Újabb területeket foglaltak el az oroszok Donyeckben

Két újabb települést foglalt el az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai Donyeckben - jelentette be szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A Telegramon közzétett közlemény szerint Szerednye és Kleban-Bik került orosz ellenőrzés alá.

Ezzel az orosz hadsereg még közelebb került az ukrán fél számára logisztikai szempontból jelentős Kosztyantinyivka városhoz.

Az utóbbi hónapokan az orosz erők egyre több területet foglaltak el.

Az orosz hadsereg jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal orosz államfővel a területi kérdésekről, de csak a jelenlegi frontvonal mentén – jelentette be pénteken az ukrán külügyi államtitkár. Szergej Kiszlicja szerint a lehetséges csúcstalálkozóhoz biztonsági garanciákra van szükség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal és megvitatni a területi kérdéseket – jelentette be pénteken az NBC Newsnak Szergej Kiszlicja ukrán külügyi államtitkár. Az Interfax beszámolója szerint a Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó időpontjáról egyelőre még nem döntöttek, azonban Kiszlicja elmondta, hogy Ukrajnának legalább egy hétre van szüksége ahhoz, hogy  „megbízható biztonsági garanciákat” készítsenek elő.

Szergej Kiszlicja hangsúlyozta, hogy amennyiben a találkozó nem valósul meg, az Egyesült Államoknak azonnali és jelentős nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy érezzék a következményeket. „A további nyomásnak majdnem azonnalinak kell lennie, amikor lejár az az időkorlát, amelyet Trump elnök jelölt meg” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 90 milliárd dolláros fegyvervásárlási tervet jelentett be Washingtonban, amelyet Európa finanszírozna. Elemzők szerint a kezdeményezés nemcsak Ukrajna katonai képességeinek erősítését célozza, hanem Donald Trump amerikai elnök politikai elköteleződésének megszerzését is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Ukrajna 90 milliárd dollárért – mintegy 30,74 billió forintért – vásárolna fegyvert az Egyesült Államoktól. Az ajánlatban többek között repülőgépek és légvédelmi rendszerek szerepelnek, amelyeket Európa finanszírozna.

Elemzők szerint a kezdeményezés nem csupán katonai, hanem politikai célt is szolgál: az ukrán elnök abban bízik, hogy a milliárdos üzlet Donald Trump amerikai elnök Kijev melletti elkötelezettségére is hatással lesz – írja a The Kyiv Independent.

A lap szerint Volodimir Zelenszkij ajánlata egy 50 milliárd dolláros drónüzletet is tartalmaz, amely az ukrán hadiipar megerősítését célozná. Az Egyesült Államokban rendelkezésre álló fejlett rendszerek – Patriot rakéták, és páncélozott járművek – továbbra is nélkülözhetetlenek Ukrajna számára.

„Volodimir Zelenszkij fő célja, hogy Donald Trump egy hosszú távú elkötelezettséget írjon alá Kijev mellett”

– jelentette ki John Foreman, az Egyesült Királyság volt védelmi attaséja, aki Moszkvában és Kijevben is szolgált.

Hozzátette, hogy szerinte az amerikai elnök politikáját a kiszámíthatatlanság jellemzi, így gyakorlatilag nincs biztos garancia. John Foreman felidézte, hogy Donald Trump elnöksége alatt többször is befagyasztotta a fegyverszállításokat, majd időről időre az ukrán területi engedmények lehetőségét is felvetette Moszkva felé. Véleménye szerint ez az ingadozás komoly kihívást jelent a szövetségesek számára, akik stabilitást keresnek a háborús stratégia alakításában.

Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 155 milliméteres lövedékeket tekint meg az amerikai hadsereg pennsylvaniai hadianyaggyártó üzemében tett látogatásán Scrantonban 2024. szeptember 22-én (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata)

Az európai vezetők – Emmanuel Macron és Keir Starmer részvételével – szimbolikusan kiálltak Volodimir Zelenszkij mellett Washingtonban, de konkrét pénzügyi elköteleződést egyelőre nem vállaltak. Timothy Ash, a Chatham House elemzője szerint a kontinens vezetői magánbeszélgetésekben valószínűleg az amerikai megbízhatóság hiányát hangsúlyozzák. Ukrajna szövetségesei tisztában vannak vele, hogy Európának még hosszú évekbe telik, hogy önálló védelmi képességeket építsenek ki, miközben függőben maradnak az amerikai fegyverszállításoktól.

Az Európai Unió 27 ezermilliárd dolláros gazdaságával ki tudná fizetni Volodimir Zelenszkij 90–100 milliárd dolláros ajánlatát, azonban kulcskérdés maradna az amerikai elköteleződés megbízhatósága.

A Financial Times által is idézett források szerint Európa aggódik amiatt, hogy a Trump-adminisztráció nem tartaná tiszteletben a megállapodásokat.

Politikai és gazdasági kérdőjelek

Az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek kiemelt helyet kaptak Ukrajna kívánságlistáján. Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem rakétatechnológiai doktori kutatója szerint ezek az eszközök gyakorlatilag nélkülözhetetlenek Kijevnek, hiszen az európai alternatívák – például a SAMP/T – nem érnek fel az amerikai rendszer hatékonyságával. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártási kapacitások szintén végesek. Jelenleg egy új Patriot rakéta szállítási ideje 4–5 év is lehet, ami komoly akadályt jelent a gyors reagálásban.

A hatalmas fegyvercsomagok mindig is Donald Trump külpolitikai eszköztárának központi elemei voltak. A Pentagon 2024-ben rekordösszegű, közel 118 milliárd dollár értékű külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá, miközben a világ fegyvergyártói nehezen tartják a lépést a megnövekedett kereslettel.

Volodimir Zelenszkij drónprogramja emellett hosszú távú átalakulást ígér: Ukrajna célja, hogy nyersanyag-exportőr státusza helyett technológiai exportőrré váljon. A helyi drónipar képviselői úgy vélik, az új megállapodás mérnöki és ipari áttörést hozhat az ország számára.

Az ukrán külügyi államtitkár megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij kész a területi kérdésekről tárgyalni, de csak az aktuális frontvonal mentén kiindulva.

Hozzátette, hogy az elnök mind a törvényhozást, mind a közvéleményt figyelembe veszi, de „az ukrán lakosság határozottan ellenzi, hogy békéért cserébe földeket adjanak át”.

A lap szerint tovább bonyolíthatja a diplomáciai törekvéseket, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken határozottan kijelentette, hogy jelenleg nem tervezik, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij találkozzanak.

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt pénteken.

Donald Trump újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy két hét múlva döntést hoz. „Ez egy nagyon fontos döntést lesz arról, hogy lesznek-e súlyos szankciók, vagy súlyos vámok, vagy mindkettő, vagy semmit nem teszünk, hanem azt mondjuk, a ti harcotok” – fogalmazott az elnök.

Kifejtette, hogy döntése a két oldal hozzáállásán is múlik.

„Meglátom majd, hogy kinek a hibája és melyek az okok”

– fejtette ki az elnök.

Donald Trump a Munkácson amerikai befektetésből épült elektronikai üzemet ért csütörtöki orosz rakétatámadás kapcsán feltett kérdésre azt mondta, hogy egyáltalán nem örül neki, hozzátéve,

semminek nem örül, aminek köze van ehhez a háborúhoz.

Az elnök ismét elismerte, hogy az orosz-ukrán konfliktus rendezése nehezebb, mint gondolta, és megjegyezte, „azt gondoltam, hogy mostanra már megoldjuk, de rengeteg ott a gyűlölet”. Donald Trump a Fehér Házban a 2026 nyarán, Egyesült Államok társszervezésében rendezendő labdarúgó világbajnoksághoz kapcsolódó bejelentésen, Gianni Infantino FIFA-elnök jelenlétében kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szeretne ellátogatni a sporteseményre.

„Vagy el tud jönni majd, vagy nem, függően attól, hogy mi történik” – mondta, majd felmutatott egy fotót, amely a múlt héten róla és az orosz elnökről készült Alaszkában, és annak a véleményének adott hangot, hogy

Vlagyimir Putyin tisztelettel viszonyul hozzá mint amerikai elnökhöz és országához, miközben kevesebb tisztelettel viseltetik mások iránt.

Donald Trump az elnöki dolgozószóbában tartott rendezvényen bejelentette, hogy december 5-én Washingtonban, a Kennedy Központban rendezik a labdarúgó világbajnokság csoportjainak sorsolását.

„Ez az igazi áttörés”

Az amerikai The Federalist korábban arról írt, hogy már a háború 2022-es kezdetén világos volt, hogy Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna teljes függetlenségét és NATO-tagságát, aki ennek az ellenkezőjében hitt, az illúziót kergetett.

Kiemelték, hogy azt mindig is sejteni lehetett, hogy a háború lezárásával kapcsolatos áttörést csak az orosz és az amerikai elnök között történő sikeres tárgyalások hozhatnak.

Steve Witkoff, Donald Trump Trump különmegbízottja néhány napja úgy fogalmazott: „Olyan megállapodás körvonalazódik, amely lényegében az 5. cikkely nyelvezetét adja Ukrajnának – ez igazi áttörés.”