Putyinnak és Zelenszkijnek találkoznia kell(ene)

Az ukrajnai békefolyamatban a következő lépésként a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozónak kell megtörténnie - jelentette ki Alexander Stubb finn elnök szerdán egy amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

A finn államfő a Fox Newsnak a helyzetet értékelve azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kedden megütött élesebb hangnem Oroszországgal szemben változtathat az események menetén. Úgy vélte, hogy Oroszország inkább ért az erő nyelvén, valamint kifejtette, hogy az elmúlt napok eseményeiben része van annak a felismerésnek is, hogy Oroszország gazdasági nehézségekkel szembesül. Ennek része a magas infláció és a magas kamatok, valamint az a kényszerhelyzet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi kiadásait vagy adóemelés, vagy a szociális kiadások lefaragása árán tudja megtenni, és ez választás elé állítja - fejtette ki a skandináv politikus.

Alexander Stubb azt is elmondta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció nyolc hónap alatt többet haladt előre az ukrajnai békefolyamatot illetően, mint az azt megelőző három évben, és megjegyezte, hogy Donald Trump változatlanul folyamatosan dolgozik ezen.

"A békeközvetítés fokozatos, és türelmesnek kell lenni, időként pedig keményen az asztalra kell csapni"

- fogalmazott a finn elnök, aki szerint az ukrajnai békefolyamatban a "két lépés előre, egy lépés hátra" tempót érzékeli.

A finn védelempolitikáról közölte: meg kell erősíteni az ország védelmét, és szerinte elrettentő erőt kell felépíteni Oroszországgal szemben, valamint rámutatott, hogy Finnország hadserege Európában a legnagyobbak közé tartozik, Törökország, Ukrajna és Lengyelország mellett.

A finn elnök az ENSZ-közgyűlés kiemelt politikai hetének plenáris vitájára érkezett az Egyesült Államokba, a világszervezet székhelyének helyet adó New Yorkba.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette Washington álláspontját az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban, amikor szerdán New Yorkban, egy belvárosi szállodában tárgyalt orosz hivatali kollégájával, Szergej Lavrovval.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a találkozón Rubio megismételte Donald Trump amerikai elnök felhívását a háború lezárására, valamint megerősítette annak szükségességét, hogy Moszkva jelentőséggel bíró lépéseket tegyen az orosz-ukrán viszony tartós rendezése érdekében.

Lavrov az ENSZ Közgyűlésének magas szintű politikai hete alkalmából tartózkodik New Yorkban.

Donald Trump amerikai elnök keddi közgyűlésbeli beszédében büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Oroszországgal szemben. Ha Oroszország nem volna kész megállapodni a háború lezárásáról, akkor az Egyesült Államok hajlandó nagyon gyorsan, akár nagyon súlyos vámokat bevezetni ellene, amelyek aztán megállítanák a vérontást

- fogalmazott Trump.

Az elnök kifejtette: ahhoz azonban, hogy az általa kilátásba helyezett vámok hatásosak legyenek, az európai országoknak ugyanolyan súlyos intézkedéseket kellene meghozniuk Moszkva ellen. Ismét elmondta azt az elvárását, hogy Európa teljes egészében állítsa le az energiahordozók vásárlását Oroszországtól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai New York-i sajtótájékoztatója szerint arra kérte amerikai hivatali kollégáját, Donald Trumpot kétoldalú megbeszélésükön, hogy ne halogassa az Oroszország elleni szankciók kivetését.

Zelenszkijt megkérdezték: szerinte az Egyesült Államok képes-e gyorsan bevezetni szankciókat, és megtörténhet-e ez hamarabb, mint ahogy Európa lépéseket tesz.

"Az Egyesült Államok biztosan tehet erőteljes lépéseket, és mi nagyon szeretnénk, ha így lenne" - mondta Zelenszkij, emlékeztetve arra, hogy Trump azt szeretné, ha Washington és az európai államok párhuzamosan lépnének. Azt mondta Trumpnak: az Egyesült Államoknak talán érdemes "egy lépéssel Európa előtt" járnia, mert az EU-ban a konszenzuskeresés miatt ezek a folyamatok több időt vesznek igénybe.

Zelenszkij szerint Trump összességében hajlik bizonyos biztonsági garanciák megadására Ukrajna számára a háború utáni időszakra, de konkrétumokról beszélni egyelőre korai. "A beszélgetés után jó benyomásom volt. Nem tudom, minden meg fog-e valósulni, de az amerikai elnök pozitívan állt azokhoz a kérdésekhez és témákhoz, amelyeket felvetettünk, és ahhoz, hogy bevesse befolyását ezekben a kérdésekben a béke felé vezető úton" - mondta. "Trump elnök kész Ukrajnának biztonsági garanciákat adni a háború befejezése után. Hogy pontosan mik lesznek ezek, nem tudjuk" - folytatta. Szerinte a légipajzs Ukrajna feletti megerősítése hatására Oroszország kétszer is meggondolja majd, hogy folytassa-e támadásait.

Az ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjúban úgy vélekedett, hogy Trump mostanra megértette: az orosz-ukrán háború lezárásához nem elég egyszerűen területeket cserélni, hanem le kell törni Vlagyimir Putyin orosz elnök ambícióit.

"Úgy vélem, itt nem a területekről van szó, hanem Putyin hozzáállásáról. Ha többet engedünk át neki, mint amennyit meg tud szerezni, akkor vérszemet kap" - mondta.

Zelenszkij kijelentette: továbbra is úgy gondolja, hogy Putyin folytatni akarja a háborút, és újabb területeket akar megszerezni. E szándékait bizonyítják a közelmúltbeli orosz légtérsértések az európai országokban - tette hozzá.

Az ukrán államfő nagyon pozitív jelzésnek nevezte Trump bejegyzését a Truth Social oldalon arról, hogy Ukrajna visszaszerezheti minden megszállt területét. "Kissé meglepett. Úgy értem, biztos vagyok a népemben, a hadseregemben és az Egyesült Államok támogatásának szilárdságában, de az amerikai elnök ebben még pozitívabb volt, és megmutatta, hogy támogatni akarja Ukrajnát egészen a végéig. Mi készen állunk lezárni ezt a háborút, amilyen gyorsan csak lehetséges. Ő is akarja, én is akarom, a népünk is akarja, de Trump megértette, hogy Putyin nem akarja, és látja, hogy Putyin nem nyer, csak azt mondja mindenkinek, hogy nyerni fog" - fogalmazott.

Zelenszkij visszautasított minden olyan vádat, miszerint központosítani akarná a hatalmát, ne akarna választásokat kiírni, illetve gondok lennének országában a korrupció elleni küzdelemmel. Szerinte a választások még a tűzszünet ideje alatt is megtarthatók, ehhez azonban a partnerek segítsége és biztonsági garanciák szükségesek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kijelentette, hogy Kína, ha akarná, kényszeríthetné Oroszországot az ukrajnai háború befejezésére.

"Kína nélkül (Vlagyimir) Putyin Oroszországa semmit sem ér. Azonban Kína túl gyakran hallgat és távolságtartó marad, ahelyett, hogy a béke érdekében cselekedne" - hangoztatta az ukrán vezető.

Ugyanezen a fórumon Kína helyettes ENSZ-nagykövete, Keng Suang kijelentette, hogy Kína a válság első napjától objektív és pártatlan álláspontot képviselt, a harcok beszüntetésére és a politikai megoldás érdekében tartandó béketárgyalásokra szólítva fel.

Zelenszkij ismételten üdvözölte az Egyesült Államok támogatását országa iránt, emlékeztetve arra, hogy Kijev "elfogadta az amerikai elnök összes javaslatát a fegyverszünetre és az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokra vonatkozóan".

"Számítunk Amerika fellépésére, hogy Oroszországot a béke felé tereli. Moszkva fél Amerikától, és mindig figyel rá" - vélekedett az ukrán politikus.

Válaszul a krími Forosz településen található polgári célpontok ellen elkövetett, civilek életét követelő drónos "terroristatámadásra" az orosz fegyveres erők az éjjel csoportos csapást mértek az ukrán különleges műveleti egységek és az ukrán katonai hírszerzés Prividi (Kísértetek) külföldi "zsoldos" alegységének ideiglenes állomáshelyére az Odessza megyei Tatarbunari és Roszjejka település környékén - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint ezek az alakulatok tervezték meg és hajtották végre vasárnap a Forosz elleni dróntámadást, amelyben három civilt meghalt és tizenhat megsebesült. A beszámoló szerint keddre virradóra megsemmisítették a pilóta nélküli repülőgépek tárolóhelyét is az odesszai régióban lévő Skilnij repülőtéren, ahonnan a támadó drónokat elindították a krími polgári célpontok ellen. Támadás érte emellett a Motor Szics hadiipari vállalat drónösszeszerelő műhelyeit is.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája keddi közleményében azt írta, hogy az odesszai régióba brit és francia katonák kezdtek el érkezni, hogy a "brüsszeli eurobürokraták" szándékainak megfelelően sakkban tartsák a szakadár Dnyeszter-menti Köztársaságot, ha Moldovában a vasárnap esedékes választások nyomán utcai tiltakozások robbannának ki.

Az SZVR durva választási eredményhamisítások előkészítését prognosztizálta. Az orosz kémszolgálat a nyugati beavatkozás egy másik lehetséges időpontjaként november 30. környékét nevezte meg, amikor a szakadár köztársaság törvényhozását fogják megválasztani.

A keddi moszkvai hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Pereizne települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, miközben a "különleges hadművelet" övezetében több mintegy 1630 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolta fel a Patriot légvédelmi rendszer két indítóállását és egy rádiólokátorát, több katonai repülőtér infrastruktúráját, a vasúti infrastruktúrának egy, a hadsereg szállítására használt objektumát, nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépek tárolási és indítási helyeit, több lőszer-, valamint anyagi-műszaki raktárt, két harckocsit és tíz egyéb páncélozott harcjárművet, három irányított légibombát, három HIMARS-rakétát, továbbá 438 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az Interfax hírügynökség szerint Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester hétfő estétől helyi idő szerint délután kettőig 31, az orosz főváros felé tartó pilóta nélküli repülő szerkezet lelövéséről tett bejelentést.