Orosz dróncsapás érte Odesza vasúti hálózatát

Orosz dróntámadás érte Odessza megye vasúti infrastruktúráját szombatra virradóan, károk keletkeztek, és legalább 26 vonat késéssel közlekedik - közölte az Ukrzaliznicja ukrán állami vasúttársaság.

A közlemény szerint a támadás következtében sem a vasutasok, sem az utasok közül nem sérült meg senki. "Minden személyszállító vonatot biztonságos távolságban állítottak meg a becsapódások helyétől" - tette hozzá a vasúttársaság.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy szombat délelőtt orosz dróncsapás érte a megyeszékhely mellett fekvő Antonyivka települést, a támadásban egy 35 éves férfi megsebesült.

Az éjjel az orosz erők dróntámadást hajtottak végre az Ukrajna nyugati-középső részében lévő Vinnicja megye egyik létfontosságú infrastrukturális létesítménye ellen - közölte Natalija Zabolotna, a régió helyettes kormányzója. A katasztrófavédelmi szolgálat tájékoztatása szerint senki sem sérült meg.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 115 drónnal támadta Ukrajnát, ebből 97-et a légvédelem semlegesített, 17 azonban célba talált hat helyszínen, továbbá lelőtt drónok roncsai zuhantak le két helyen.

Szijjártó Péter: a Barátság kőolajvezetéket ért támadás nem befolyásolja a magyarországi szállításokat

A Barátság kőolajvezeték oroszországi szakaszát ért újabb ukrán támadás nem befolyásolja a magyarországi szállításokat - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.

A tárcavezető arról számolt be, hogy "a Barátság kőolajvezetéket ért támadás a Magyarország irányába történő szállítást nem befolyásolja, a hazánkba irányuló kőolajellátás folyamatos".

Szombaton ukrán dróntámadás érte a Barátság kőolajvezeték egyik állomását az oroszországi Csuvasföldön.

A Magyar Honvédség (MH) visszautasítja azt az állítást, hogy drónjai megsértették Ukrajna légterét - írta a Honvéd Vezérkar a honvedelem.hu oldalon megjelent közleményében szombaton.

Úgy fogalmaztak, hogy a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium szorosan, a nap 24 órájában, forró drót jelleggel együttműködik az ukrán társszervekkel. Ha bármely fél határ menti repülést hajt végre, erről kölcsönösen értesítik egymást. Ebből adódóan elő sem fordulhat olyan, hogy bejelentés nélkül történik határ menti repülés.

Az ukrán vezérkar által a közösségi médiában közölt képek nem tartalmaznak szakmai részleteket, nincs rajtuk semmilyen repülési adat, mint a sebesség, vagy a magasság - tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy 2025. szeptember 26-án semmilyen repülési tevékenységet nem folytatott sem a Belügyminisztérium, sem a Magyar Honvédség a képeken hivatkozott területeken.

A közlemény két térképrészletet is tartalmaz. Azt írták, hogy az egyik képen egy, az államhatárt feltételezetten kétszer is megsértő légijármű útvonala látható a magyarországi Tiszaszentmárton és az ukrajnai Szalóka között. A térségben a Tisza folyó egyértelmű tájékozódási referencia a repülést vagy drónozást végző szakszemélyzet számára. 2025. szeptember 26-án semmilyen repülési tevékenységet nem folytattak ott a magyar szervek - írták.

A második képen egy Ungvár közelében állítólag szintén szeptember 26-án végrehajtott repülési útvonal látható. Kizárt annak lehetősége, hogy bárki Magyarország területéről kiindulva észrevétlenül berepüljön minimum 20 kilométerre a közös államhatártól Ukrajna mélységbe. A Magyar Honvédségnek nincs is tudomása ilyen repülésről.

Emlékeztettek arra is, hogy a magyar rendvédelmi szervek rendszeresen ellenőrzik a magyar-ukrán államhatárt a magyar oldalon, amely egyben a NATO és az Európai Unió külső határa. A határvédelemhez szükséges járőrözésről az ukrán fél folyamatosan tájékoztatást kap - olvasható az vezérkar közleményben.

Biztonságunk Európában oszthatatlan, így az Európai Unió keleti drónvédelmi képességeinek fejlesztéséről nem lehet Magyarország és Szlovákia bevonása nélkül beszélni – mondta a honvédelmi miniszter az egyes EU-tagállamok körében a drónvédelemről tartott pénteki online egyeztetést követően.

A tárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták: Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, Magyarország határozottan kiáll az európai béke és stabilitás mellett, ezért aggodalommal figyeli a közelmúlt eszkaláció irányába mutató eseményeit. Hozzátette: ezek a fejlemények is mutatják, hogy az ukrajnai háború megoldása érdekében mielőbb béketárgyalásokra van szükség, a béketörekvéseket Magyarország továbbra is elkötelezetten támogatja, különös tekintettel Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseire.

Magyarország ugyancsak határozottan elítéli a közelmúlt légtérsértéseit, az érintett szövetségesekkel teljes szolidaritást vállal  – tette hozzá.

A drón- és drónelhárító képességek fejlesztése mind a NATO, mind az EU szakmai fórumain prioritás, amelyet Magyarország is kiemelten kezel. Keleti határaink drónvédelme tekintetében időben megtettük a szükséges intézkedéseket – mutatott rá a honvédelmi miniszter a tárca tájékoztatása szerint.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a közlemény szerint emlékeztetett arra, hogy Magyarország egyszerre számos NATO-tagállam légtérrendészetében vesz részt, Horvátország és Szlovénia mellett a katonai szövetség keleti szárnyán Szlovákia, valamint a három balti állam légterének felügyeletében is kulcsszerepet játszanak a magyar Gripenek. A balti légtérben augusztus 1-je óta szolgálatot teljesítő magyar repülőgépek már a tizedik éles riasztást kapták péntek reggel, ezúttal orosz katonai repülőgépek miatt.

Magyarország elkötelezett a NATO-tagságából fakadó kötelezettségek, illetve a szövetség keleti határainak védelme iránt – idézték Szalay-Bobrovniczky Kristófot a közleményben.

Uniós biztos: a keleti EU-tagállamok sürgetőnek tartják a drónellenes „védelmi fal” létrehozását

Egyetértését fejezte ki pénteken tíz európai uniós tagállam védelmi minisztere abban, hogy sürgősen létre kell hozni egy drónellenes „védelmi falat” – jelentette ki az Európai Bizottság védelemért felelős tagja Helsinkiben, a témáról folytatott videokonferenciát követően.

Andrius Kubilius sajtótájékoztatóján azt mondta: miután orosz drónok az utóbbi időben több alkalommal megsértették az EU keleti tagállamainak légterét,

a tanácskozáson részt vevő országok – Finnország, Dánia, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Magyarország, Észtország, Lettország és Litvánia – képviselői egyetértettek abban, hogy az EU keleti védelmének megerősítése érdekében létre kell hozni egy „fejlett felderítési, nyomon követési és elfogási képességekkel rendelkező drónfalat”.

Kijelentette, hogy a „tagállamok légterének ismételt megsértése az EU és a NATO számára egyaránt elfogadhatatlan”, ezért „a válaszunknak határozottnak, egységesnek és azonnalinak kell lennie”.

Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter a tárgyalást követően kiadott közösségi médiaüzenetében kijelentette, országa is „készen áll a a projektben való részvételre”; hozzátéve azt is, hogy a„ tervezett drónfal egy alapvetően új védelmi rendszert hozhat létre Európában”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már a hónap elején felszólított a „drónfal” létrehozására. Ugyanerről a témáról nyilatkozott pénteken Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is, aki Stockholmban fogadta dán hivatali kollégáját, Mette Frederiksent, miután Dánia is érintett volt több incidensben.  „Felajánlottuk Dánia számára, hogy ha szükségét érzi, akár azonnal rendelkezésére bocsátjuk a svéd hadsereg azon képességét amellyel semlegesítheti a légterét megsértő idegen drónokat annak érdekében, hogy a soros dán uniós elnökség keretében a jövő héten Koppenhágában tervezett uniós csúcstalálkozót biztonságos körülmények között tarthassák meg” – mondta.

Pal Jonson svéd védelmi miniszter az AFP francia hírügynökségnek ezzel kapcsolatban elmondta: a Saab vállalat a svéd hadsereggel együttműködve néhány hónap alatt fejlesztette ki a drónok ellen bevethető, mobil radarrendszert.