Szijjártó Péter Zelenszkijnek üzent

Hiába érvel az ukrán elnök azzal, hogy országa európai uniós csatlakozását Oroszország sem ellenzi, a magyar kormány álláspontját nem külföldről határozzák meg – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij az Európai Tanács elnökével tárgyalt, és ismét Magyarországról beszélt a nyilatkozatában.

„Szerinte azért érthetetlen az ukrán EU-tagság magyar elutasítása, mert azt az oroszok sem ellenzik. Nos, Zelenszkij elnök megint magából indult ki” – közölte Szijjártó Péter.

„Ellentétben vele, a mi álláspontunkat nem külföldről határozzák meg. Minket nem érdekel, hogy mit gondolnak Moszkvában az ukrán EU-tagságról” – tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormányt a magyar emberek véleménye érdekli, ők pedig világossá tették, hogy nem akarják, hogy Ukrajna az EU tagja legyen. „Nem akarják, hogy az ukránok tönkretegyék a gazdáinkat, a munkaerőpiacunkat és a biztonságunkat!” – sorolta.

„Úgyhogy hiába bízik Zelenszkij elnök az oroszokban, mi nem fogjuk támogatni, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz!” – összegzett.

Az ügy előzménye az volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten közölte: Oroszország sosem ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását, ellentétben a NATO-ba való belépéssel.

Robert Fico és Zelenszkij Ungváron tárgyaltak az energetikai infrastruktúra fejlesztéséről és gazdasági együttműködésről. Antonio Costa az uniós elkötelezettséget hangsúlyozta Ukrajna védelme és a szankciók szigorítása mellett a közösségi médiában. A pénteki csúcstalálkozó azt mutatja, ahogy Robert Fico Kínával és Oroszországhoz is közeledik, de Zelenszkij felé is nyit pragmatikusan.

Pénteken fontos diplomáciai eseménynek adott otthont Ungvár, ahol Robert Fico szlovák miniszterelnök első hivatalos kétoldalú találkozóját tartotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélés fő témája az energetikai infrastruktúra helyzete és annak fejlesztése lesz. A találkozót közös sajtótájékoztató követi, ahol várhatóan konkrétumokat is bejelentenek majd az együttműködésről.

A szlovák kormányfő külön is egyeztetni fog Julija Szviryidenko ukrán miniszterelnökkel, amivel a gazdasági kapcsolatok megerősítése kerülhet fókuszba. A szlovák delegációt több magas rangú tisztségviselő is kíséri, köztük Denisa Saková gazdasági miniszter és Juraj Blanár külügyminiszter.

Ficónak hivatalba lépése óta ez az első kétoldalú találkozója Zelenszkijjel, amelynek jelentősége nemcsak politikai, hanem energetikai szempontból is kiemelkedő lehet.

A diplomáciai események folytatásaként szeptember 5-én António Costa, az Európai Tanács elnöke is Ungvárra érkezik, hogy részt vegyen a Területi Hatóságok Kongresszusán Volodimir Zelenszkij társaságában. A találkozó célja, hogy „megerősítsék Ukrajna biztonsági garanciáit – a levegő, a tengeri, a szárazföldi és az ukrán fegyveres erők helyreállításával” – írta Costa közösségi oldalán. A kongresszus egyúttal tisztelgés is Ukrajna régióinak és közösségeinek kitartása előtt.

Costa szerint a támogatás nem csupán szándék kérdése: „A Koalíció nemcsak tettre kész, hanem képes is teljesíteni vállalásait.” Kijelentései alapján az Európai Unió részéről nem csupán szimbolikus gesztusokról van szó, hanem valódi gyakorlati lépésekről is, amelyek a védelem megerősítését szolgálják. Emellett megerősítette, hogy „folyamatban van az Oroszország elleni szankciók további szigorítása”, jelezve, hogy az EU nem enged az Ukrajna melletti elkötelezettségből.

Putyinnal is találkozott a szlovák kormányfő, mielőtt Zelenszkijjel egyeztet

Robert Fico külpolitikai stratégiája jelentősen átalakulni látszik. A szlovák miniszterelnök Kínába utazott, hogy részt vegyen a második világháború ázsiai lezárását ünneplő katonai parádén, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik. Fico a látogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „sajnálatát” fejezi ki, hogy ő lesz az egyetlen uniós vezető az eseményen, és hozzátette, hogy az EU külügyi főképviselőjét is tájékoztatták a látogatásról.

A kínai látogatás során találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is. Fico szerint „a világ egy új, multipoláris világrend kialakulását figyeli”, és az Európai Uniót bírálta, amiért nem ismeri el ezt az új realitást. Szlovákia politikája is ennek mentén változik: 2023 óta leállították a katonai segítséget Ukrajnának, és megkérdőjelezik az Oroszország elleni szankciók hatékonyságát.

Érdekes fordulat, hogy Fico Kínából való visszatérését követően két nappal már Zelenszkijjel tárgyal, holott korábban úgy nyilatkozott: „nincs rá oka” találkozni az ukrán elnökkel, és azt állította, hogy Zelenszkij „utálja őt” – idézte a The Kyiv Independent.. Ez a változás szerintük arra utalhat, hogy Fico pragmatikusabb irányt vesz fel külpolitikájában, és megpróbál egyensúlyt teremteni keleti és nyugati kapcsolatai között.

Újabb európai csúcstalálkozó, újabb látványos bejelentések és ismét semmi kézzelfogható előrelépés – így összegzi az Kyiv Independent és az ukrán sajtó az európai vezetők és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök tanácskozását. Miközben Oroszország már nyíltan hirdetni kezdi, hogy csak a teljes győzelem elfogadható számára, és Peking is egy multipoláris világ képét rajzolja fel, Európa a saját jövőjét illetően továbbra is másokra vár.

Szeptember 2-án Moszkva és Peking együtt vázolták fel egy új világ képét: multipoláris rend, amelyben az Egyesült Államok fokozatosan visszavonul, Európa pedig magára marad egy háborúra kész, diadalittas Oroszországgal szemben. Két nappal később a kontinens válasza kiábrándító volt: egy béketerv, amely szinte biztosan kudarcra van ítélve.

Macron katonákkal hiteget, de csak majd a háború után

A párizsi csúcson Emmanuel Macron francia elnök a hajlandók koalíciójának vezetőivel együtt találkozott Zelenszkijjel. Ezt követően Macron bejelentette: 26 ország támogatásával készek katonákat és biztonsági garanciákat biztosítani Ukrajnának a jövőben.

A terv Ukrajna számára fájdalmas része, hogy csak akkor lépne életbe, amikor a háború már véget ért.

Moszkva már korábban világossá tette, a háborút csak a feltételei elfogadása, vagy a teljes győzelem esetén hajlandó lezárni.

Macron azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Oroszország nem működik együtt a békefolyamatban, további szankciók jöhetnek. Ám ezek hatása eddig csekély volt, Washington pedig hónapok óta ígérget új büntetőintézkedéseket, de semmi kézzelfogható nem történt.

Közben az Egyesült Államok sem mutat nagy lelkesedést. A Pentagon éppenhogy csökkenteni készül a biztonsági támogatást a NATO keleti szárnyán, nemhogy aktív szerepet vállalna egy új európai garanciarendszerben.

A Kyiv Independent szerint a helyzet abszurditását jól mutatja, hogy Európa rendelkezésére áll közel 246 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon a saját bankjaiban, amelyhez nem mer hozzányúlni.

Ezt átcsoportosítva azonnal fegyverekhez juthatna Ukrajna, ráadásul ehhez sem Moszkva, sem Washington engedélyére nem lenne szükség.

Ukrajna azt szeretné, ha Európa ennél is tovább menne és saját csapatokat küldene Ukrajnába – még a harcok lezárása előtt. Nem véletlen, hogy Oroszország mindannyiszor dühösen reagál már a puszta lehetőségre is.

Moszkva pontosan tudja: ha európai katonák jelennek meg Ukrajna földjén, az véget vetne terjeszkedési álmainak – állítja az ukrán lap, nem számolva a világháborús kockázatokkal és egy elsöprő orosz nukleáris csapás kockázatával.

Szerencsére ez a forgatókönyv jelenleg nem szerepel az európai tárgyalóasztalon. A kontinens vezetői továbbra is csak követő módban szemlélik, ahogy Trump és Putyin készülnek dönteni Ukrajna sorsáról. Európa továbbra is képtelen önálló stratégiai döntéseket hozni a biztonság területén, emiatt pedig az eseményeket sem alakíthatja.

Cselekvés hiányában továbbra is maradnak a „nagy ívű bejelentések”, amelyek valójában semmin sem változtatnak, miközben Ukrajnában napról napra emberéletek sokasága veszik oda.