Zelenszkij nem megy Moszkvába, de...

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak adott interjúban értékelte Donald Trump és Vlagyimir Putyin három héttel ezelőtti alaszkai találkozóját, valamint beszélt a háború alakulásáról és elmondta véleményét a két- és a háromoldalú béketárgyalások lehetőségeiről. Az interjú végén pedig kifejtette, mi jelentene szerinte győzelmet országa számára az 1,293 napja tartó háborúban.

„Sajnálatos, hogy Ukrajna nem volt ott, mert úgy gondolom, hogy Trump elnök megadta Putyinnak, amit akart. Ő akarta, tudják, nagyon akarta, hogy találkozzon Trump elnökkel, az Egyesült Államok elnökével. És úgy gondolom, hogy Putyin ezt megkapta. És ez sajnálatos” – mondta Zelenszkij az ABC News vezető külügyi tudósítójának, Martha Raddatznak.

Az ukrán elnök hozzátette:

„Putyin nem akar velem találkozni, de nagyon szeretne találkozni az Egyesült Államok elnökével, hogy mindenkinek megmutassa a videókat és képeket, hogy ő ott van.”

Zelenszkij megjegyzései – melyet egy lebombázott, amerikai tulajdonú ukrajnai gyárban mondott el – néhány nappal azelőtt hangzottak el, hogy Oroszország szombat éjjel több mint 800 drónt és más fegyvereket indított Ukrajna-szerte, köztük a főváros, Kijev ellen is, ahol a kormány épületét is találat érte. A támadások legalább nyolc civil halálát okozták, és további 59 embert megsebesítettek az ország különböző pontjain. Az ukrán légierő rekordméretű támadásnak nevezte a rajtaütést.

Zelenszkij ismét megismételte álláspontját, miszerint a háború lezárásához nagyobb nyomásra van szükség az amerikai és európai szövetségesek részéről Oroszországgal szemben.

„Mindannyian értjük, hogy további nyomást kell gyakorolnunk Putyinra. Nyomásra van szükség az Egyesült Államok részéről. És mondtam, hogy úgy gondolom, Trump elnöknek igaza van az európaiakkal kapcsolatban. Nagyon hálás vagyok minden partnernek, de némelyikük továbbra is olajat és orosz gázt vásárol. Ez pedig nem tisztességes… Tehát teljesen le kell állítanunk mindenféle energiavásárlást Oroszországtól”

– mondta.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a gyilkost. El kell venni a fegyverét. Az energia az ő fegyvere”

– tette hozzá Zelenszkij.

Egy esetleges Putyinnal való találkozóval kapcsolatban elmondta: az orosz elnök olyan feltételeket szabott a megbeszélésre, amelyeket nem fogadhat el, és szerinte Putyin „játékot űz az Egyesült Államokkal”. Eközben a héten letelt az a kéthetes határidő is, amelyet Trump szabott meg a béketárgyalások megkezdésére Putyin és Zelenszkij között.

Zelenszkij gúnyosan reagált, a korábban Putyin által is felvetett moszkvai találkozó ötletére:

„Ő jöhet Kijevbe”

– mondta, majd hozzátette:

„Nem mehetek Moszkvába, amikor az országom rakétázás alatt áll, amikor mindennap támadások érnek minket. Nem mehetek ennek a terroristának a fővárosába. Ez nyilvánvaló. És ő ezt érti. Ugyanez az ajánlat, ahogy mondtam: neki kell Kijevbe jönnie. Ez is nyilvánvaló, hogy csak halogatni akarja az általunk kitűzött találkozót” – tette hozzá.

Zelenszkij ugyanakkor megjegyezte: annak a lehetőségét, hogy a két háborús vezető közvetlenül tárgyaljon, nem zárja ki – de hangsúlyozta, hogy orosz területen nem hajlandó találkozni.

„Azt mondtam, nézze elnök úr, bármilyen találkozóra készen állok – csak nem Oroszországban –, lehet kétoldalú, háromoldalú. Boldogok leszünk, ha Ön is ott lesz”

– mondta.

Az Ukrajna által régóta kért biztonsági garanciákkal kapcsolatban – amelyeket az amerikai és európai szövetségesektől várnának a háború lezárása esetén – Zelenszkij kijelentette:

„Bármilyen biztonsági garancia Ukrajnában csak a hadseregünkre épülhet.”

„Úgy gondolom, hogy Trump elnök be akarja fejezni ezt a háborút. De ha igazságos és tartós békéről beszélünk, akkor az fontos, hogy úgy érjen véget, hogy ne legyen újra agresszió hat hónap múlva, egy év múlva, két év múlva. Nemcsak megállítani fontos a háborút. Igen, ez nagyon fontos, de tartós békét kell elérni, biztonságot kell teremteni” – mondta.

Amikor a riporter megkérdezte, mi jelentene győzelmet az ostromlott ország számára,

Zelenszkij azt felelte: Ukrajna túlélését.

„Putyin célja Ukrajna elfoglalása” – mondta Zelenszkij.

„Természetesen teljesen el akar minket foglalni. Számára ez a győzelem. És amíg ezt nem tudja megtenni, addig a győzelem a mi oldalunkon van. Ezért számunkra a túlélés maga a győzelem. Mert túlélünk az identitásunkkal, országunkkal, függetlenségünkkel együtt”

– jelentette ki.

Mind Oroszország, mind Ukrajna számára biztonsági garanciákat kell kidolgozni, Moszkva ezeket tiszteletben fogja tartani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

„Ha ezek a megállapodások létrejönnek, Oroszország – ebben senki se kételkedjen – maradéktalanul végre fogja hajtani őket. Tiszteletben fogjuk tartani azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket természetesen mind Oroszország, mind Ukrajna számára ki kell dolgozni.

„És, megismétlem, Oroszország ezeket a megállapodásokat feltétlenül teljesíteni fogja”

– hangoztatta Putyin.

„De mindenesetre eddig még senki sem tárgyalt velünk erről komoly szinten” – tette hozzá.

„Függetlenül attól, hogy minden országnak joga van saját biztonságát biztosítani, magának Oroszországnak biztonságát semmibe véve hagyva ezek a kérdések nem oldhatók meg.”

„Van egy általános szabály, amelyet európai (EBESZ) dokumentumokban is megfogalmaztak és rögzítettek: valamely ország biztonsága nem biztosítható egy másik ország biztonságának rovására”

– fogalmazott Putyin.

Leszögezte: egyáltalán nem felel meg Oroszországnak, hogy az ukrán hatóságok továbbra is ragaszkodnak a NATO-csatlakozáshoz.

Arra figyelmeztetett, hogy most, a harci cselekmények közepette külföldi csapatok jelennek meg Ukrajnában, akkor azonnal törvényes célponttá válnak az orosz hadsereg számára.

Hangot adott álláspontjának, hogy ha olyan döntések születnek, amelyek hosszútávú békéhez vezetnek, akkor nincs értelme külföldi csapatok jelenlétének Ukrajna területén.

Putyin Moszkvát „a legjobb helynek” nevezte az orosz–ukrán csúcstalálkozóra és Ukrajna arra vonatkozó igényét pedig, hogy máshol tartsák meg a találkozót, „eltúlzott kérésnek” nevezte.

„Ha valaki valóban találkozni akar velünk, mi készek vagyunk erre. A legjobb hely erre az Oroszországi Föderáció fővárosa, a hős város Moszkva” – mondta, „százszázalékos” biztonsági garanciákat ígérve az ukrán félnek.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem látja nagy értelmét a találkozónak, mivel a kulcskérdésekben megállapodni Ukrajnával „gyakorlatilag lehetetlen”. Emellett „jogtechnikai” nehézségekre is rámutatott.

Putyin szerint a területi kérdések megoldásához Ukrajnában népszavazást kellene tartani, amihez fel kell oldani a hadiállapotot.

A hadiállapot feloldása esetén pedig „azonnal” elnökválasztást kellene tartani. Szükség lenne továbbá az ukrán alkotmánybíróság döntésére is, amely jelenleg Ukrajnában „nem működik”, a testület tagok mandátumának lejárta nyomán nem határozatképes, és az elnökét is letartóztatták korrupció címén.

Oroszország egyre hatékonyabb drónháborúja mögött komoly kínai segítség áll. Miközben Peking nyíltan a semlegességet képviseli, addig sem mulasztja el, hogy a bajban kritikus alkatrészekkel és technológiákkal segítse szövetségesét, Moszkvát. Az együttműködés miatt az orosz hadiipar nem szenved hiányt, és a drónok éjjel-nappal hatékonyan tevékenykedhetnek Ukrajnában – foglalta össze a helyzetet friss cikkében a The Telegraph.

Oroszország drónháborúja Ukrajnában az elmúlt hónapokban új szintre lépett: minden egyes csapás alkalmával százszámra érkeznek a kamikaze drónok, amelyek egyre sikeresebben pusztítják a katonai és civil célpontokat.

Kijev szerint egyetlen augusztusi éjszaka alatt hatszáz eszközt indítottak útnak az egyik támadásnál, ami a háború második legnagyobb légi támadásának számított 2022 februárja óta.

A támadások mögött nem csupán az orosz ipar átszervezése, hanem egy csendes, de egyre erőteljesebb kínai háttértámogatás is áll.

A The Telegraph vizsgálata szerint 2023 és 2024 között mintegy 47 millió angol font értékben szállítottak kínai vállalatok olyan alkatrészeket Oroszországba, amelyeket szankcionált cégek használnak dróngyártásra. A szállítmányok között repülőgép-motorok, mikrochipek, szénszálas anyagok, üvegszál és speciális lencsék is szerepeltek – mind olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek nélkül a „Geran” és „Sahíd” típusú drónok tömeggyártása elképzelhetetlen lenne.

A dróngyártás központja az orosz Alabuga különleges gazdasági övezetben összpontosul, ahol az orosz–iráni együttműködés alapján készültek el a gyárak.

Bár Irán adta át a terveket és a technológiát, mára Kína vált a legfontosabb külső beszállítóvá, amely motorokat, navigációs rendszereket és kompozitanyagokat juttat el a gyárakhoz.

Az ukrán védelmi erők rendszeresen találnak kínai feliratú alkatrészeket a lelőtt drónokban, sokszor még a gyártó neve is tisztán olvasható.

Peking hivatalosan továbbra is semlegességet képvisel, ám az export révén olyan szoros kapcsolatot épített ki Moszkvával, amely túlmutat a gazdasági érdeken. A két ország közti kereskedelem tavaly rekordszintre, 280 milliárd dollárra nőtt, és az együttműködés fontos része az orosz hadiipari infrastruktúra megtámogatása is. Szakértők szerint ez tudatos stratégia: Kína el akarja kerülni, hogy Oroszország vereséget szenvedjen, mert azzal az Egyesült Államok teljes figyelme Ázsiára összpontosulna.

A nyugati szankciók kijátszásában bevett gyakorlat a közvetítőkön keresztül történő reexport is: papíron légkondicionáló-berendezések vagy számítógép-alkatrészek mennek Oroszországba, valójában viszont drónmotorok és chipek kerülnek a gyártósorra. A kínai cégek így fenntartják a tagadhatóság lehetőségét, miközben biztosítják, hogy az orosz hadiipar ne szenvedjen alkatrészhiányt.

A háttérben egyre szorosabb politikai szövetség is kirajzolódik. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping eddig összesen több mint negyvenötször találkoztak, rendszeresen katonai gyakorlatokat is szerveznek, legutóbb közös tengeralattjáró-manővert a Csendes-óceánon.

Kína hajlandó hatalmas mennyiségben kőolajat vásárolni Oroszországtól, és ellátni Moszkvát minden olyan ipari termékkel, amelyhez a Nyugat már nem nyújt hozzáférést.

A nyílt fegyverszállítás Peking számára túl kockázatos lenne, hiszen másodlagos szankciókkal és újabb kereskedelmi háborúval járhatna. Peking nélkül Moszkva jóval nehezebben tudná fenntartani háborúját. Az orosz hadiipar felpörgetése így nem csupán Putyin elszántságának, hanem Hszi Csin-ping stratégiai segítségnyújtásának is köszönhető.