Az oroszok nem akarnak Európával tárgyalni Ukrajna ügyében

Az orosz külügyminiszter kifejtette, hogy az európai vezetők pimasz módon szeretnének helyet szerezni maguknak a tárgyalóasztalnál, miközben nincs ott semmi keresnivalójuk – számolt be a RIA Novosztyi.

„Európa nyilvánvalóan arra törekszik, meglehetősen szemérmetlenül, hogy helyet harcoljon ki magának a tárgyalóasztalnál, bár az általa vallott álláspont – a revansizmus és Oroszország stratégiai legyőzése – miatt természetesen nincs keresnivalója ott” – magyarázta az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov szerint

az európai vezetők igyekeznek jelentős figuraként feltüntetni magukat, miközben nem tudnak semmit tenni.

Az orosz külügyminiszter arra is kitért, hogy Moszkva nem fél attól, hogy Európa katonákat küld Ukrajnába vagy repüléstilalmi zónát akar létrehozni, mivel az EU-s vezetők csak a „szájukat tépik” és úgysem merik ezt megtenni.

„Ukrajna és Európa is megpróbálja meggyőzni az amerikai elnököt, Donald Trumpot arról, hogy hagyjon fel a béketeremtési erőfeszítésekkel” – fogalmazott Lavrov.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán fél elutasítja az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó eredményeinek Steve Witkoff fehérházi különmegbízottja által adott értékelését.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy

az ukrajnai békefolyamat ellenzői szándékosan elszabotálják az alaszkai orosz–amerikai megállapodásokat.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok teljes körű kapcsolatban állnak egymással, a párbeszéd különböző csatornákon folytatódik.

„El kell érni, hogy az a hatalmas lendület, amely a vezetők találkozóját követően Anchorage-ben keletkezett, valódi megállapodásokká alakuljon át” – nyilatkozott Rjabkov, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, a megállapodások szabotálása miatt.

A diplomata szerint „lelepleződött az eurobürokrácia és számos befolyásos európai főváros által követett a vonalnak a lényege, amely teljesen elutasítja a rendezésre irányuló bármilyen szándékot”.

Lavrov a kerekasztal-megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az olyan biztonsági garanciák elfogadásához, amelyek megfelelnek a Nyugat korábbi, nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásainak.

A moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz hadsereg sosem mért csapást a békés lakosságra és a polgári infrastruktúrára. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ENSZ védelmébe veszi a „kijevi rezsimet”, szemet hunyva a humanitárius jogot sértő cselekedetei felett. Mint fogalmazott, a világszervezet vezetése egyre gyakrabban áll Oroszország ellenfeleinek oldalára, ami aláássa a szervezet tekintélyét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hadifogolycsere jelenleg szünetel, de úgy vélekedett, hogy a folyamat folytatódhat majd. Megismételte, hogy

Moszkva számára a politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezés a legkedvezőbb megoldás az ukrán válságra.

Az uniós szankciókra kitérve azzal vádolta meg az EU-t, hogy folytatja ellenséges politikáját Oroszországgal szemben.

„Tévesen azt feltételezik, hogy a szankciós politika folytatása befolyásolhatja az Oroszországi Föderáció politikáját” – mondta.

Érvelése értelmében az elmúlt három évben elfogadott 18 korábbi csomag egyértelműen bizonyította, hogy

Oroszország nem érzékeny ezekre a szankciókra.

Peszkov arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rendkívül pozitívan értékeli a Zapad–2025 hadgyakorlat lefolyását és eredményeit”. Azt mondta, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök azért nem jelent meg Putyinnal együtt a mulinói gyakorlóterepen, mert a „különleges katonai művelet” általános koordinációjával van elfoglalva. Rjabkov közölte, hogy Oroszország, Fehéroroszországtól eltérően, nem hívott meg amerikai megfigyelőket saját területén a hadgyakorlatra.

Donald Trump szerint csak az ő személyes jelenlétében képzelhető el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója – az amerikai elnök erről azelőtt beszélt Washingtonban, hogy az Egyesült Királyságba utazott.

Az elnök a Fehér Ház előtt újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az orosz és az ukrán államfő között „óriási a gyűlölet”.

„Úgy tűnik nekem is ott kell lennem a szobában velük, mert egyedül nem tudnak leülni egymással”

– fogalmazott az elnök, aki azt is megjegyezte, hogy egy megállapodáshoz két félre van szükség.

Arra a kérdésre, hogy mit tervez mondani jövő héten az ukrán elnöknek, amennyiben az ENSZ közgyűlési héten találkozik vele, Donald Trump azt mondta, hogy Zelenszkijnek egyezséget kell kötnie.

„Zelenszkijnek meg kell állapodnia, Európának pedig le kell állítania az olajvásárlást Oroszországból”

– fogalmazott Donald Trump.

Az elnök a gázai háborús helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nyomon követi a fejleményeket, és óva intette a Hamászt attól, hogy emberi pajzsként használja a fogságában lévő túszokat.

„Ha a Hamász emberi pajzsot próbál használni, nagy bajban lesz”

– nyomatékosította az elnök többször is.

Donald Trump kedden hivatalos látogatásra utazott az Egyesült Királyságba III. Károly uralkodó meghívására. Csütörtökön Keir Starmer brit miniszterelnökkel is tárgyalóasztalhoz ül. Az elnök elutazását megelőzően nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy másodjára látogathat brit uralkodói meghívásra az Egyesült Királyságba, erről megjegyezte, hogy még senkinek nem adatott meg ez a megtiszteltetés.

A brit kormányfővel tervezett megbeszélés témájaként a kereskedelmi kérdéseket említette, az amerikai-brit kereskedelmi megállapodás finomítását, valamint hozzátette, hogy szeretnének kedvezőbb vámokat, amiről tárgyalni fognak.

Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezett Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király „történelmi horderejűnek” nevezte a szerdán esedékes eseményt.

III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök februárban nyújtotta át Washingtonban Trumpnak.

A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.

Az amerikai elnöki házaspár hivatalos programja szerdán kezdődött és csütörtökön ér véget. T

III. Károly és hitvese, Kamilla az angol-brit monarchia legősibb és legnagyobb királyi rezidenciáján, a London nyugati határában emelkedő windsori kastélyban fogadta szerdán az elnököt és feleségét, és aznap este az ilyen jellegű államfői látogatások hagyományos fénypontjának számító banketten látta őket vendégül.

A meghívás két szempontból is példátlan: Donald Trump már előző elnöki időszakában, 2019 júniusában is járt állami látogatáson az akkori uralkodónál, II. Erzsébet királynőnél – III. Károly király édesanyjánál -, és a két ország kapcsolataiban még nem fordult elő, hogy ugyanazt az amerikai elnököt kétszer is meghívják nagy-britanniai állami látogatásra.

Ugyancsak példátlan Trump újabb meghívása abból a szempontból, hogy második hivatali idejüket töltő amerikai elnököket a mindenkori brit uralkodó hagyományosan már nem invitál teljes körű állami látogatásra.

Ezt III. Károly is külön kiemelte meghívólevelében. A király úgy fogalmazott a Starmer által átnyújtott meghívóban, hogy „történelmi horderejű második állami látogatásra” hívja Trumpot. „Mint Ön is tudja, ez példátlan egy amerikai elnök esetében” – állt a brit uralkodó levelében.

A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan nem a brit kormány, hanem az uralkodó vendégei, jóllehet az udvar minden esetben a kormánnyal szoros együttműködésben, sőt általában a kormány kezdeményezésére választja ki az ilyen jellegű látogatásra meghívandó vendégeket.

A brit uralkodók évente csak egy-két alkalommal látnak vendégül külföldi államfőket, így a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít az állami látogatásra szóló meghívás.

II. Erzsébet királynő – aki 2022. szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el – 112 külföldi államfőt fogadott állami látogatáson, köztük három amerikai elnököt: George W. Bush-t 2003-ban, Barack Obamát 2011-ben és Donald Trumpot 2019-ben.

Trump volt az utolsó külföldi államfő, akit II. Erzsébet állami látogatáson látott vendégül.

Donald Trump mostani újabb látogatásának időpontja azt jelenti, hogy az amerikai elnök nem mond beszédet a brit parlamentben, mivel a brit politikai pártok hagyományosan szeptember második felében tartják éves kongresszusaikat, és ebben az időszakban az alsóház nem ülésezik.

Emmanuel Macron francia elnök, aki júliusban járt állami látogatáson Londonban, felszólalt az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjai előtt, és Barack Obama is beszédet mondott a brit parlamentben 2011-es látogatása idején.

Trumpot csütörtökön fogadja a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben Keir Starmer kormányfő. Az amerikai elnök hivatalos programja az itt tartandó közös sajtóértekezlettel ér véget.