POLITIK
Önmérsékletre szólított fel az Atomenergia Ügynökség.
Két ukrán drón a zaporizzsjai atomerőmű oktatóközpontja felett robbant fel a létesítmény elleni újabb támadás során – közölte az erőmű sajtószolgálata. Károkról nem érkezett hír a NAÜ önmérsékletre szólította fel a harcoló feleket.
A Zaporizzsjai Atomerőmű távoli képe Fotó: Ercin Erturk Forrás: Anadolu/AFP
Az atomerőmű melletti oktató- és gyakorlóközpont épületét, a G épületet lőtték, a támadást legkevesebb három pilóta nélküli repülőgép hajtotta végre. Kettő közülük az épület tetőszerkezete felett robbant fel. Az erőmű személyzetéből senki sem sérült meg, írta az MTI.
Az atomerőmű nem sérült meg
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a támadás idején a zaporizzsjai atomerőmű oktatóközpontjában tartózkodó szakértőit azonnal evakuálták, és most biztonságos helyen vannak, írja a közlemény.
A Reuters beszámolói szerint az érintett központ mindössze mintegy 300 méterre helyezkedik el a reaktoroktól.
A tájékoztató szerint a 2022 óta orosz ellenőrzés alatt álló erőműben nem keletkezett kritikus károsodás, a sugárzási háttér az iparterületen és a környező övezetben a normális határértéken belül van, és az erőmű blokkjainak biztonságos üzemeltetési feltételei nem sérültek.
A NAÜ azonban aggodalmát fejezte ki a nukleáris biztonságot veszélyeztető dróntámadások miatt, az ügynökség számos alkalommal jelezte már, hogy az erőmű környékén végrehajtott légicsapások közvetlen veszélyt jelentenek.
Ukrajna tagadja a támadást
Az ukrán Energoatom és több kijevi hivatalos forrás tagadta, hogy az ukrán haderő az atomerőművet célozta volna. Szerintük Moszkva rendszeresen „információs provokációkkal” próbálja bizonyítani, hogy Ukrajna veszélyezteti a nukleáris biztonságot.
Az Energoatom közleményében hangsúlyozta:
Az ukrán fegyveres erők kizárólag katonai célpontokat támadnak, az atomerőmű és környéke pedig soha nem volt a célkeresztben.
Az ukrán sajtó ugyanakkor arról számolt be, hogy a legutóbbi orosz légicsapások Nikopol és Marhanec térségét érték, a Dnyeper túloldalán – vagyis közvetlenül szemben az atomerőművel. A támadásokban több lakóépület is megrongálódott, civil áldozatokról is érkeztek hírek.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi ismételten felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak minden katonai akciótól az atomerőmű közvetlen közelében.
„A világ legnagyobb atomerőművének biztonságával nem lehet hazardírozni” – mondta.
Az ENSZ-ben is egyre többen követelik a „biztonsági övezet” létrehozását az erőmű körül, amelyet azonban Moszkva eddig elutasított.
Az európai államok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy fokozzák a feszültséget, folytassák a háborút Ukrajnában, és minden lehetséges módon erre ösztönözzék Zelenszkijt - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Peszkov szerint Oroszország továbbra is ragaszkodik a konfliktus békés rendezéséhez. "Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok és személyesen Trump elnök is erőfeszítéseket fog tenni, hogy segítsen ebben az ügyben" - mondta a szóvivő. Valószínűnek nevezte, hogy Trumpot, aki a napokban Nagy-Britanniában járt, tájékoztatták az Oroszország ellen bevezetendő újabb szankciók terveiről.
A moszkvai védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, és a "különleges hadművelet" övezetében több mint másfél ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolta fel nagy hatótávolságú, pilóta nélküli repülőgépek indításának helyszíneit, több lőszerraktárt, egy harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 65 repülőgéptípusú és két tengeri drónt.
Igor Kimakovszkij, a "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz hadsereg behatolt a Pokrovszktól (orosz nevén Krasznoarmejszk) délkeletre lévő Novopavlivka községbe, ezzel gyakorlatilag elérve a város peremét, Sandriholove településről pedig gyakorlatilag teljesen kiverte az ukrán erőket. Kimakovszkij azt állította, hogy az ukrán erők Kosztantyinivkát a városon kívüli, álcázott állásokból lövik, úgy téve, mintha az orosz katonák ágyúznák az építményeket, amelyben a helyi civilek rejtőznek.
Szergej Lebegyev, a "mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora" a RIA Novosztyi orosz hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy Herszon megyében megsemmisítettek egy ukrán diverzánsosztagot, amely megkísérelt átkelni a Dnyeper folyón, a Harkiv megyei Csuhuivben egy alegységet, amelyet Limanba szándékoztak átdobni, Szumi külvárosában pedig egy tüzérségi raktárt. Mint mondta, Csernihivben egy kiképzőtábort ért csapás, Poltava külvárosában pedig egy "fejlett vasúti hálózattal, nagy hangárokkal és műhelyekkel" körülvett javítóműhelyt, valamint egy légibázist, amelyen korábban F-16-os vadászgépeket észleltek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Egyedül Belgorod megyére 85 pilóta nélküli repülőszerkezetet küldtek rá az elmúlt nap folyamán, a régióban legkevesebb egy polgári személy életét vesztette, öt pedig megsebesült.
A luhasznki régióban lévő Pervomajszkban egy benzinkutat ért dróncsapás, két civil halálát okozva. A Zaporizzsja megyei Vasziljivkából egy civil halálát és további 12 sebesülését jelentették, miután lakóházakat találtak el.
Nem lehetnek ott az európai országok az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, mert ellenségesek Oroszországgal szemben - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konfliktus rendezéséről szerdán Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.
"Európa nyilvánvalóan arra törekszik, meglehetősen szemérmetlenül, hogy helyet harcoljon ki magának a tárgyalóasztalnál, bár az általa vallott álláspont - a revansizmus és Oroszország stratégiai legyőzése - miatt természetesen nincs keresnivalója a tárgyalóasztalnál" - mondta.
Lavrov szerint Kijev igyekszik elszabotálni Washington konfliktusmegoldási stratégiáját, amely a kiváltó okok felismerésén és megszüntetésén alapul, emellett pedig Ukrajna és Európa arról próbálja meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy hagyjon fel a béketeremtő erőfeszítéseivel.
"Ő (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök) lényegében nem akarja, hogy a nyugati józan erők józan politikát folytassanak"
- nyilatkozott.
Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy az ukrán fél elutasítja az alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozó eredményeinek Steve Witkoff, fehérházi különmegbízottja által adott értékelését.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy az ukrajnai békefolyamat ellenzői szándékosan elszabotálják az alaszkai orosz-amerikai megállapodásokat. Hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok "teljeskörű kapcsolatban állnak egymással, a párbeszéd különböző csatornákon folytatódik".
"El kell érni, hogy az a hatalmas lendület, amely a vezetők találkozóját követően Anchorage-ben keletkezett, valódi megállapodásokká alakuljon át" - nyilatkozott Rjabkov, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, a megállapodások szabotálása miatt.
A diplomata szerint lelepleződött "annak, az eurobürokrácia és számos befolyásos európai főváros által követett a vonalnak a lényege, amely teljesen elutasítja a rendezésre irányuló bármilyen szándékot".
Lavrov a kerekasztal-megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az olyan biztonsági garanciák elfogadásához, amelyek megfelelnek a Nyugat korábbi, nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásainak.
A moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz hadsereg sosem mért csapást a békés lakosságra és a polgári infrastruktúrára. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ENSZ védelmébe veszi a "kijevi rezsimet", szemet hunyva a humanitárius jogot sértő cselekedetei felett. Mint fogalmazott, a világszervezet vezetése egyre gyakrabban áll Oroszország ellenfeleinek oldalára, ami aláássa a szervezet tekintélyét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hadifogolycsere jelenleg "szünetel", de úgy vélekedett, hogy a folyamat folytatódhat majd. Megismételte, hogy Moszkva számára a politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezés a legkedvezőbb megoldás az ukrán válságra.
Az uniós szankciókra kitérve azzal vádolta meg az EU-t, hogy folytatja "ellenséges politikáját" Oroszországgal szemben.
"Tévesen azt feltételezik, hogy a szankciós politika folytatása befolyásolhatja az Oroszországi Föderáció politikáját"
- mondta.
Érvelése értelmében az elmúlt három évben elfogadott 18 korábbi csomag "egyértelműen bizonyította", hogy Oroszország "nem érzékeny ezekre a szankciókra".
Peszkov arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "rendkívül pozitívan értékeli a Zapad-2025 hadgyakorlat lefolyását és eredményeit". Azt mondta, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök azért nem jelent meg Putyinnal együtt a mulinói gyakorlóterepen, mert a "különleges katonai művelet" általános koordinációjával van elfoglalva.
Rjabkov közölte, hogy Oroszország, Fehéroroszországtól elérően, nem hívott meg amerikai megfigyelőket saját területén a hadgyakorlatra.
Ripost hírek
