Elképzelhetetlennek tartja német csapatok Ukrajnába küldését...

„Szinte elképzelhetetlennek” mondta biztonsági garanciák keretében német NATO-csapatok ukrajnai állomásoztatását Markus Söder bajor miniszterelnök a Rheinischen Post című lapnak adott interjúban, amely szombaton jelent meg. Ráadásul, mivel szerinte a béke nem látszik elérhetőnek, a hadköteles ukrán menekülteket is vissza kellene küldeni, hogy hazájuk biztonságáról ők gondoskodjanak.

„Számomra szinte elképzelhetetlen, hogy NATO-haderők állomásozzanak ott. Oroszország ezt semmiképpen sem fogadná el, hiszen ez Ukrajna NATO-csatlakozásának előszobája lenne” – jelentette ki a német kormánykoalícióhoz tartozó bajorországi kereszténydemokraták (CSU) elnöke.

„Ráadásul a Bundeswehr nem áll készen erre” – tette hozzá. Véleménye szerint a hadsereg pénzügyi és személyzeti téren egyaránt szűkös forrásokkal rendelkezik, ezért kellene újra bevezetni a kötelező katonai szolgálatot is.

Söder egyúttal vitát sürgetett az ukrán menekültekkel való bánásmódról is.

„A béke jelenleg nem látszik elérhetőnek. Ezért jogos a felvetés, hogy hadköteles korú ukránokat visszaküldjünk hazájukba, hogy ott ők maguk gondoskodhassanak a biztonságról”

– mondta.

A CSU vezetője szerint változtatni kell a Németországban élő ukránoknak járó állami anyagi támogatásra vonatkozón is. A jelenlegi rendszer ugyanis szerinte

„oda vezetett, hogy más európai országokhoz képest nálunk jóval kisebb arányban dolgoznak az ukránok. Ezen sürgősen változtatni kell – és nem csak az újonnan érkező ukránok esetében”

– mondta.

Az ukránok a háború 2022-es kezdete óta Németországban nem menedékkérőként, hanem külön szabályozás keretében váltak ellátásra jogosulttá. Azonnal munkát vállalhattak, de ha nem tudták munkával biztosítani a megélhetésüket, jogosulttá váltak a megélhetés és a lakhatás biztosítását nyújtó állami támogatásra, a Bürgergeldre. A kormánykoalíció jelenlegi tervei szerint azonban azok az ukrán állampolgárok, akik 2025. április 1-je után érkeztek vagy érkeznek Németországba, már nem Bürgergeldet, hanem alacsonyabb szintű ellátást, menedékkérőknek járó juttatásokat kapnának.

Újabb AfD-jelölt halt meg Németországban, miközben szárnyal a párt támogatottsága

Már hét AfD-jelölt halálát jelentették az észak-rajna–vesztfáliai önkormányzati választások előtt. A párt szerint természetes okok állnak a háttérben. Közben egy friss felmérés azt mutatja, hogy Szász-Anhaltban soha nem látott előnyre tett szert az AfD, és messze a CDU előtt vezet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a nyugati csapatok legitim célponttá válnak Ukrajnában, miközben Zelenszkij biztonsági garanciákat kér, és a Kreml a békefolyamatokkal kapcsolatos ellentmondásos ajánlatokat tesz – írja a CNN.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, hogy bármely nyugati ország, amely csapatokat fog állomásoztatni Ukrajnában, az „legitim katonai célpontnak” fog számít, ha harcokba bocsátkoznak. Ez válasz azoknak a nyugati országoknak a terveire, amelyek békefenntartó erők szándékoznának telepíteni Ukrajnába.

„Ha bármilyen haderő megjelenik, különösen ott, ahol a folyamatban lévő harcok zajlanak, akkor azt fogjuk feltételezni, hogy ezek legitim célpontok lesznek [Ukrajna legyőzéséhez– a szerk.]”

– mondta Putyin a pénteken egy gazdasági fórumon.

Az orosz elnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy ha tűzszüneti megállapodás születik Oroszország és Ukrajna között, akkor nem lenne szükség külső beavatkozásra. „Ha olyan döntések születnek, amelyek hosszú távú békéhez vezetnek, akkor egyszerűen nem látok okot arra, hogy bárkinek is jelen kellene lennie ukrán területen” – tette hozzá. Ezzel párhuzamosan Putyin felajánlotta Zelenszkijnek, hogy látogasson el Moszkvába, hogy megállapodhassanak a biztonsági garanciákról.

„Azt mondtam: készen állok, kérem, jöjjenek. Biztosítani fogjuk a munkához és a biztonsághoz szükséges feltételeket”

– tette hozzá Putyin. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken arról beszélt, hogy a háború befejezését követően mind Oroszországnak, mind Ukrajnának biztonsági garanciákat kell kapnia. „Természetesen ezeket a garanciákat a rendezés során nekünk és az ukránoknak egyaránt biztosítani kell” – mondta Peszkov.

Kijev időközben elutasította az orosz ajánlatot, mivel Zelenszkij úgy gondolja, hogy Putyin inkább a békefolyamatok késleltetésére törekszik.  Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról tájékoztatott, hogy 26 ország nyújt biztonsági garanciákat Ukrajnának.

„Megállapodtunk, lesz [katonai] jelenlét”

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy ez a jelenlét több formátumban is megjelenhet: „a levegőben, a tengeren és a szárazföldön” – fűzte hozzá.

Ukrajnát olyan országgá kell tenni, amely „megemészthetetlen” úgy a jelenlegi, mint a jövőbeli agresszorok számára – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke az Ukrajnát segítő nemzetközi koalíció tagjainak Párizsban tartott megbeszélését követően csütörtökön.

Ursula von der Leyen közleményében azt írta, az Ukrajnának nyújtható biztonsági garanciákról szóló találkozó kulcsfontosságú volt, mert – mint kiemelte – a tét az egész kontinens jövője és biztonsága.

Elmondta, az Ukrajna támogatására kész országok nemzetközi koalíciójának tagjai jóváhagyták a béke elérését célzó erőfeszítéseket, valamint az erős Ukrajna és a biztonságos Európa érdekében végzett munkát.

„A biztonsági garancia gerincét az erős ukrán fegyveres erők megléte jelenti korlátozások nélkül” – fogalmazott von der Leyen. Ez – mint kifejtette – erős, jól felszerelt és korszerű állandó fegyveres erőt jelent, amelynek megvalósítása érdekében az európai védelmi ipar felgyorsítja az együttműködést Ukrajnával.

Az uniós bizottság elnöke közölte: Európa folytatni fogja az ukrán katonák kiképzését. Ez idáig közel 90 ezer ukrán vett már részt katonai kiképzésben – tájékoztatott. Von der Leyen kifejtette, hogy az Ukrajna számára nyújtható biztonsági garanciák újabb szintjét jelenti a most tervezett „csillapító erő”, amelyet mások mellett az Egyesült Államok is támogat. Jelenleg 26 ország kötelezte el magát ilyen erő biztosítása mellett tűzszünet vagy békemegállapodás keretében – emlékeztetett a brüsszeli végrehajtó testület elnöke, majd hozzátette: ez a 26 ország hajlandó katonai erőt bevetni szárazföldön, levegőben vagy a tengeren. Ennek – mint hangsúlyozta – segítenie kell a tartós béke biztosítását és a jövőbeni agresszió elrettentését.

Véleménye szerint biztonsági garanciát jelent továbbá az erős és hiteles európai védelmi fellépés, melyhez – szavai szerint – a védelmi beruházások fellendítésére van szükség. Ezzel összefüggésben kitért az uniós bizottság által meghirdetett SAFE programra, mely 150 milliárd euró értékű beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára. A programból 19 ország részesül, amelyek legtöbbje nem csak saját ipari bázisát erősítő beruházásokra használja a forrásokat, hanem Ukrajna védelmi iparába is befektet – mondta.

„A védelmi beruházásainkra adott hosszú távú strukturális válaszunk az új európai költségvetésünk” – fogalmazott. Von der Leyen szerint továbbá az uniós szankciók „erős ösztönzőket” jelentenek Oroszország számára, hogy elhagyja a csatateret és tárgyalóasztalhoz üljön, ugyanis – mint fogalmazott – „békét akarunk Ukrajnának”.

António Costa, az Európai Tanács elnöke az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, a koalíció tagjai egyesítik erőiket Ukrajna biztonsági garanciáinak megerősítése érdekében úgy a légi, mint a tengeri és szárazföldi erők békeküldetése, valamint az ukrán haderő megújítása által. „A koalíció nem csak tettre kész, de képes is teljesíteni” – fogalmazott.

Közölte: az EU folytatja munkáját, hogy további szankciókkal gyakoroljon nyomást Oroszországra. Oroszországnak azonnal le kell állítania az emberek halálához vezető háborús tevékenységét – húzta alá.

Hozzátette: pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában beszédet mond Ungváron, amelyben elismerését fejezi majd ki Ukrajna régióinak és helyi közösségeinek az orosz hadműveletekkel szembeni ellenálló tevékenységükért.