Milánóban vörös zónákat jelölnek ki, biztonsági készültség!

Milánóban 2026. március 30-ig meghosszabbították a korábban elrendelt rendkívüli biztonsági készültséget, amellyel több, úgynevezett vörös zónát állítottak fel a városban.

Claudio Sgaraglia milánói prefektus a döntés bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a városnak és lakosainak a lehető legerősebb biztonsági feltételeket kívánják garantálni a következő időszakban.

Emlékeztetett arra, hogy február 6-tól március 15-ig Milánó és Cortina látja vendégül a téli olimpiai és paralimpiai játékokat.

A biztonsági készültséget tavaly december 30-án Matteo Piantedosi belügyminiszter rendelte el, és kezdetben március 31-ig volt érvényben. Azóta már egyszer meghosszabbították egészen szeptember 30-ig.

A biztonsági rendelkezések között szerepelt úgynevezett vörös zónák felállítása, ahonnan a rendőri szervek azonnali intézkedéssel eltávolíthatják az általuk veszélyesnek ítélt személyeket és azokat, akiket korábban droggal kapcsolatos vagy erőszakos bűncselekményekért elítéltek.

A prefektus közlése szerint a vörös zónák számát most tovább emelték: többek között érintik a milánói központi pályaudvar környékét, a dómot övező teret, valamint a város szórakozónegyedeit.

A városba látogató turisták mozgását a biztonsági intézkedések nem korlátozzák.

A rendőrség adatai szerint az utóbbi hat hónapban Milánóban több mint 460 000 személyt azonosítottak, és több mint 3400-at tiltottak ki a vörös zónák területéről.

Milánóban hétfőn éppen az egyik kiemelt városrészben palesztinbarát tüntetők csoportjai megrohamozták a központi pályaudvar épületét, ahonnan rohamrendőrök szorították őket vissza. Az utcai harc tüntetők és rendőrök között több órán át tartott. Hatvan rendőr szorult kórházi ellátásra, öt tüntetőt vettek őrizetbe.

Az olasz belügyminisztérium úgynevezett rendkívüli szintre emelte Giorgia Meloni kormányfő, valamint helyettesei, Antonio Tajani és Matteo Salvini védelmét a Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista meggyilkolása után őket érő fenyegetések miatt.

A legmagasabb szintű biztonsági intézkedések között szerepel a kormány vezetőit kísérő testőrök létszámának megemelése.

Giorgia Meloni miniszterelnököt, valamint Antonio Tajani és Matteo Salvini kormányfőhelyetteseket két vagy három páncélozott jármű kíséri három-három rendőrrel.

Melonit a Marche tartományban zajló helyhatósági választási kampány záróeseményén hat biztonsági ember kísérte.

A kiemelt védelmet Matteo Piantedosi belügyminiszter rendelte el, aki egy héttel ezelőtt körlevélben szólította fel a területi hatóságokat a politikai és közéleti vezetők védelmének megerősítésére. Piantedosi úgy ítélte meg, hogy a Charlie Kirk elleni merénylet Olaszországban is feszültebbé tette a belpolitikai légkört.

Az Egyesült Államokban történt bűncselekményt követő napokban Giorgia Melonit és helyetteseit is több fenyegető üzenet érte az olaszországi szélsőbaloldali csoportok részéről.

Megbénították az olaszországi városok működését a palesztin nép iránti szolidaritásból rendezett tüntetések, amelyek Milánóban utcai összecsapásokba torkollottak a felvonulók és a rendőrök között hétfőn.

Milánóban a tüntetés menetéről leszakadt csoportok be akartak jutni a központi pályaudvar épületébe. Az állomás előtti téren csaptak össze az útjukat elálló rendőrökkel. Az összetűzés több órán át tartott.

A tüntetők kövekkel, üvegekkel, minden hozzáférhető tárggyal dobálták a rendőrsorfalat. Betörték a környező üzletek kirakatait és a pályaudvar földszinti ablakait. A hatóságok füstbombákkal és gumibottal válaszoltak, és többször visszaszorították a pályaudvart elfoglalni akaró tömeget.

Bolognában vízágyúval és könnygázzal oszlatták azokat, akik a város gyorsforgalmi útját foglalták el, valamint a közeli A14-es autósztráda behajtó szakaszát.

A Velencéhez közeli Margherában szintén vízágyúkkal akadályozták meg az ipari és kereskedelmi kikötő elfoglalását.

A több mint nyolcvan városban majdnem egy időben zajló megmozdulásokat a szakszervezetek hirdették meg a palesztin nép iránti szolidaritás jeleként. Ezenkívül az Izraellel való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítását követelték a római kormánytól.

A tüntetéssorozatot az oktatást, egészségügyet, közlekedést és számos más ágazatot egyaránt érintő általános sztrájk kísérte. A bejelentett cél az ország megbénítása volt.

Rómában a Termini pályaudvar közelében rendezett délelőtti állótüntetésen a szervezők szerint mintegy százezren vettek részt. Délután több menet zajlott, ami teljesen leállította a város belső kerületeinek működését: a tiltakozók ellepték az utcákat, ami miatt az autósok semmilyen irányban nem tudtak mozdulni, miközben a tömegközlekedés a sztrájk miatt szünetelt.

Nápolyban tüntetők egy csoportja elégette az izraeli és az olasz miniszterelnök, Benjámin Netanjahu és Giorgia Meloni fényképét.