Ezt üzente október 23-án a lengyel parlament elnöke

A lengyelek és a magyarok szinte minden nemzedékében megtapasztalható, hogy a két nemzet sorsa összefonódik - jelentette ki Marek Kuchcinski, a lengyel-magyar parlamenti baráti tagozat elnöke, volt alsóházi elnök szerda este Varsóban, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A varsói magyar nagykövetség rendezvényén Íjgyártó István nagykövet és Marek Kuchcinski mondtak ünnepi beszédet, mindketten lengyel nyelven szólaltak fel.

Kuchcinski a lengyel és a magyar történelem jellegzetes vonásának nevezte a két nemzet sorsának összefonódását és hasonlóságát, amely "szinte minden generációban megfigyelhető".

Ez a sorsközösség a keresztény értékrendszerből, a saját állam iránti tiszteletből és a szabadságszeretetből nőtt ki, és kifejezést kapott az 1956-os magyar forradalomban is, amikor tapasztalható volt a lengyelek és a magyarok szolidaritása - jelentette ki Kuchcinski.

Áttekintve a lengyel és a magyar barátság történetének fő állomásait, Kuchcinski megemlítette a második világháborús hősöket is: idősebb Antall Józsefet, Henryk Slawikot, Esterházy Jánost és Waclaw Felczakot.

Kiemelte: a szolidaritás fontossága "a hazáért, az értékekért és a demokráciáért" folytatott 1956-os küzdelemben is megmutatkozott.

A magyar forradalmárok a szabadság- és a hazaszeretet öröksége mellett egy másik fontos üzenetet hagyták az utókorra: "a mai Európában élve, folyton szem előtt kell tartanunk, hogy elsősorban magyarok és elsősorban lengyelek vagyunk", és a fő kötelességünk "nemzeteink örökségének védelme"

- hangsúlyozta Kuchcinski.

Lengyelország és Magyarország közös történelme arról is tanúskodik, hogy "közös közép-európai identitásunk is van". Ennek "nincs egyetlen központja, független a határoktól, viszont jellemző rá a kultúrák, szokások, nyelvek, nemzetek sokfélesége és az +egyenlők az egyenlőkkel, szabadok a szabadokkal+ elve" - fogalmazott Kuchcinski.

Azt a kívánságát fejezte ki, hogy "a lengyel-magyar szolidaritás és együttműködés hagyományában gyökerező üzenet" és az 1956-os hősök emléke a jövőben is kísérje a két nemzetet."

A varsói ünnepség megrendezését mások mellett a budapesti Waclaw Felczak alapítvány támogatta.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az X közösségi portálon – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyik bejegyzésére reagálva – azt írta: bízik benne, hogy az ukránok megsemmisítik a Magyarország ellátását is biztosító Barátság kőolajvezetéket.

Az ügy előzménye az volt, hogy Szijjártó Péter közzétett egy bejegyzést az X-en arról a cikkről, amely szerint Sikorski kedden azt mondta: nem tudják garantálni, hogy egy lengyel „független bíróság ne kötelezze a kormányt” Vlagyimir Putyin gépének feltartóztatására, ha az orosz elnök Lengyelország fölött akarna átrepülni a budapesti békecsúcsra vezető úton.

Szijjártó azt írta a posztjában:

„Radoslaw Sikorski azon független bíróságról beszél, amely Donald Tusk utasítására megtagadta az Északi Áramlat-2 gázvezetéket felrobbantó terrorista kiadatását?”

Erre kontrázott rá a lengyel külügyminiszter, aki úgy fogalmazott: „Péter, büszke vagyok a lengyel bíróságra, amely úgy döntött, hogy a megszálló szabotálása nem bűncselekmény.” Majd hozzátette azt is:

„Sőt, remélem, hogy bátor honfitársad, Magyar őrnagy végre sikerrel jár, és megsemmisíti a Putyin háborús gépezetét tápláló olajvezetéket, és ti Horvátországon keresztül juthattok olajhoz.”

„Magyar őrnaggyal” Sikorski az ukrán drónerők parancsnokára, a Magyar hívőjelű Robert Brovgyira célzott, akit a Barátság kőolajvezeték elleni csapások miatt kitiltottak Magyarországról.

Orbán Balázs élesen bírálta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentését, aki azt írta: reméli, hogy az ukránok felrobbantják a Magyarország energiaellátását biztosító Barátság kőolajvezetéket. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ez a háborús pszichózis legsötétebb mélysége. Orbán Viktor a bejegyzéshez kommentben csatlakozott, súlyosnak nevezve a lengyel kormány hozzáállását.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közösségi oldalán reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter bejegyzésére, amelyben Sikorski azt írta: reméli, hogy az ukránok megsemmisítik a Magyarország energiaellátását is biztosító Barátság kőolajvezetéket.

„Felháborító: a lengyel külügyminiszter abban reménykedik, hogy az ukránok fel tudják robbantani a Magyarország energiaellátását biztosító Barátság kőolajvezetéket. Ez a háborús pszichózis legsötétebb mélysége” – fogalmazott Orbán Balázs a Facebookon.

Hozzátette: „Akármennyire is törekszik a lengyel–magyar kapcsolatok lenullázására Sikorski, szeretném emlékeztetni, hogy népeink történelmi barátságot ápolnak, és mi szövetséges országok vagyunk.”

A bejegyzéshez Orbán Viktor miniszterelnök is hozzászólt, aki szintén bírálta a lengyel külügyminisztert:

„A háborús pszichózis foglyul ejtette a lengyel kormány elméjét. Sutba akarják dobni az ezeréves magyar–lengyel barátságot. Azt támogatják, hogy egy szabotázsakció keretében robbantsák fel a Barátság vezetéket, ahogy az az Északi Áramlattal történt. Ez súlyos károkat okozna a magyar családok pénztárcájának. Kész elmebaj! Mi kitartunk a népeink barátsága mellett. Isten óvja Lengyelországot!” – írta a kormányfő.

Később tartja meg tervezett találkozóját Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökkel, a jövő hétre kilátásba helyezett időpontot törölték. Az amerikai elnök ezt szerdán közölte, miután tárgyalt Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával.

Donald Trump a Fehér Házban tartott megbeszélést követően elmondta, úgy érzi, hogy a találkozó most nem hozná meg az elvárt eredményt.

„Töröltük a találkozót Putyin elnökkel, nem érezzük helyénvalónak. Nem vinne bennünket oda, ahova jutni akarunk, így töröltem. A jövőben fogjuk megtartani” – fogalmazott az amerikai elnök.

Donald Trump azt is elmondta, hogy hosszú megfontolás után hozta meg a szankciós döntést két nagy orosz olajvállalat ellen, aminek célja, hogy a háború lezárását elősegítse.

A büntetőlépések hatályát illetően kijelentette: „reméljük, hogy nem lesznek életben túlságosan hosszú ideig, reméljük, hogy a háború lezárul”.

Szerdán Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelentett be két meghatározó orosz olajipari nagyvállalat, a Rosnyeft és a Lukoil ellen szankciót.

Az elnök megismételte kedden is hangoztatott véleményét, hogy mind az ukrán, mind az orosz fél békét akar, és egyben kifejezte meggyőződését, hogy sikerül pontot tenni az ukrajnai konfliktus végére. Kifejtette, hogy a közelmúltban nyolc háborús konfliktus lezárását sikerült elérni, és egy maradt hátra, az orosz-ukrán háború.

Donald Trump újságírói kérdésre megismételte, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Érvként azt említette, hogy a Tomahawk kezelésének elsajátítása legkevesebb hat hónap, de inkább egy év intenzív kiképzést igényel, és hangsúlyozta, hogy nagyon összetett eszközökről van szó.

„Az egyedüli mód, hogy a Tomahawkot kilőjék az, hogy mi indítjuk el, mi pedig ezt nem fogjuk megtenni” – jelentette ki az amerikai elnök, hozzáfűzve, hogy az Egyesült Államok nem fog másokat kiképezni a rakéta használatára.

Donald Trump egyben megerősítette, hogy jövő héten Dél-Koreában tárgyalóasztalhoz ül Hszi Csi-ping kínai elnökkel, és reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokat érintő sok „kétségre” sikerül választ találniuk.

Az amerikai elnök elmondta, hogy három országot érintő ázsiai utazást tesz, amelynek állomásai között szerepel Dél-Korea mellett Japán és Malajzia.