Orbán Viktor felavatta a BMW új debreceni gyárát

A kormányfő a debreceni BMV-gyár átadóján úgy fogalmazott, hogy a németek és a magyarok közös büszkesége az új beruházás.- írta a Világgazdaság.

– jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor kifejtette, hogy amikor 1998-ban megállapodott Helmut Kohllal a Magyarország és Németország közötti együttműködésről, azt vizionálták, hogy a két ország gazdasági együttműködésére büszkék lehetünk. 

Emlékeztetett, hogy hét éve jelentette be a kormány, hogy BMW-gyárat épít Debrecenben. A miniszterelnök elmondta, hogy közművek és utak újultak meg és 

Elmondta, hogy 

• a BMW-gyár 3 ezer magas hozzáadott értékű munkahelyet hozz létre Hajdú-Bihar vármegyében, 
• a helyi iskolákkal együttműködve a BMW képzési centrumot is létrehozott. 
• Nyáron a gyár szomszédságában létrejött egy logisztikai központ, 
• illetve egy üzleti szolgáltató központ is épül a városban.

Hangsúlyozta, hogy Debrecenben az iparfejlesztés úgy valósult meg, hogy „autógyárostól, akkumulátorgyárastól, logisztikai fejlesztésekkel együtt a város bekerült Európa zöldfővárosainak versenyébe a legjobb három közé”. 

– közölte a miniszterelnök.

Hozzátette, hogy egyetlenegy „más térség sem lépett ekkorát előre ilyen rövid idő alatt”. 

Orbán Viktor azt is mondta, hogy Németország és Magyarország is komoly kihívások előtt áll, hogy választ adjon a vámpolitika és a gazdaság kérdéseire,  hogy talpon tartsa saját országainak cégeit. 

Azt is mondta, hogy nem bezárkózni kell, hanem összekapcsolódni, nem túlszabályozni kell, hanem rugalmasnak kell maradni. A cégeknek nem parancsolni kell, hanem össze kell velük dolgozni.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a BMW sikere az ország sikere, a cég újítása a magyarok előnye lesz, a munkahelyek a családok biztonsága.

A gyár egy 400 hektáros területen épült fel, és évente mintegy 150 ezer autó előállítására lesz képes. 

A debreceni üzem futószalagjairól a BMW új Neue Klasse modelljei, köztük a teljesen elektromos iX3 utcai terepjárók fognak legurulni. Az autók összeszerelése és az alkatrészek jelentős részének gyártása is egy tető alatt fog zajlani, így a gigászi létesítményben az akkumulátormodulok mellett prés-, karosszéria- és fényezőüzemek is megtalálhatóak.

A német autógyártó számára kiemelten fontos a fenntarthatóság, ezért a gyár működéséhez szükséges energiát részben saját napelempark biztosítja. Az 50 hektáros naperőművet az E.ON Hungária csoporttal közösen építik, és várhatóan 2025 novemberére készül el.

Ez már a debreceni BMW-gyár hatása? Magyarországra jöttek az amerikai és kínai autóipar vezetői – a feje tetejére áll minden Európában

Budapesten tartotta közgyűlését az európai autókereskedők és -javítók ernyőszervezete. Az egyedülálló autóipari nemzetközi kerekasztal tapasztalatait és az aktuális globális és magyarországi trendeket sajtóbeszélgetés keretében ismertették.

Történelmi jelentőségű találkozóra került sor szeptember 24-én és 25-én Budapesten, ugyanis első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz az európai, amerikai és kínai autóipari szövetségek vezetői egy közös fórum keretében. A kétnapos egyeztetés házigazdája a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) volt. A zárt körű szakmai tanácskozás legfontosabb célja az volt, hogy az iparág legfontosabb aktuális feszültségeire és döntéshelyzeteire keressen közös válaszokat. Az esemény kapcsán a GÉMOSZ és a Magyar Lízingszövetség pénteken tartott sajtótájékoztatót.

Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke elmondta, hogy a CECRA (European Council for Motor Trades and Repairers) az európai autókereskedők és -javítók ernyőszervezete, több százezer vállalkozás érdekeit képviseli az Európai Bizottság és egyéb döntéshozók felé. Ez a szervezet először tartotta meg közgyűlését Budapesten. Ennek kapcsán jött a GÉMOSZ ötlete, hogy legyen egy európai–kínai–amerikai párbeszéd, egy nemzetközi kerekasztal is. Ez utóbbi miatt megnőtt az érdeklődés az esemény iránt.

Gablini elmondta, hogy az autókereskedők és a márkakereskedések számára is rengeteg kihívást hordoz a jelenlegi autópiaci helyzet.

• Kínában a márkakereskedések több mint 30 százaléka bezárt az árháború miatt.
• Európában az új, többnyire ázsiai szereplők térnyerése igen szembetűnő.
• Az Egyesült Államokban a vámháború bolygatta fel az iparágat.

A GÉMOSZ-vezetője szerint a nagy európai cégeknek azzal kell szembesülniük, hogy ami piacot most elveszítenek, azt később már nem, vagy csak jelentős anyagi ráfordítással szerezhetik vissza.

Ez a helyzet a világ legfontosabb autópiacain

Az amerikai autópiac 2024-ben 15,9 milliós volt, 2025-ben 15,7 millió új autót értékesítenek az előrejelzések szerint. A top 3 márka a tengerentúlon továbbra is a GM, a Toyota és a Ford, melyek együttesen a piac csaknem 50 százalékát birtokolják. Az átlag eladási árak 5 év alatt 23 százalékkal nőttek. Az amerikai vállalatok nagy változásra nem számítanak, a pickup marad a legnépszerűbb típus praktikussági okokból. A teljesen elektromos modelleknél nem várható ugrásszerű változás, inkább a hibridek részaránya fog emelkedni.

Az Egyesült Államokban vevőfókuszú a gépjárműeladási rendszer, az egyedi kérések kiszolgálás fontos. A vevők a márkakereskedéseket preferálják.

Brazíliában 2,5 millió autót értékesítettek 2024-ben, 2025-re várhatóan 2,7 millióra duzzad ez a szám. Az elektromos autók értékesítése 10 százalékkal nőtt, a hibrideké 75 százalékkal.

Kínában augusztus végéig 14,75 millió új autót helyeztek forgalomba, a prognózisok szerint a 24 milliót is elérik év végéig. A piaci aggodalmak szerint egy olyan lufi kialakulásának veszélye is fennáll, mint a kínai ingatlanpiacon az Evergrande lufija volt, ami az óriáscég bukásához is vezetett.

Ezt a kínai állam és a kínai cégek is kezdik felismerni. Ez a Szegeden gyárat építő BYD-re is hatással lesz, az elemzői várakozások szerint a márka is újragondolja stratégiáját és eddigi terveit, és a hibridek felé fog nyitni, ami a magyarországi üzemre is hatással lesz.

A globális verseny miatt vevőként is megfontoltan kell döntenünk

A GÉMOSZ elnöke kiemelte, hogy a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az a hatalmas költségelőny, ami a kínai gyártásban van, nem lekövethető a tradicionális gyártók számára. Ezért ezek a gyártók elkezdik leolcsósítani a termékeiket, ami rossz esetben a minőség rovására megy. Emiatt a márkakereskedőkre sokkal nagyobb felelősség hárul. Hiszen nem az autógyártóknak vannak ügyfelei, hanem a márkakereskedőknek.

Gablini Gábor elmondta, hogy a teljes önvezetés még nincs itt, és egy ideig még nem is lesz. Ehhez a technológiának és a közegnek is fejlődnie kell. Az Egyesült Államokban az autóvásárlók több mint 90 százaléka a következő 10 évben inkább autót akar birtokolni, mint önvezető taxival utazni.

„Az autóiparnak vissza kell térnie az álmok világából a valóságba, és azzal kell foglalkoznia, amit a vevők akarnak” – zárta gondolatait Gablini.

A magyar autópiac is átalakulás előtt áll

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta, hogy a magyar autópiacon 2023-ban volt a mélypont, az akkori 107 ezer autóról 2024-re 121 ezerre nőtt a forgalomba helyezett új autók száma. Itthon továbbra is a német, a japán és a koreai márkák a legnépszerűbbek, de a top20 végén már megjelent két kínai márka, a BYD és az MG is.

Zs. Nagy kiemelte, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan itthon is az új forgalomba helyezettek között a hibridek részaránya a legnagyobb. 44 százalékkal több hibrid állt forgalomba Magyarországon az év első nyolc hónapjában, mint 2023 azonos időszakában. Az új személygépjármű-piac 5 százaléka már kínai márka, azonban náluk sem az elektromos hajtás dominál. A lízingszövetség várakozásai szerint 2026 végére már két számjegyű lesz az újonnan forgalomba helyezett kínai járművek részaránya.

Az előrejelzések szerint a gazdasági helyzet miatt a magyar piac mérete alig változik. A kínai márkák további térnyerése várható, azonban a flottapiacon még nem jelentős a jelenlétük. Az elektrifikáció Magyarországon is halad, mivel a vevők építenek a pályázati lehetőségekre, a piac pedig arra számít, hogy a vállalati támogatások után lakossági konstrukció is érkezhet hamarosan.