POLITIK
Nagyon messze a határtól.
Október 3-án éjjel ukrán drónok támadták meg az oroszországi Permi területen működő Azot vegyi üzemet – közölte Dmitrij Mahonyin kormányzó.
Orosz-ukrán háború (Fotó: AFP)
Az ukrán támadás rövid időre leállította a termelést abban a létesítményben, amely Oroszország egyik legnagyobb nitrogénműtrágya-gyártója, és kulcsfontosságú beszállítója a mezőgazdaságban és a robbanóanyag-gyártásban használt vegyi anyagoknak.
Az ukrán ellenőrzés alatt álló területektől mintegy 1700 kilométerre fekvő üzem ammóniát, karbamidot és ammónium-nitrátot állít elő, valamint magasabb alifás vegyületeket és kristályos nátrium-nitritet.
„Frissített információk szerint éjjel ellenséges dróntámadás történt… Rövid ideig leállt az Azot technológiai folyamata” – mondta Mahonyin. „A helyszínen továbbra is a mentőszolgálatok dolgoznak.”
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy húsz ukrán drónt semmisítettek meg orosz ellenőrzés alatt álló területen, de a Permi területről nem tettek említést
– írja a The Kyiv Independent.
A Permi terület, amely Oroszország európai és ázsiai részeinek határán fekszik, távol van a fronttól. Az ilyen távolságban végrehajtott támadások azt mutatják, hogy Ukrajna képes mélyen az orosz hátországban is katonai szempontból fontos infrastruktúrát célba venni.
Mindeközben október 3-án éjjel hatalmas, összehangolt támadás érte Ukrajnát is – számolt be az Origo.
A beszámolók szerint körülbelül 300 nagy hatótávolságú drónt, 17 cirkálórakétát és hét ballisztikus rakétát indítottak katonai célpontok ellen.
Az éjszaka folyamán robbanásokat lehetett hallani Kijevben, Odesszában, Dnyipropetrovszkban, Poltavában, valamint Harkiv, Szumi és Csernyihiv megyében is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta legújabb videoüzenetében, hogy az ukrán áramszolgáltatás elleni orosz rakéta-és dróntámadások veszélyeztetik a nukleáris létesítmények biztonságát is, mert a csernobili és a zaporizzsjai atomerőműnek – noha nem üzemelnek – folyamatos áramellátásra van szükségük a kiégett fűtőelemek hűtőrendszereinek működtetéséhez egy esetleges nukleáris baleset elkerülése érdekében.
„Oroszország szándékosan idézi elő radioaktív balesetek veszélyét” – jelentette ki az ukrán elnök csütörtök késő este közzétett üzenetében, egyúttal az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is bírálta nem kellően határozott fellépéséért. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz erők által az energetikai létesítményekre mért csapások „globális fenyegetést jelentenek”.
Beszámolt arról, hogy Oroszország több mint 20 Sahed drónnal támadta a Csernobil áramellátását biztosító, Kijev megyei Szlavutics város energetikai infrastruktúráját, és ez áramszünetet okozott szerdán, ami a radioaktív anyagok kiszabadulását meggátoló szarkofágot is érintette.
„Az oroszok valószínűleg nem tudták, hogy egy Szlavutics elleni támadásnak ilyen következményei lesznek Csernobilra nézve” – mondta Zelenszkij.
A világ tíz legnagyobb nukleáris létesítménye közé tartozó zaporizzsjai erőmű áramellátása több mint egy hete szakadt meg. Zelenszkij ezért is az orosz erőket hibáztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont Ukrajnát tette felelőssé a Moszkva kezén lévő erőművet érintő áramkimaradásért, szerinte az ukránok „űznek veszélyes játékot” az erőmű megtámadásával, és hozzátette Putyin, hogy ha akar, Moszkva is tehet hasonló lépéseket „a másik oldal” erőművei ellen.
A NAÜ szerint az erőmű nincs közvetlen veszélyben, de hangsúlyozta, hogy minél előbb vissza kell csatlakoztatni a elektromos hálózatra.
A magánkézben lévő legnagyobb ukrajnai energiavállalat, a DTEK pénteken bejelentette, hogy a keleti Poltava régióban felfüggesztette számos földgáztelep működését a térséget érő orosz támadások miatt.
„Az éjszaka folyamán az ellenség ismét drónokkal és rakétákkal támadta a DTEK energetikai infrastruktúráját. Ennek következtében a földgázkitermelés több poltavai létesítményben leállt” – írta a vállalat az X-en.
Az ukrán energiaügyi minisztérium pénteki közlése szerint az orosz erők 381 drónnal és 35 rakétával támadták az ukrajnai földgáztermelés legfőbb helyszíneinek számító kelet-ukrajnai Harkiv és Poltava régiót.
A tél közeledtével Oroszország intenzívebbé tette támadásait az ukrán energiaszektor ellen, ami máris több régióban elhúzódó áramszünetekhez vezetett.
Minimum butaság Oroszországot azzal vádolni, hogy a saját ellenőrzése alatt álló zaporizzsjai atomerőművet támadja – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak, Volodimir Zelenszkij vádjaira reagálva.
„Ez egy orosz erőmű, amely értelemszerűen a mi ellenőrzésünk alatt áll. Minimum butaság azzal vádolni az orosz felet, hogy bombázza azt az erőművet, amelyet ő maga tart ellenőrzés alatt” – hangoztatta Peszkov.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy az ukrán támadások dacára az orosz szakamberek mindent elkövetnek a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolása érdekében. A létesítményben kialakult helyzettel kapcsolatban az orosz kormány folyamatos kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amelynek szakértői 2022 szeptembere óta folyamatosan jelen vannak az orosz ellenőrzés alá vont erőműben.
Jevgenyija Jasina, a létesítmény kommunikációs igazgatója a TASZSZ-nak elmondta: a NAÜ helyszínen lévő szakértőit tájékoztatták, hogy az erőmű szakemberei készek megkezdeni a szeptember 23-án megsérült utolsó külső áramellátó vezeték javítását, ám a nem szűnő ukrán támadások miatt ezt nem tudják megtenni. Az ügyben megbeszélést tartott Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezetője, és Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója is.
Jasina szerint a zaporizzsjai atomerőmű három év alatt a leghosszabb időszakot vészelte át külső energiaellátás nélkül. A létesítmény Ferroszplavna-1 tartalékvezetékét május 7-én kapcsolták le.
Korábbi orosz tájékoztatás szerint a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása szeptember 23-án, a 750 kilovoltos Dnyiprovszka nagyfeszültségű távvezetékre mért ukrán csapások miatt megszakadt. A létesítmény saját energiaellátását tartalék dízelgenerátorok biztosítják.
Az erőmű szerint ez volt a tizedik hasonló incidens az ukrajnai konfliktus kezdete óta. A nukleáris üzemanyag hűtése a tárolómedencékben és a reaktorokban teljes mértékben működik, a helyzet ellenőrzés alatt áll, és elegendő üzemanyag áll rendelkezésre a generátorok hosszú távú, autonóm üzemeltetéséhez.
Peszkov szerdai konferenciahívásos sajtótájékoztatóján egyébként lehetetlennek nevezte a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételt Oroszország és Ukrajna között, amit azzal indokolt, hogy Kijev szünetelteti az ezt előkészíteni hivatott szakértői tárgyalásokat.
„Sajnos jelenleg nincs lehetőségünk ilyen (csúcs)találkozót előkészíteni az ukrán féllel, mert a kijevi rezsim nem siet a tárgyalási folyamat, az isztambuli folyamat folytatásával, nem siet a válasszal a neki átadott dokumentumtervezetekre, nem siet a válasszal a három munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatra” – mondta az orosz elnök sajtótitkára.
Peszkov jogtalan vagyonelkobzásnak és lopásnak minősítette az EU-nak a befagyasztott orosz kintlévőségekkel kapcsolatos terveit. Kilátásba helyezte az ezekben részes országok és személyek felelősségre vonását.
„Ez további lépés a tulajdon sérthetetlenségének elve iránti bizalom teljes megsemmisítése felé” – nyilatkozott.
„A bumeráng komoly csapást mér majd a fő letétkezelőkre, azokra az országokra, amelyeknek érdekük a befektetési vonzerő” – tette hozzá.
Kifogásolta, hogy Európa a tengereken, egyebek között a Balti-tengeren, „számos provokatív lépést tesz”.
Ripost hírek
