Folyamatosan nyomulnak előre az orosz csapatok

Az orosz hadsereg elfoglalta az Ukrajna délkeleti részén fekvő Novomikolajivka (orosz neve: Novonyikolajevka) falut – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A minisztériumi közlemény szerint az orosz erők átvették az ellenőrzést a Dnyipropetrovszk megyében lévő település fölött.

Az elmúlt 24 órában az orosz erők csapást mértek Ukrajna hosszú hatótávolságú dróninfrastruktúrájára, és 340 ukrán drónt lőttek le – számoltak be az orosz hírügynökségek a védelmi tárca közleménye alapján.

A NATO keleti szárnyának védelme elsőrendű fontosságú, ezért elindítjuk a Keleti Őrszem (Eastern Sentry) műveletet, amely tovább erősíti e régió védelmi helyzetét – jelentette ki a NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.

Mark Rutte, az európai szövetséges haderők főparancsnokával, Alexus Grynkewich tábornokkal tartott sajtótájékoztatót, amelynek keretében elmondta: a művelet a következő napokban indul, és számos szövetséges — köztük Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és mások — erőit vonja be, a hagyományos katonai képességeken túl. Az erőfeszítés részeként olyan elemek is lesznek, amelyek a drónhasználatból fakadó kihívások kezelésére szolgálnak – tette hozzá.

A főtitkár szerint bár a légtérsértések leginkább a keleti szárnyat érintik, valójában mind a 32 NATO-tagország veszélyben van, hiszen az orosz rakéták hiperszonikus sebességgel percek alatt elérhetik Európa bármely pontját. Ezért kulcsfontosságú a Keleti Őrszem művelet, amely rugalmas védelmet biztosít a légtérsértésekkel és más fenyegetésekkel szemben

– hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban hogy héten orosz drónok sértették meg a lengyel légteret, Rutte úgy nyilatkozott: a történtek attól függetlenül, hogy szándékosak voltak-e vagy sem, „felelőtlenek és elfogadhatatlanok”, a szövetség integrált légvédelmi rendszerei pedig sikeresen biztosították a NATO-terület védelmét.

Főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök jól reagált a történtekre, és az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt szilárd. „A lengyel elnök beszélt Donald Trumppal, én magam is beszéltem vele, és ez nagyon jó kapcsolatépítő megbeszélés volt, különösen a múlt heti washingtoni találkozójuk után” – mondta.

Rutte továbbá üdvözölte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a javaslatát egy közös uniós finanszírozású „drónfallal” kapcsolatban.

A főtitkár szerint az EU és a NATO szorosan együttműködik: a NATO a védelmi tervezést és követelményeket adja, az EU pedig az ipar és a finanszírozás terén tud hozzájárulni. Ezért minden uniós kezdeményezés, például a dróntechnológia fejlesztése, hasznos a közös védelem szempontjából – tette hozzá.

Alexus Grynkewich tábornok nyilatkozatában arról beszélt, hogy a Keleti Őrszem művelet átfogó és integrált védelmi rendszert alakít ki az északi térségtől a Fekete- és Földközi-tengerig, összekapcsolva a légi rendészeti és földi légvédelmi képességeket. „Ez a művelet rugalmasságot és erőt ad, lehetővé téve, hogy pontosan ott és akkor összpontosítsuk erőinket, ahol és amikor szükség van rá” – mondta.

Hozzátette: Franciaország, Dánia, az Egyesült Királyság és Németország már felajánlott vadászgépeket, hadihajókat és légvédelmi rendszereket. A NATO emellett új, költséghatékony drónellenes technológiákat is gyorsított ütemben vezet be, hogy a művelet hosszú távon fenntartható legyen. „A keleti szárny az első védelmi vonalunk, de valójában az egész szövetséget védi. A művelet már most elkezdődik, de idő kell a teljes összehangoláshoz” – hangsúlyozta Grynkewich.

Németország elkötelezett abban, hogy „minden talpalatnyi területet” megvédjenek a NATO-ban – jelentette ki Carsten Breuer német vezérkari főnök pénteken Litvániában arra reagálva, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.

„A lengyel légtér Oroszország általi legutóbbi megsértése ismételten rámutat arra, hogy milyen fontos az elkötelezettségünk. Részvételünk a NATO keleti szárnyának védelmében bizonyosra vehető, készek vagyunk megvédeni minden talpalatnyi szövetséges területet” – hangsúlyozta Breuer.

A német kormány csütörtökön bejelentette, hogy a német hadsereg „kiterjeszti és növeli” légi támogatását Lengyelország fölött, hozzájárulva a NATO keleti szárnyának biztonságát erősítő európai erőfeszítésekhez.

A vezérkari főnök a német vezetéssel a balti régióban zajló Quadriga-2025 hadgyakorlaton tett látogatást. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy realisztikus logisztikai támogatási forgatókönyveket készítettek elő a részt vevő csapatok számára egy potenciális konfliktus esetére, és ez az első alkalom, hogy ilyen léptékű gyakorlatot hajtanak végre.

Pénteken Fehéroroszország és Oroszország is elindította saját hadgyakorlatát, amely Zapad-2025 néven zajlik mindkét ország területén, valamint a Balti- és a Barents-tengeren.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) dróncsapást mért a legnagyobb oroszországi olajkikötőre, a Balti-tenger partján található Primorszkra – közöltek maga az SZBU az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

„Az SZBU drónjainak sikeres támadása következtében a kikötőben lévő egyik hajón és a szivattyúállomáson tüzek keletkeztek, az olajrakodás leállt.

Az orosz költségvetés becsült napi vesztesége az export leállása miatt akár 41 millió dollár is lehet”

– fejtették ki a szakszolgálatnál. Hozzátették, hogy az SZBU erői több orosz olajátemelő állomást is eltaláltak, amelyek a fő csővezeték-hálózat kulcselemei, és biztosítják a nyersolaj szállítását az uszty-lugai kikötő termináljába. Megjegyezték, hogy Primorszk kulcsfontosságú csomópont az orosz „árnyékflotta” feltöltéséhez, Oroszország ezen keresztül kerüli meg a nemzetközi szankciókat, és olajat ad el a külföldi piacokon. A kikötőn évente körülbelül 60 millió tonna olaj halad át, ami Oroszországnak mintegy 15 milliárd dollár bevételt hoz.

Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója a Facebookon arról tájékoztatott, hogy pénteken az orosz erők három ballisztikus rakétával csapást mértek a régióra, aminek következtében az egyik kistelepülésen két ember meghalt, öt pedig megsebesült. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy egy orosz drón támadott meg egy civil gépjárművet Sevcsenkivszka kistérségben, a támadás következtében egy 88 éves és egy 65 éves nő, valamint egy 76 éves férfi megsebesült.

Helyi kormányzók délelőtti közlése szerint az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg támadást intézett Herszon, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék ellen. A csapások következtében egy ember meghalt és 19 szenvedett sérüléseket.

Az ukrán légierő közölte, hogy az éjjel Oroszország negyven támadó drónt indított Ukrajna ellen, ebből a légvédelmi erőknek 33-at sikerült semlegesíteniük.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során a fronton 195 fegyveres összecsapás volt, ezek közül hatvan a Donyeck megyei Pokrovszknál. A hadsereg pénteki összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége megközelítette az egy millió 93 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett egy orosz harckocsit, negyven tüzérségi rendszert és 273 drónt.

Oroszország másolja a sikeres ukrán elfogódrónokat, és növeli a pilóta nélküli légi eszközeinek hatótávolságát – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtöki Facebook-bejegyzésben, a drónerők fejlesztéséről tartott havi értekezlet után.

„Felderítési jelentés. Az ellenség továbbra is alkalmazkodik, és immár hagyományosan lemásolja a mi sikeres technológiánkat, különösen az elfogódrónokat. Közvetlen technológiai versenyben állunk, amelyben előnyben lesznek azok, akik nem csupán korszerűsítenek, hanem meg is előzik a másikat. Feladatunk a meglévő megoldások folyamatos fejlesztése és új technológiák, valamint a pilóta nélküli rendszerek új taktikáinak kidolgozása” – figyelmeztetett a tábornok. Megjegyezte, hogy az ellenség növeli a drónokkal végrehajtott csapások mélységét is. Ez szükségessé teszi az ukrán rádióelektronikai hadviselési egységek megerősítését – mutatott rá. Szavai szerint a rádióelektronikai hadviselés képességei bővülnek, és az eredmények már láthatók: augusztusban nőtt az ily módon elfogott ellenséges drónok száma.

A főparancsnok arról is beszámolt, hogy augusztus folyamán az ukrán drónok több mint 60 ezer orosz célpontot találtak el.

Ukrajna, Lengyelország és Litvánia közös nyilatkozatot adott ki csütörtökön, egy nappal azután, hogy orosz drónok megsértették a lengyel légteret. Az ukrán külügyminisztérium által ismertetett dokumentumban hangsúlyozták, hogy csakis a közös, összehangolt cselekvés garantálhatja Ukrajna, Lengyelország és Litvánia állampolgárainak biztonságát. A nyilatkozat szerint

Ukrajna kész minden rendelkezésére álló hírszerzési és operatív információt megosztani Lengyelországgal, Litvániával és más partnerekkel annak érdekében, hogy hatékony korai előrejelző és védelmi rendszert építsenek ki az orosz rakéta- és dróntámadások ellen.

„Az ilyen összehangolt lépéseknek arra kell irányulniuk, hogy megelőzzék Oroszország felháborító cselekedeteinek negatív következményeit, és lehetőség szerint növeljék a légvédelmi intézkedéseink hatékonyságát” – emelték ki a dokumentumban. A három ország külügyminiszterei felszólították partnereiket, hogy sürgősen erősítsék meg Ukrajna légvédelmét, és támogassák Litvániát és Lengyelországot a NATO és az EU keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítéseikben, mivel csak az arányos és határozott válasz akadályozhatja meg a helyzet további súlyosbodását. Arra kérték országaik lakosait, hogy maradjanak éberek, és legyenek tudatában az Oroszország részéről érkező rosszindulatú dezinformációs kísérleteknek. A miniszterek a lengyel terület elleni legutóbbi orosz dróntámadást szándékos és összehangolt csapásnak, valamint példátlan provokációnak minősítették, amely a feszültség eszkalációjához vezetett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóüzenetében közölte, hogy Ukrajna felajánlja partnereinek a közös légtérvédelmet, ugyanakkor nehezményezte, hogy a világ nem reagált kellő határozottsággal az orosz drónok lengyelországi behatolására.

„Senki sem garantálhatja, hogy nem lesznek százával drónok, ha már most tucatnyi van. Csak az egyesített európai erők tudnak védelmet biztosítani. Készek vagyunk segíteni technológiával, a személyzet kiképzésével és a szükséges hírszerzési adatokkal. Sajnos, Oroszország nem kapott kellően kemény tettleges választ a globális vezetőktől arra, amit tesznek. Nyilatkozatból több mint elég van, de a tettek még hiányoznak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a lehetőségek határait és a világ reakcióját teszteli. „Az oroszok figyelik, hogyan cselekednek a NATO-országok fegyveres erői, mire képesek és mire nem még” – vélekedett az elnök.

Az ukrán katonai hírszerzés beszámolt csütörtökön arról, hogy előző nap az ukrán különleges erők sikeres csapást mértek ukrán gyártású drónnal az orosz fekete-tengeri flotta egyik nagy értékű hajójára az oroszországi Novorosszijszknál. A jelentés szerint megsemmisült a hajó rádióelektronikai berendezése.

A Harkiv megyei rendőrség közölte, hogy az orosz erők FPV-drónnal mértek csapást egy rendőrségi szolgálati autóra Kupjanszk térségében, három rendőr megsebesült.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország csütörtökre virradóan 66 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 62-t semlegesített. Négy támadó drón becsapódását rögzítették három helyszínen.