Ukrajnát megbénítja a korrupció

Az ukrán politikai és társadalmi rendszer legfeljebb az államiság látszatát kelti, ezt is csupán a folyamatos nyugati finanszírozásnak köszönhetően. Természetesen ehhez jelentősen hozzájárul az orosz invázió, melynek Ukrajna áldozata. Ám Moszkva agressziója nem az ukrán államiság válságának kiváltó oka, hanem annak csak a katalizátora – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

Azt írják: többek között az egész közigazgatást és magánszektort régóta átfogó korrupció az ukrán közélet működésének nem egyszerűen káros mellékterméke, hanem központi szervezőelve. Ráadásul a sikeres korrupcióellenes fellépés alapfeltételei is hiányoznak – derül ki az Alapjogokért Központ ukrán forrásokra, illetve a nemzetközi szervezetek, liberális NGO-k, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok jelentéseire támaszkodó kutatásából.

„Mindezek alapján kijelenthető: a gyorsított uniós csatlakozási folyamat, melyet Brüsszel és Magyar Péter Tisza Pártja erősen szorgalmaz, pusztán ideológiai és politikai célokat szolgáló manőver, Ukrajna valójában az EU által eredetileg támasztott csatlakozási követelményeknek sem felel meg”

– írták, hozzátéve: a Kijevnek utalt százmilliárdok pedig az uniós országok öncélú eladósodását célozzák, azzal az alig titkolt szándékkal, hogy közelebb hozzák az Európai Egyesült Államok lázálmát.

Az ukrán társadalmi és politikai berendezkedés csak nyomokban hordozza az államiság jegyeit: valóban működő államról alig beszélhetünk.

Az ország intézményei a Nyugat támogatása nélkül működésképtelenek lennének. Mindezt azok a források – ukrán anyagok, nyugati intézmények és nemzetközi civilnek mondott szervezetek jelentései – támasztják alá, amelyek a leghangosabban szorgalmazzák Kijev EU-csatlakozását.

Különösen szembeötlő ellentmondás, hogy Brüsszel és tagállami szövetségesei egy életképtelen, korrupt Ukrajnát akarnak felvenni az Európai Unióba, ami élesen szembemegy a magyar szuverenista állásponttal

– olvasható a közleményben.

Közölték: tanulmányuk részletesen feltárja azokat a területeket, ahol a korrupció és az intézményi gyengeség a leglátványosabban vannak jelen. A teljes – lesújtó – kép bemutatása érdekében elvégezték a korrupció működési logikájának és esettanulmányainak bemutatását, az igazságszolgáltatás integritásának és teljesítőképességének vizsgálatát, a közigazgatás szerkezetének és hatékonyságának elemzését, a közbiztonság és a jogállami garanciák állapotának értékelését, a vélemény- és lelkiismereti szabadság érvényesülésének áttekintését – írták.

A tájékoztatás szerint a vizsgálat tárgyát képező területek nemcsak külön-külön jelzik a korrupciós problémák jelentőségét, hanem együttesen azt a következtetést is alátámasztják, hogy az ukrán államiság jelenlegi formájában nem tud megfelelni az Európai Unió csatlakozási feltételeinek. Az is világos, hogy az EU- és amerikai adófizetők milliárdjai olyan struktúrák fenntartására mennek el, amelyek a rendszerszintű visszaéléseket és a gyenge kormányzást nem képesek felszámolni.

Hozzátették:

természetesen igaz az, hogy Ukrajna az orosz agresszió áldozata, és Kijev nem okolható az invázióért. A háború pusztítása azonban objektív módon súlyosbította a korrupció, a jogállamisági hiányosságok és az intézményi gyengeségek amúgy is évtizedek óta fennálló problémáit. Az invázió így nem oka, hanem katalizátora a válságnak, amelyet az ukrán állam önmagában nem képes megoldani

– olvasható a közleményben.

Úgy összegeztek: Ukrajnában tehát nem tapasztalható előrelépés a korrupció visszaszorításában, sőt, a háború és a politikai centralizáció inkább megerősítette a meglévő struktúrákat. A hadiállapot pedig felerősíti a korrupciós mechanizmusokat. Így nem csupán az állapítható meg, hogy a koppenhágai kritériumok egyike sem teljesül Ukrajnában, hanem az is, hogy belátható időn belül nem is teljesülhet. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség együttműködésre egy békés Ukrajnával. A rendezést követően van realitása egy stratégiai jellegű gazdasági együttműködésnek.

Kitértek arra, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokban külön feszültséget okoztak olyan tragikus és megdöbbentő események, mint Sebestyén József meggyilkolása, vagy a Barátság kőolajvezeték elleni robbantás. Ezek az esetek tovább mélyítették a két ország közötti bizalmatlanságot, és rávilágítanak arra is, hogy Ukrajna uniós integrációja milyen politikai és biztonsági kockázatokkal járna.

Kiemelték,

mindezek tükrében a magyar álláspont következetesen figyelmeztet: Ukrajna uniós csatlakoztatása nemcsak politikai és gazdasági kockázatokkal járna, hanem alapjaiban gyengítené az unió integritását is.

Brüsszel mégis mindenáron erőlteti a bővítést, figyelmen kívül hagyva a valós helyzetet és az általuk is gyakran idézett forrásokban feltárt problémákat.

E stratégia mindössze egyetlen célt szolgálhat: az uniós tagállamok szándékos eladósítását, egy közös hitelpolitika megvalósítását, amely a brüsszeli elit szándéka szerint megteremtené az Európai Egyesült Államok létrejöttének feltételeit – írták.

„Ezt az irányvonalat nemcsak nyugati politikai és bürokratikus körök képviselik, hanem magyarországi szövetségeseik is: Magyar Péter és a Tisza Párt egyaránt támogatják Ukrajna mielőbbi uniós felvételét, ezzel nyíltan szembefordulva a magyar és európai érdekekkel, valamint a józan ésszel” – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében.

Ukrajnában szinte minden hétre jut egy nagyobb korrupciós botrány, de ezeknek a híre csak nagyon kis százalékban ér el az európai olvasókhoz. A nyugati sajtó érthető okokból szereti elhallgatni ezeket az eseteket, de a probléma mérete ettől még nem lesz kisebb. 

A korrupció Ukrajnában nem korlátozódik elszigetelt esetekre, hanem áthatja az államigazgatást, a politikát, a bíróságokat, a hadsereget és az üzleti szférát is. Mértékét talán az Európai Számvevőszék egy friss jelentése fejezi ki leginkább, mely szerint Ukrajna évente GDP-je 10-20%-át veszíti el korrupció miatt, ami több tízmilliárd eurós nagyságrend.

Mutatjuk Ukrajna 9 legjelentősebb korrupciós botrányát az elmúlt évekből, melyek kimagasló hatást gyakoroltak az ország politikai és gazdasági életére:

1. Andrij Hmirin-féle 240 millió dolláros sikkasztás (2024)

2024-ben robbant ki az ügy, amely során több mint 10 milliárd hrivnyát (kb. 240 millió dollárt) sikkasztottak el az ukrán költségvetésből. A botrányt Andrij Hmirin szervezte, aki állami intézményekben helyezett el saját embereket, hogy azok közbeszerzéseket manipuláljanak. Ez volt az eddigi legnagyobb ismert korrupciós ügy Ukrajnában, amely a háborús időszakban tovább rontotta az ország nemzetközi megítélését.

2. Oleh Druz letartóztatása – Illegális meggazdagodás (2024)

2024-ben Oleh Druzt, a hadsereg főpszichiáterét letartóztatták, miután több mint 1 millió dollárnyi illegális jövedelemre bukkantak nála. Az ügy a védelmi szektor korrupcióját tárta fel. A botrány rávilágított a katonai beszerzések és a hadsereg vezetésének visszaéléseire.

3. Legfelsőbb Bíróság korrupciós botránya (2023)

2023 májusában Vszevolod Knyazevet, a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2,7-3 millió dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Az ügyben 18 bíró ellen indult házkutatás, miközben egy rendszerszintű korrupciós hálózatot lepleztek le.

4. Védelmi Minisztérium élelmiszer-túlárazási botránya (2023)

2023 januárjában kiderült, hogy a Védelmi Minisztérium a piaci áraknál 50-266%-kal magasabb áron vásárolt élelmiszert a hadseregnek. Az ügyben Vjacseszlav Sapovalov miniszterhelyettes és Bohdan Hmelnickij beszerzési igazgató is lemondott. Az botrány lemondási hullámot indított el, és megkérdőjelezte a háborús segélyek felhasználásának átláthatóságát.

5. Hennagyij Truhanov odesszai polgármester letartóztatása (2023)

2023 májusában Hennagyij Truhanovot, Odessza polgármesterét korrupcióval vádolták meg a Krajan daruépítő üzem megvásárlása kapcsán, amellyel a városi tanácsot vezette félre. Az ügy a helyi szintű korrupció mélységét mutatta be, és további nyomást helyezett az ukrán vezetésre.

6. Vaszil Lozinszkij kenőpénzügye (2023)

2023 januárjában Vaszil Lozinszkijt, az infrastrukturális tárca helyettesét 400 ezer dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg generátorok importja során. Az ügy miatt több magas rangú tisztviselő távozott, és Zelenszkij kormányzati átalakítást ígért.

7. Katonai toborzási korrupció (2023)

2023 augusztusában Zelenszkij menesztette az összes sorozásért felelős regionális tisztviselőt, miután 112 büntetőeljárás indult kenőpénzek elfogadása miatt. Az ügyben 33 embert vádoltak meg.

8. Olekszij Reznyikov menesztése – Védelmi beszerzések (2022-2023)

Olekszij Reznyikov volt védelmi minisztert 2023-ban menesztették, miután kiderült, hogy a minisztérium túlárazott élelmiszert és katonai ruházatot vásárolt. Az ügy 2022-ben kezdődött, de 2023-ban eszkalálódott.

9. Oligarchák offshore-botránya (2021-2022)

Az Európai Számvevőszék és oknyomozó újságírók 2021-2022-ben feltárták, hogy ukrán oligarchák évente legalább 1 milliárd eurót csatornáztak ki offshore cégeken keresztül, az állam foglyul ejtésével súlyosbítva a korrupciót.

A felsorolt esetek jól mutatják, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának a legnagyobb akadály nem a háborús helyzet vagy az intézményi reformok bonyolultsága, hanem a minden rést betöltő, makacs korrupció.

Noha a nyilvánosság előtt gyakran tagadják, az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.

- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.