdeményezést, miután az utóbbi hetekben kiszorultak a békefolyamatból – számolt be a Bloomberg.
A múlt héten bejelentette budapesti békecsúcs azt jelezte, hogy a brüsszeli vezetők háttérbe szorultak. A brit The Telegraph például az írta, hogy „Trump és Putyin találkozója Budapesten csapás” az Európai Unió számára. Hétfőn pedig Kaja Kallas uniós külügyi és biztonsági főképviselő jobban örülne, ha inkább Putyin és Zelenszkij találkoznának a Trump-Putyin meeting helyett.
Hogy visszavegyék a kezdeményezést, több uniós állam is elkezdett kidolgozni egy 12 pontos béketervet Ukrajnával közösen.
A tervezet értelmében a jelenlegi frontvonalak mentén vetnének véget a harcnak.
Ez ellentmond annak az orosz követelésnek, amelynek értelmében Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a keleti Donbász régió még ukrán kézen maradt területeit a békekötés fejében (egyes külföldi sajtójelentések szerint emiatt volt konfliktus hétfőn az Egyesült Államok és Oroszország külügyminiszterei közt).
Az amerikai elnökkel összhangban, és Ukrajna uniós csatlakozása mellett akarnak békét kötni
A Bloombergnek nyilatkozó, a 12 pontos uniós-ukrán tervezetet ismerő források szerint
a kidolgozás alatt álló terv végrehajtását egy „béketanács” felügyelné Donald Trump vezetésével.
„Miután Oroszország Ukrajnát követve beleegyezik a fegyverszünetbe, és mindkét fél elkötelezi magát a területi előrenyomulás leállítására, a javaslatok előirányozzák az összes deportált gyermek Ukrajnába való visszatérését és a foglyok cseréjét. Ukrajna biztonsági garanciákat, a háborús károk helyreállításához szükséges forrásokat és az Európai Unióhoz való gyors csatlakozás lehetőségét kapná” – írta a Bloomberg.
A terv értelmében emellett az Oroszországra kiszabott szankciókat fokozatosan feloldanák – noha a mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott központi banki tartalékot csak akkor adnák vissza, ha Moszkva beleegyezik, hogy hozzájárul Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez (amire nem sok esély mutatkozik a gyakorlatban). De minden korlátozás újra életbe lépne akkor, ha Oroszország a tűszünet megkötése után újra megtámadná szomszédját. Ezen túlmenően Moszkva és Kijev emellett tárgyalásokat kezdene a megszállt területek kormányzásáról, bár sem Európa, sem Ukrajna nem ismerné el jogilag a megszállt területeket orosz tulajdonnak – mondták a források, megjegyezve, hogy a erv részletei még véglegesítés alatt állnak és változhatnak.
Megjegyezték azt is, hogy bármely javaslatnak Washington támogatását is el kell nyernie, ahhoz, hogy eredményes lehessen,
és az európai tisztviselők még ezen a héten az Egyesült Államokba utazhatnak azért, hogy elnyerjék a Trump-kormányzat jóváhagyását.
Emellett Ukrajna szövetségesei, az úgynevezett „tette készek koalíciója” is összeül pénteken, valamint az EU csütörtökön Brüsszelben tartandó csúcstalálkozón vitatják meg a Kreml ellen irányuló további szankciókat és azt az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget, amelyet a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök felhasználásával folyósítanának.
Ripost hírek
