POLITIK
A Google-ra kirótt hatalmas bírság miatt.
Donald Trump amerikai elnök ellenintézkedésekkel fenyegette meg Brüsszelt a Truth Social közösségi platformon írt üzenetében, miután az Európai Bizottság újabb hatalmas bírságot szabott ki az amerikai technológiai óriás Google-ra.
Az Európai Bizottság pénteken 2,95 milliárd euró (3,5 milliárd dollár) bírságot szabott ki a Google-ra, mert az EU trösztellenes szabályait megsértve torzította a versenyt a hirdetési technológiai iparban. A brüsszeli hatóság kijelentette, hogy a Google megsértette a trösztellenes szabályokat, „mivel saját online hirdetési technológiai szolgáltatásait részesítette előnyben a versenytárs hirdetési technológiai szolgáltatók, hirdetők és online kiadók rovására”.
„Európa ma újabb nagy amerikai vállalatot, a Google-t sújtotta 3,5 milliárd dolláros bírsággal, ezzel gyakorlatilag elvette azt a pénzt, amely egyébként amerikai beruházásokra és munkahelyekre lehetett volna fordítani… Ez nagyon igazságtalan, és az amerikai adófizetők ezt nem fogják tűrni!”
– írta Trump a Truth Social platformon közzétett üzenetében.
„Mint már korábban is elmondtam, kormányom nem fogja tűrni ezeket a diszkriminatív intézkedéseket… Nem hagyhatjuk, hogy ez történjen a ragyogó és példátlan amerikai találékonysággal, és ha mégis, kénytelen leszek megindítani a 301. szakasz szerinti eljárást, hogy semmissé tegyem a tisztességtelen büntetéseket, amelyeket ezekre az adófizető amerikai vállalatokra vetnek ki” – tette hozzá Trump.
Az amerikai kereskedelmi törvény 301. szakasza vámokat ír elő a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen.
Az amerikai kormány már régóta szorgalmazza az EU szigorú digitális törvényeinek módosítását, amelyek célja a „hamis információk” terjedésének megakadályozása az X-hez hasonló amerikai platformokon, és amelyek olyan amerikai vállalatokat is érintenek, mint az Amazon, az Apple, a Meta (a Facebook anyavállalata), az Alphabet (a Google anyavállalata) és a Microsoft.
Az EU és az Egyesült Államok júliusban állapodott meg egy átfogó kereskedelmi megállapodásról, amelynek részleteit még véglegesítik. Az európaiak többek között elfogadták az Egyesült Államok által az amerikai exportjukra kivetett 15 százalékos általános vámot.
Trump jelölteket nevezett meg a Fed-elnöki posztjára és egy vámmentességet biztosító végrehajtási rendeletet is aláírt
Donald Trump amerikai elnök négy jelöltet nevezett meg Jerome Powell Fed-elnök lehetséges utódjaként. Az elnök egyértelművé tette, hogy olyan jegybankelnököt kíván kinevezni, aki egyetért az általa preferált gyors kamatcsökkentő politikával. Trump az Egyesült Államokkal kereskedelmi megállapodást kötő országoknak bizonyos exporttermékekre vámmentességet biztosító végrehajtási rendeletet is aláírta pénteken.
Donald Trump amerikai elnök négy jelöltet nevezett meg Jerome Powell Fed-elnök lehetséges utódjaként. Az elnök egyértelművé tette, hogy olyan jegybankelnököt kíván kinevezni, aki egyetért az általa preferált gyors kamatcsökkentő politikával. Trump az Egyesült Államokkal kereskedelmi megállapodást kötő országoknak bizonyos exporttermékekre vámmentességet biztosító végrehajtási rendeletet is aláírta pénteken.
„A jelöltlistám négy személyre szűkült” – közölte Trump pénteken.
A jelöltek között van a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója, Kevin Hassett, a pénzügyminiszter Scott Bessent, a korábbi Fed-kormányzó Kevin Warsh és a jelenlegi Fed-tanácstag Christopher Waller. Bessent azonban kijelentette, hogy nem kívánja betölteni a posztot.
Az amerikai elnök egyértelművé tette, hogy olyan jegybankelnököt kíván kinevezni, aki egyetért az általa preferált gyors kamatcsökkentő politikával. Trump szerint Powell „túl későn” lépett a kamatcsökkentés terén, és a magasan hagyott jelzálogkamatokkal károsította a lakásvásárlókat.
Trump személyi döntése nagy jelentőséggel bír a pénzügyi piacok számára, mivel iránymutatással szolgál a monetáris politika és az infláció jövőbeni alakulásáról.
Trump rendeletet írt alá a kereskedelmi megállapodást kötő országok vámmentességéről
Donald Trump aláírta az Egyesült Államokkal kereskedelmi megállapodást kötő országoknak bizonyos exporttermékekre vámmentességet biztosító végrehajtási rendeletet.
Az Egyesült Államokkal kereskedelmi megállapodást kötött országokra vonatkozó mentességek hétfő reggel lépnek hatályba.
A rendelet megfogalmazása szerint a vámcsökkentés a „kereskedelmi partnernek az Egyesült Államokkal kötött kölcsönös kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségvállalásainak terjedelmétől és gazdasági értékétől, valamint az Egyesült Államok nemzeti érdekeitől függ”.
A csökkentések olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket „nem lehet az Egyesült Államokban termeszteni, bányászni vagy természetes úton előállítani”, illetve amelyekből nem állítanak elő elegendő mennyiséget a belföldi kereslet kielégítésére. A rendeletben meghatározott nulla vámtételek között szerepelnek a grafit és a nikkel különböző formái, amelyek a rozsdamentes acél és az elektromos járművek akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevői. A rendelet hatálya alá tartoznak továbbá a generikus gyógyszerekben használt vegyületek is.
A rendelet lehetővé teszi a természetes grafit, a neodímium mágnesek és a fénykibocsátó diódák (LED-ek) vámjának eltörlését, valamint megszünteti a korábbi vámmentességet bizonyos műanyagok és a napelemek egyik legfontosabb alkotóeleme, a poliszilícium esetében.
Drámai döntéssel forgathatja fel a fegyverek világpiacát Donald Trump
Donald Trump elnök várhatóan elnöki rendelettel módosíthatja egyoldalúan a 1987-es rakétakezelési szerződést, lehetővé téve fejlett katonai drónok, például az MQ-9 Reaper típusú eszközök külföldre történő eladását, elsősorban Szaúd-Arábiának és Amerika távol-keleti szövetségeseinek – írja a Reuters. Az új szabályozás várhatóan több mint 100 drón eladását teszi lehetővé Szaúd-Arábiának, a Királyság még tavasszal rendelte meg a fegyvereket, és részei lehetnek egy 142 milliárd dolláros fegyverkezési megállapodásnak. A Reuters szerint az Egyesült Államok Csendes-óceáni és európai szövetségesei is érdeklődnek a vásárlás iránt.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a drónokat repülőeszközként – az F-16 típusú vadászgépekhez hasonlóan – kezeljék, így az MTCR korlátozásait megkerülve az Egyesült Államok könnyebben értékesítheti azokat. A változtatás eredményeként a dróngyártással is foglalkozó nagy amerikai fegyvergyártók – mint a General Atomics, Kratos és Anduril – kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, mivel termékeiket „külföldi katonai eladásokként” kezelhetik – mondta egy, a Reutersnek anonim nyilatkozó amerikai tisztviselő.
A döntés célja, hogy az Egyesült Államok a globális piacon vezető szerephez jusson, miközben elkerüli, hogy a térségben Törökország és Kína domináljon. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint
az új irányelvek „lehetővé teszik, hogy az Egyesült Államok az elsődleges dróngyártóvá váljon, ahelyett, hogy átengedné a helyet Törökországnak és Kínának”.
A lépés ellenére a dróneladásokat továbbra is alapos vizsgálatnak vetik alá, figyelembe véve a vásárló emberi jogi előéletét és regionális biztonsági helyzetét.
Ripost hírek
