Párizs Izraelt fenyegeti

A megszállt Ciszjordánia annektálása, amellyel egyes izraeli vezetők fenyegetnek arra az esetre, ha Franciaország és más országok elismerik a palesztin államot, "egyértelmű vörös vonalat" jelent - jelezte péntek este a francia elnökség.

Hétfőn New Yorkban, az ENSZ Közgyűlése idején tartandó egyik konferencián

Franciaországgal együtt "tíz ország döntött úgy, hogy elismeri a palesztin államot"

- mondta Emmanuel Macron elnök tanácsadója a sajtónak egy háttérbeszélgetésen. Franciaországon kívül, amely a kezdeményezője az elismerésnek, Andorra, Ausztrália, Belgium, Kanada, Luxemburg, Portugália, Málta, az Egyesült Királyság és San Marino - jelezte a tanácsadó.

Emmanuel Macron New York-i idő szerint hétfő délután 3 órakor tartandó beszédében hivatalosan is elismeri a palesztin államot a konferencián,

amelyet Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökössel közösen vezet. Utóbbi "a legfrissebb információink szerint videokonferencián fog részt venni" - közölte egy francia forrás az AFP hírügynökséggel.

Izrael folyamatosan tiltakozik az elismerés ellen, azt állítva, hogy az a Hamászt, a palesztin iszlamista terrorszervezet jutalmazná,

amely 2023. október 7-én merényletet hajtott végre izraeli területen.

Izraeli vezetők nyíltan is megfenyegették Franciaországot diplomáciai megtorlással, de Ciszjordánia annektálásával is, amelyet Izrael 1967 óta tart megszállva.

"A mi napirendünk pozitív. Nem a megtorlás és a viszontmegtorlás napirendje. Mi a békére törekszünk" - hangsúlyozta az elnöki tanácsadó az esetleges izraeli megtorlási intézkedésekre utalva.

Ugyanakkor "Ciszjordánia annektálása egyértelmű vörös vonal" - tette hozzá. "Ez nyilvánvalóan az ENSZ határozatainak a lehető legrosszabb megsértése" - hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor kiemelte, hogy ez mindeddig "nem nyert megerősítést" és "nem valósult meg".

"A legfontosabb, hogy jelenleg minden lehetséges intézkedést megtegyünk a kétállami megoldás megőrzése érdekében. Nyilvánvaló, hogy Ciszjordánia annektálása az egyik olyan intézkedés lenne, amely a legkomolyabban veszélyeztetné ezt a perspektivát" - figyelmezetett az államfő környezete.

Franciaország továbbra is meg akarja győzni az izraelieket, "történelmileg, valamint megkérdőjelezhetetlen és vitathatatlan barátságunk okán legközelebb álló partnereinket", a lépés helyességéről

- hangsúlyozta ugyanez a forrás.

Péntek este Emmanuel Macron egy X-en közzétett üzenetben jelezte, hogy tárgyalt Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökével, és megismételte neki azon szándékát, hogy elismeri a palesztin államot. Az elismerés "egy, a régióra vonatkozó átfogó béketerv részét képezi, amelynek célja, hogy megfeleljen az izraeliek és a palesztinok biztonságra és békére irányuló törekvéseinek".

"Emlékeztettem a Palesztin Hatóságnak támasztott követeléseinkre, és Abbász elnök megismételte, hogy eltökélt abban, hogy végrehajtja a palesztin kormányzás megújításához és a jövőbeli palesztin állam stabilizálásának kihívásaihoz szükséges reformokat.

Franciaország továbbra is támogatni fogja a palesztin hatóságokat ezen az úton. Gondoskodni fogunk arról, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat betartsák, az egész térség biztonsága és stabilitása érdekében" - tette hozzá a köztársasági elnök.

Eközben a francia zsidó szervezetek képviselői és francia közéleti személyiségek pénteken közzétett nyílt levelükben felszólították Emmanuel Macron elnököt, hogy a palesztin állam elismerését kösse "a túszok szabadon bocsátásához és a Hamász felszámolásához".

"Csak ezen az áron, és kizárólag ezen az áron járulhat ez a gesztus hozzá a békéhez. Ellenkező esetben ez erkölcsi kapituláció lenne a terrorizmus előtt" - fogalmazott Yonathan Arfi, a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsának (CRIF) elnöke, Elie Korchia, a Központi Konzisztórium elnöke, Haim Korsia, Franciaország főrabbija, és Ariel Goldmann, az Egyesített Zsidó Szociális Alap elnöke.

A Le Figaro című napilapban közzétett levél aláírói "ünnepélyesen" arra kérték az államfőt, hogy "jelentse ki, hogy ez az elismerés csak a túszok szabadon bocsátása és a Hamász felszámolása után lép hatályba".

Ellenkező esetben ez az elismerés "sem a palesztin civileket, sem a túszok szabadon bocsátását nem fogja segíteni" - vélik az aláírók, akik "minden erejükkel a közel-keleti békéért" emelnek szót.

"Tudjuk, hogy nem ez az ön szándéka, mégis a holnapi elismerést, még mielőtt az ön által megfogalmazott feltételek teljesülnének, a Hamász szimbolikus győzelmeként lehetne értelmezni, ami csak tovább súlyosbítaná a palesztinokra nehezedő gyilkos szorítást" - olvasható a nyílt levélben.

Az aláírók között szerepel többi között Charlotte Gainsbourg és Philippe Torreton színészek, Bernard-Henri Lévy és Raphaël Enthoven filozófusok, valamint Alain Minc közgazdász.

A Hamász által Izraelben 2023-ban végrehajtott terrortámadás során elrabolt 251 ember közül 47-et még mindig Gázában tartanak fogva,

közülük 25-öt az izraeli hadsereg halottnak nyilvánított.

Több mint 1200 föld alatti "terrorinfrastruktúrát" semmisített meg az izraeli hadsereg a Gázai övezetben - közölte a hadsereg szóvivője csütörtök éjjel.

Hozzátette: a palesztinok lakta övezet déli részén, Rafah térségében még vannak alagutak, és a csapatok jelenleg ezeket számolják fel.

"Erőink folytatják a terrorinfrastruktúrák elleni támadásokat - eddig több mint ezerkétszáz ilyen létesítményt semmisítettünk meg a ‘Gideon szekerei’ hadművelet kezdete óta" - fogalmazott a szóvivő a márciusban megkezdett hadműveletre utalva.

Az izraeli hadsereg megerősítette azt is, hogy a térségben négy izraeli katona életét vesztette, további három pedig megsebesült egy pokolgép felrobbanásakor. A halálos áldozatok egy rutinszerű járőrözés keretében Hummer márkájú katonai dzsipekben utaztak az egyiptomi határ mentén fekvő Philadelphi-tengelyen. Közülük hárman a tiszti iskola növendékei voltak, 23-26 évesek, negyedik társuk húszéves volt. A hadsereg vizsgálja azt a lehetőséget, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet mesterlövésze tüzet nyitott rájuk, mielőtt a robbanószerkezetet működésbe hozták.

Rafah térsége elfoglalt és "megtisztított" területnek számít, és izraeli becslések szerint már csak néhány tucat fegyveres maradt ott, főként a Dzsenína negyedben. Ezért a Hummer járművek nyitott állapotban haladtak.

Bejelentették Izraelben azt is, hogy a Jordánia és Izrael közötti határnál csütörtökön elkövetett merényletben két izraeli katona vesztette életét. Az Allenby-híd melletti átkelőhelyet elsősorban áruszállításra használják, valamint olyan, Ciszjordániában élő palesztinok haladnak át rajta, akiknek nincs belépési engedélyük Izraelbe, és ezért Jordániából utaznak külföldre. A tájékoztatás szerint a csütörtöki támadás elkövetője Jordánia felől érkezett egy teherautóval, amely humanitárius segélyeket szállított a Gázai övezetbe.