POLITIK
Ideiglenes légtérzárat vezettek be Lengyelország délkeleti részén, miután Oroszország hosszú hatótávolságú bombázói légicsapásokat hajtottak végre Ukrajnában – közölte vasárnap a lengyel hadsereg. A tájékoztatás szerint lengyel és szövetséges repülőgépeket is riasztottak; az intézkedés megelőző jellegű, célja a légtér biztonságának szavatolása és a lakosság védelme.
A fegyveres erők X közösségi portálon megosztott tájékoztatása szerint a riasztás szombatról vasárnapra virradóra lépett életbe, miután az orosz légierő hosszú hatótávolságú gépei támadást hajtottak végre Ukrajnában. A hadsereg hangsúlyozta, hogy a légtérzár megelőző, védelmi intézkedés.
A Flightradar24 repüléskövető szolgáltatás adatai alapján a korlátozás Lublin és Rzeszów térségét érintette, és vasárnap hajnali 4 óráig volt érvényben.
Az ukrán légierő közlése szerint vasárnap hajnali három órakor Ukrajna-szerte légiriadó volt érvényben.
Az ukrajnai békefolyamatban a következő lépésként a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozónak kell megtörténnie - jelentette ki Alexander Stubb finn elnök szerdán egy amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
A finn államfő a Fox Newsnak a helyzetet értékelve azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kedden megütött élesebb hangnem Oroszországgal szemben változtathat az események menetén. Úgy vélte, hogy Oroszország inkább ért az erő nyelvén, valamint kifejtette, hogy az elmúlt napok eseményeiben része van annak a felismerésnek is, hogy Oroszország gazdasági nehézségekkel szembesül. Ennek része a magas infláció és a magas kamatok, valamint az a kényszerhelyzet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi kiadásait vagy adóemelés, vagy a szociális kiadások lefaragása árán tudja megtenni, és ez választás elé állítja - fejtette ki a skandináv politikus.
Alexander Stubb azt is elmondta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció nyolc hónap alatt többet haladt előre az ukrajnai békefolyamatot illetően, mint az azt megelőző három évben, és megjegyezte, hogy Donald Trump változatlanul folyamatosan dolgozik ezen.
"A békeközvetítés fokozatos, és türelmesnek kell lenni, időként pedig keményen az asztalra kell csapni"
- fogalmazott a finn elnök, aki szerint az ukrajnai békefolyamatban a "két lépés előre, egy lépés hátra" tempót érzékeli.
A finn védelempolitikáról közölte: meg kell erősíteni az ország védelmét, és szerinte elrettentő erőt kell felépíteni Oroszországgal szemben, valamint rámutatott, hogy Finnország hadserege Európában a legnagyobbak közé tartozik, Törökország, Ukrajna és Lengyelország mellett.
A finn elnök az ENSZ-közgyűlés kiemelt politikai hetének plenáris vitájára érkezett az Egyesült Államokba, a világszervezet székhelyének helyet adó New Yorkba.
Az ukrán-magyar határszakaszon 6134-en léptek be Magyarországra szombaton - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
Ukrajna kész segíteni Magyarországnak és Szlovákiának az energiahordozók alternatív beszerzésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati kijevi sajtótájékoztatóján. A bejelentés annak a fényében meglepő, hogy az ukrán elnök pénteken és szombaton is azt állította, hogy magyar oldalról egy légtérsértés érte őket, amit egyébként a magyar kormány és a katonaság is cáfolt.
Az ukrán elnök pénteken, az állítólagos drónincidens után katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba, majd még szombat délután is arról beszélt, hogy bizonyítékaik vannak a történtekre, amelyeket nyilvánosságra fognak hozni, és hogy szerinte a a magyarok „nagyon veszélyes dolgokat csinálnak”.
Ehhez képest – mint arról az MTI beszámolt – a szombati kijevi sajtótájékoztatón Zelenszkij arról is beszélt, hogy segítene Magyarországnak és Szlovákiának. Azt mondta: megegyezett Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy októberben együttes ülést tart a két ország kormánya, és ezen Kijev felajánlja a megfelelő támogatást az energiapolitikában.
„Lesz egy kormányülés Szlovákiában, ahol Ukrajna fel tud ajánlani és fel is fog ajánlani alternatív beszerzési lehetőségeket, de nem orosz olajról és nem orosz gázról van szó” – fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette: szeretnék Budapesttel is megvitatni ezt a kérdést, de a magyar kormánytól nem kaptak arra utaló jelzést, hogy nyitottak lennének erre.
Fegyvereket szeretne Donald Trumptól
Az ukrán elnök a sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozta, hogy Ukrajnában már egy hónapja működik egy Izraelből érkezett Patriot légvédelmi rendszer, és az ősszel Ukrajna további két Patriot rendszert kap. Az államfő erről több részletet nem volt hajlandó elárulni.
Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna jelezte Donald Trump amerikai elnöknek, milyen fegyvereket szeretne kapni az Egyesült Államoktól a két ország 90 milliárd dollár értékű megállapodása keretében, de Kijev kész külön megállapodásokat is kötni Washingtonnal egyes fegyverekről, beleértve nagy hatótávolságú eszközöket.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg minden orosz csapásra kizárólag saját nagy hatótávolságú képességeivel válaszol, miután hírek jelentek meg arról, hogy Trump kormánya feloldhatja az e téren bevezetett korlátozásokat. „Ukrajna más fegyvereket is alkalmazott volna, ha rendelkezett volna velük, de nem támadásról, hanem válaszcsapásról van szó” – mondta.
A vasárnap esedékes moldovai parlamenti választásokkal kapcsolatban Zelenszkij megjegyezte, hogy Oroszország nagyon szeretne befolyást gyakorolni Moldovára. Szerinte Oroszországnak az az érdeke, hogy legyenek olyan pártok a moldovai parlamentben, amelyek hozzá kötődnek. A következő lépés pedig az, hogy Moszkva-barát kormánya és államfője legyen az országnak „Ezt követően már orosz katonai jelenlét is lenne. Alapvetően erre törekszik Oroszország” – fejtegette az ukrán elnök.
Kijelentette, hogy Ukrajnának, Európának és magának Moldovának is egyaránt fontos, hogy az EU-párti Maia Sandu maradjon az elnök, aki „barátságos Ukrajnával, tiszteletben tartja szuverenitását és területi épségét”. „Igen, ha változások lesznek a parlamentben, később más változásokra is számítani lehet. Erről beszélek, ez a kockázat most mindenki számára” – figyelmeztetett az ukrán elnök.
Ripost hírek
