Súlyos orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 3 rakétával és 84 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, sokan megsebesültek és több régióban károk keletkeztek – jelentették katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának hétfő reggeli Telegram-jelentése szerint a légvédelem 59 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérített az eredeti pályájukról. A közlemény szerint 13 helyszínen mindhárom Sz-300-as típusú irányított légvédelmi rakéta és 25 drón célba talált.

Éjszaka az előzetes adatok szerint két rakéta csapódott be az északkelet-ukrajnai Szumi megyében található egyik mezőgazdasági vállalkozás területén, a támadás következtében 12, a betakarításban részt vevő ember megsebesült

– jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál a Szumi megyei ügyészség és Oleh Hrihorov katonai kormányzó hivatalos közleménye nyomán. Emellett körülbelül 30 mezőgazdasági gép is megrongálódott. A sebesültek közül 11-en kórházi kezelésre szorulnak, egyikük állapota súlyos – fűzte hozzá a megyevezető.

A Dnyipropetrovszk megyét ért orosz támadások következtében egy ember megsebesült, tűz ütött ki egy közlekedési vállalat telephelyén, egy kórházban és a közeli erdőben – tette közzé Szerhij Liszak katonai kormányzó hivatalos Telegram-csatornáján. Az orosz hadsereg tüzérséggel lőtte és drónokkal támadta a Nyikopoli járást, ahol négy családi házban károk keletkeztek, egy pedig megsemmisült, egy gázvezeték is megrongálódott – jegyezte meg Liszak.

Az orosz hadsereg hétfőre virradóra irányított légibombákkal támadta a Donyeck megyei Kramatorszk városát. A település központját ért találatok következtében 9 ember megsebesült, és komoly károk keletkeztek az infrastrukturális létesítményekben és a lakóházakban – közölte a városi tanács Facebook-bejegyzése alapján az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Ukrán drónkezelők kiképzőközpontjaira, valamint az ukrán fegyveres erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire mért csapást 142 lokációban az orosz hadsereg operatív-taktikai légi-, valamint rakétázó és tüzérségi ereje – közölte vasárnap a moszkvai katonai tárca.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1330 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A védelmi minisztérium a megsemmisített haditechnikai eszközök és katonai célpontok között sorolt fel két harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, négy irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 361 repülőgép típusú drónt.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 1 televízióban kijelentette, hogy az orosz hadsereg, az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében és Liman városban előrenyomulva átkarolja a pokrovszki-mirnohradi agglomerációban lévő ukrán erőket.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében a drónok szerepét emelte ki Ukrajna védelme szempontjából, egyben pedig hazája segítségét ajánlotta a NATO-nak az orosz pilóta nélküli repülőeszközök elhárításában.

„A leghatékonyabb szankciók, azok a szankciók, amelyek a leggyorsabban hatnak, ezek az orosz olajfinomítókban, -terminálokban és -lerakatokban okozott tüzek” – fejtegette az ukrán elnök az orosz olajipari létesítmények elleni ukrán dróncsapások kapcsán.

Szerinte ezek a támadások fájdalmasak Oroszország számára és kihatnak az orosz hadvezetésre is. Úgy vélte, a csapások „jelentősen korlátozták az orosz olajipart, ami jelentős korlátokat szab a háborúnak is”. Ukrajna legutóbb a Szentpétervártól 110 kilométerre délkeletre található Kirisi város olajfinomítóját támadta.

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna kész megosztani az orosz drónok elhárításával kapcsolatos tapasztalatait a NATO-val, miután a napokban orosz pilóta nélküli repülőeszközök sértették meg Lengyelország, illetve Románia légterét. „Készen állunk partnereinket képezni az elhárításban. Mindenki látja, hogy az oroszok lehetőséget keresnek, hogy a háborút kiterjesszék Lengyelország és a balti államok területére, az orosz hadsereg Romániát is teszteli” – mondta. Hozzátette, hogy a NATO-nak ugyan hatékony elhárító fegyverei vannak, de Ukrajna „jelentősen költséghatékonyabb, masszívabb és szisztematikus megoldásokat” fejlesztett ki.

Ukrajnának legalább 120 milliárd dollárra lesz szüksége 2026-os védelmi kiadásaira – jelentette be szombaton Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter.  

Smihal szerint a finanszírozás elengedhetetlen a védelmi vonalak fenntartásához, több drón és más fegyverek gyártásához, a légtér védelméhez és az orosz agresszió feltartásához. „A háborús gazdaság szerint ha kevesebbet költünk, mint Oroszország, akkor a területeinkkel és ami a legfontosabb, az életünkkel fizetünk” – jelentette ki a védelmi miniszter egy kijevi konferencián.

Ukrajna jelenleg a bruttó hazai termék több mint 31 százalékát fordítja hadseregére. Az idei költségvetés legalább 63 milliárd dolláros védelmi kiadást tervez, ezen felül fegyverszállítmányok érkezésére is számít az ország nyugati szövetségeseitől.

Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke rámutatott, hogy a háború költségei folyamatosan emelkednek: 2025-ben a háború egy napja 172 millió dollárba kerül, míg 2024-ben ez az összeg körülbelül 140 millió dollár volt. A napi költség magában foglalja a katonák bérét, a fegyvereket és a csatatéren megsebesülteknek vagy az elhunytak családjának fizetett kártérítéseket – fejtette ki.

„Amíg diplomáciai megoldás nem születik, folytatnunk kell a harcot. A harc folytatásához pedig pénzre van szükségünk. A védelem pedig óriási költségekkel jár”

– hangsúlyozta Pidlasza.

Oroszország elutasítja a tárgyalást az ukrajnai külföldi intervenció lehetőségéről – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője  vlagyivosztoki sajtótájékoztatóján.

„Oroszország nem szándékozik megvitatni egy Ukrajnában történő, eredendően elfogadhatatlan és minden biztonságot aláásó külföldi beavatkozást, semmilyen formában, semmilyen formátumban. Ezt valamilyen módon tudatosítani kell bennük [a nyugati országokban], hogy amikor legközelebb ezt a témát mérlegelni akarják, legyen nekik egy támpontjuk ezzel kapcsolatban, Oroszország álláspontja formájában” – fogalmazott Zaharova a Keleti Gazdasági Fórumon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsági garanciaköveteléseit Zaharova elfogadhatatlannak, „az európai szponzorok és az európai háborús párt” kezdeményezései másolatának minősítette. „Az a céljuk, hogy Ukrajnát megőrizzék az országunk elleni terrorizmus és provokációk hídfőállásaként. Ezek nem Ukrajna biztonságát garantálják, hanem veszélyt jelentenek az európai kontinensre” – mondta.

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint minden Ukrajnának nyújtott segítség csak meghosszabbítja „a kijevi rezsim agóniáját”, és magában hordozza a konfliktus eszkalálódásának komoly kockázatát a politikai-diplomáciai rendezéssel szemben.

Közölte, hogy Moszkva mérlegelni fogja azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket Európa Oroszország határainál teremt, és reagálni fog rájuk. A szóvivő szerint úgy látják, hogy a NATO minden alap nélkül folytatja katonai infrastruktúrájának kiépítését a határok közelében, és fokozza a hadgyakorlatok intenzitását.

Hangot adott véleményének, miszerint az Ukrajnában meggyökeresedett korrupció és lopás miatt semmilyen pénz sem lesz elegendő Ukrajna helyreállításához, majd azt állította, hogy a humanitárius és katonai segélyt egyaránt rendszeresen megdézsmálják.

Marija Zaharova százszázalékos és primitív kacsának nevezte azt a The Financial Times brit lap által felröppentett hírt, amely szerint orosz beavatkozás nyomán Bulgáriában navigációs gondok léptek fel az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent szállító repülőgépnél.

Véleménye szerint ennek terjesztésével a cél a figyelem elterelése volt a Sanghaji Együttműködési Szervezet sikeres csúcstalálkozójáról.