Ukrajnában a nyílt utcán agyonlőtték a parlament volt elnökét

Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.

Hozzátette, hogy a belügyminiszter és a főügyész most számolt be a Lvivben elkövetett „szörnyű gyilkosság” első ismert körülményeiről. Az elkövetőt keresi a rendőrség.

Az Ukrajinszka Pravda információi szerint az ukrán rendfenntartó szervek jelenleg is vizsgálják a gyilkosság pontos körülményeit,

de a lap úgy értesült, hogy Parubij több lövés is eltalálta Lviv egyik kerületében, és a helyszínen belehalt sérüléseibe.

Más forássok szerint az elkövető motoros futárnak öltözött, összesen 8 lövést adott le, és a gyilkosság után elmenekült a helyszínről.

A támadóról és a letakart, utcai ruházatot viselő holttestről felvételek láttak napvilágot az ukrán közösségi médiában,

sőt, még egy térfigyelő kamerás felvétel is megjelent az interneten, amely a gyilkosság látható.

Ez utóbbit Vitalij Hlahola ukrán újságíró osztotta meg a Telegramon, és látható rajta, hogy a gyilkos közvetlen közelről, hátulról lőtte agyon Parubijt helyi idő szerint 10.35-kor. A felvételt itt lehet megtekinteni, de ezt szigorúan csak saját felelősségre ajánljuk.

Andrij Parubij 1971. január 31-én született a Lvivi régióban. 2014. február 27. és augusztus 7. között az ukrán Biztonsági Tanács titkára volt. 2016. április 14. és 2019. augusztus 29. között a parlament (Verhovna Rada) elnöke volt. Aktívan részt vett a 2014-es Majdan téri tüntetésekben. 2018. november 1-jén fölkerült Oroszország szankciós listájára.

Amerikai magánkatonai cégek ukrajnai bevetését mérlegelik Donald Trump környezetében – írja a The Telegraph. A terv szerint a katonai vállalkozók erődítményeket építenének és amerikai érdekeket védenének, miközben az Egyesült Államok elnöke továbbra is tartja magát ígéretéhez, hogy amerikai csapatokat nem küld a háború sújtotta országba.

A The Telegraph értesülései szerint Donald Trump európai szövetségeseivel egyeztet arról, hogy amerikai magánkatonai vállalatok egységeit telepítsék Ukrajnába. A terv célja, hogy a vállalkozók erődítményeket, bázisokat és védelmi létesítményeket építsenek, valamint amerikai üzleti érdekeket biztosítsanak az országban.

Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy Washington formálisan ne állomásoztasson katonákat Ukrajnában, miközben mégis erős elrettentő erőt képviselne Moszkvával szemben.

A lap szerint a magánhadsereg jelenléte azt is szolgálná, hogy Vlagyimir Putyint eltántorítsák egy esetleges fegyverszünet megszegésétől. Az elképzelés része egy szélesebb, hosszú távú biztonsági garanciarendszernek, amelyet Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével dolgoznak ki. A részleteket – amelyek légirendészeti, kiképző és fekete-tengeri haditengerészeti missziókat is tartalmaznak – akár már a hétvégén nyilvánosságra hozhatják, miután Trump Alaszkában tárgyalt Putyinnal.

Az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy nem küld reguláris amerikai csapatokat Ukrajnába, ugyanakkor a magánkatonák bevetése révén az Egyesült Államok „jelenléte” mégis biztosított lenne.

Európai tisztviselők úgy látják, ez jelentős megerősítést adna a kontinens biztonsági terveinek, és növelné a visszatartó erőt egy újabb orosz agresszióval szemben.

A lap beszámolója szerint a magánhadsereg alkalmazása egyúttal politikai szempontból is előnyös lehet Trumpnak: így megőrizheti támogatását a befelé forduló „MAGA” szavazók körében, miközben üzleti szempontból is győzelemként mutathatja be a tervet.

A béketerv további elemei között szerepel a határvonalak megerősítése, egy európai vezetésű „biztosító erő” telepítése Ukrajnába, légtérfelügyeleti misszió, fekete-tengeri hajózási útvonalak védelme, valamint kiképző bázisok létrehozása az ország nyugati részén.

Mindezekhez azonban elengedhetetlen az amerikai logisztikai és hírszerzési támogatás, amely nélkül az európai országok képtelenek lennének egy ilyen nagyszabású művelet összehangolására.

Noha a tervek egyre konkrétabbak, európai tisztviselők szerint Putyin hajlandósága egy tűzszünetre továbbra is erősen kétséges.

Egy ember életét vesztette és több mint negyvenen megsebesültek az Ukrajna ellen péntek éjszaka végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadásokban – közölték ukrán kormányzati tisztségviselők.

Az orosz támadások következtében robbanások voltak több városban, így Zaporizzsjában, Dnyipróban, Csernyihivben és Cserkasziban.

Zaporizzsjában egy ember meghalt és 24-en megsebesültek, köztük három gyerek, amikor találat ért egy ötemeletes lakóházat – mondta el Ivan Fedorov regionális kormányzó.

Az ukrán légierő szombat reggeli jelentése szerint, amelyet a The Kyiv Independent idézett, Oroszország 537 Sahíd típusú támadó drónt, illetve álcadrónt, továbbá nyolc Iszkander-M vagy észak-koreai KN-23 ballisztikus rakétát és 37 cirkálórakétát indított Ukrajna ellen az éjszaka. Ebből 510 drónt, hat ballisztikus rakétát és 32 cirkálórakétát sikerült megsemmisíteni – írták.

A háború eddigi egyik legnagyobb támadássorozata csütörtökön érte Ukrajnát, a legsúlyosabb károk akkor Kijevben keletkeztek.

Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a legfrissebb információk szerint 38 ember sérült meg Kijevben. „További tíz embert eltűntként tartanak nyilván. A becsapódások helyszínein tovább folynak a keresési-mentési és helyreállítási munkálatok” – közölte a miniszter.

Mikola Kalasnik, Kijev megye katonai közigazgatásának vezetője a Facebookon arról adott hírt, hogy a tömeges orosz légicsapások nyomán a főváros környékéről, négy járásból is jelentettek károkat.

„Oroszország ismét cinikusan csapást mért békés településekre: lakóházakra és még kórházakra is. A légiriadó a megye különböző részein több mint 12 órán át tartott””

– írta. Hozzátette, hogy megsérült a fővárosban található megyei klinikai kórház épülete is.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a mostani masszív orosz légitámadás különlegessége a jelentős számú rakéta volt, amelyek közül kettő egy kijevi lakóházba csapódott. A légierő ismét hangsúlyozta, hogy több eszközre van szükség az orosz agresszióval szembeni védekezéshez.

„Ez egy kombinált támadás volt, az eddigi egyik legnagyobb. Korábban több mint 740 légi célpontnál állítottunk fel negatív rekordot, de most több rakétával támadtak, akkor viszont több drónnal. Az ellenség egyre gyakrabban használ sugárhajtású drónokat, azaz nagy sebességű pilóta nélküli repülő eszközöket, amelyeket szintén bevetettek a tegnap éjjeli támadásban”

– fejtette ki.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az éjjel az orosz hadsereg Iszkander rakétákkal támadta régiójában Szlovjanszk városát és környékét, az offenzíva miatt négy ember sérült meg. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy csütörtökre virradóan a hadsereg csapást mértek több fontos, az agressziót segítő célpontra. A közlés szerint támadást hajtottak végre az oroszországi krasznodari régióban található afipszkiji olajfinomító ellen.

„Ez az olajfinomító, amelynek fő termékei a benzin és a dízelüzemanyag, az orosz megszálló hadsereg ellátásában vesz részt. Az éves feldolgozási kapacitása 6,25 millió tonna olaj. A létesítmény területén nagy kiterjedésű tűz keletkezett” – emelte ki az ukrán hadsereg vezetése. Csapást mértek a szamarszki területen található kujbisevi olajfinomítóra is, amely benzint, dízelt, oldószereket és több mint harmincféle olajterméket állít elő. „A feldolgozókapacitása évi 7 millió tonna olaj. A finomító területén robbanások voltak és tüzek keletkeztek” – közölte a vezérkar. Hozzátette, hogy ukrán egységek csapást mértek több oroszországi, illetve megszállt ukrán területen lévő lőszerraktárra és logisztikai célpontra is, amelyek az orosz megszálló erők ellátásában vesznek részt.

Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az orosz erők támadást hajtottak végre egy ukrán hadihajó ellen, aminek következtében egy ukrán tengerész életét vesztette és többen megsérültek.