A németek szerint le kéne tartóztatnunk Putyint

Németország emlékeztette Magyarországot, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból (NBB) való kilépésének bejelentése ellenére továbbra is köteles betartani a Római Statútum szerinti kötelezettségeit.

Berlin világossá tette, hogy Budapestnek végre kell hajtania Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsot, amikor az orosz elnök megérkezik a magyar fővárosba, hogy találkozzon Donald Trump amerikai vezetővel.

Josef Hinterseer, a német külügyminisztérium szóvivője megjegyezte, hogy Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból később, 2026 áprilisában lép hatályba.

Hinterseer szerint lehetséges kivétel a letartóztatási szabály alól

Béketárgyalások esetén a Római Statútum 97. cikke kimondja, hogy az ilyen jogi kérdéseket előzetesen a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell terjeszteni, és Magyarországnak ebben az ügyben fellebbeznie kellene a bírósághoz. „Ez azért fontos, mert megakadályozza, hogy a tagállamok egyoldalúan értelmezzék a Római Statútumot” – tette hozzá a német külügyminisztériumi képviselő.

Steffen Meyer kormányszóvivő-helyettes viszont megjegyezte, hogy Németország támogatja és üdvözli a békés megoldásra irányuló összes erőfeszítést. „Sürgősen meg kell találni az utat az igazságos békéhez. Számunkra a kiindulópont, ahogy mindig is világosan kijelentettük, a tűzszünet. Különben nincs értelme a békéről tárgyalni. A német kormány nagy kíváncsisággal, de ugyanakkor jelentős szkepticizmussal is szemléli Vlagyimir Putyin viselkedését ebben az ügyben” – jelentette ki.

Magyarország biztonságos környezetet ígért Putyinnak

Magyarország már kijelentette, hogy garantálja Putyin biztonságát a Trumppal folytatott sikeres tárgyalásokhoz. Szijjártó Péter külügyminiszter megígérte, hogy biztosítja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az amerikai és az orosz elnök „biztonságos és nyugodt környezetben folytathassa a tárgyalásokat”. Kijelentette, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa.

Orbán Viktor miniszterelnök Budapestet nevezte Európa egyetlen alkalmas helyszínének egy amerikai-orosz békecsúcshoz. „Megbízható, biztonságos és politikailag stabil környezetet biztosítunk. Nem volt más választásunk. Egyszerűen fogalmazva: számíthatnak ránk!” – írta a közösségi médiában.

A kormányfő azt is megjegyezte, hogy teljes gőzzel folynak az előkészületek Putyin és Trump találkozójára – írta meg a Lenta.ru. Erre egy héttel a két ország külügyminisztereinek jövő héten esedékes találkozója után kerülhet sor.

A történelem a szemünk előtt zajlik! Rövid időn belül hazánkba érkezik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a budapesti békecsúcs keretében vessenek véget az orosz-ukrán háborúnak. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Európában hazánkon kívül más ország nem is jöhetett volna szóba.

Budapest Európában a legalkalmasabb helyszín

Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth rádiónak úgy fogalmazott: Európán kívül sok hely van, ahol meg lehet tartani egy ilyen tárgyalást, de Európában Budapesten kívül nincs más ilyen hely. 

Hozzátette: sajnálja, hogy Ferenc pápa ezt nem élte meg, mert ő volt az, aki a legjobban biztatta őket, hogy tartsanak ki a béke mellett, legyenek állhatatosak.  A kormányfő azt is elárulta, hogy csütörtökön este az amerikai, majd pénteken délelőtt az orosz elnökkel is tárgyalt a budapesti békecsúcs részleteiről. 

A kiszivárgott információk szerint az amerikai és orosz külügyminiszter hamarosan személyesen tárgyalnak, majd rá egy hétre kerülhet megrendezésre a budapesti békecsúcs.

3 éve a béke mellett

A közelgő budapesti békecsúcs azonban nem előzmény nélküli. Éppen Orbán Viktor volt az, aki tavaly kijelentette, hogy a békéért tenni kell, ezért békemisszióba kezd. A magyar miniszterelnök először felkereste a háborúban álló feleket, majd a világ több más vezetőjével is tárgyalt. A többállomásos békemisszió jó mutatta, hogy

A békemisszió állomásai

Orbán Viktor 2024. júliusában:

• először Kijevbe utazott, ahol tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel;
• majd Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin fogadta;
• Kína volt a békemisszió következő állomása, ahol Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszélést;
• végül a washingtoni NATO-csúcson találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, majd felkereste Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét is.

A békemissziónak a tavalyi év végén lett még folytatása:

• December 4.: találkozó Ferenc pápával,
• December 10.: találkozó Donald Trumppal és Elon Muskkal, 
• December 11.: Orbán Viktor telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal,
• December 12.: találkozó Recep Tayyip Erdogannal.

Minden magyar család érdeke a béke

Orbán Viktor elmondta, Európának nem a háborúra kellene készen állnia, hanem a békére. 

A miniszterelnök úgy látja, hogy a budapesti békecsúcs megéri az arra fordított költségeket és a kényelmetlenséget is, mert semmi máson nem tudunk többet keresni, mint a békén. 

A miniszterelnök úgy véli, ha van megállapodás a békéről, akkor az európai háborús terveket ki kell dobni az ablakon. Szükség lesz egy európai biztonsági tervre, nem azért, mert háborúzni akarnának, hanem hogy biztonságban érezhessük magukat. A stratégia fókusza a béketerv kell, hogy legyen. Hozzátette: ritka a politikában az, hogy ilyen gyors álláspontfordulás lesz, de mint fogalmazott, miért ne hihetnénk abban, hogy az európaiak a józan ész útjára lépnek.