Trump elnök sürgeti a háború gyors lezárását, de mit akar Brüsszel?

Ukrajnának és európai szövetségeseinek egységesen kell fellépniük hétfőn Washingtonban Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök tárgyalásán – jelentette ki vasárnap Emmanuel Macron francia elnök a Coalition of the Willing (Tettrekészek Koalíciója) országainak videokonferenciáját követően.

„Ha ma gyengeséget mutatunk Oroszország előtt, azzal lerakjuk a jövőbeli konfliktusok alapját” – hangoztatta. Mint mondta, a kijevi vezetés szövetségesei erős és tartós békét akarnak Ukrajna számára, és hogy tartsák tiszteletben Ukrajna területi épségét.

Petr Fiala cseh miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte: az európai vezetők egyetértettek abban, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat kell kapnia ahhoz, hogy további tárgyalásokra kerülhessen sor a háború befejezéséről.

„A tettre készek koalíciójának videokonferenciája fontos volt a holnapi fehér házi találkozó előtti egyeztetés szempontjából”

– írta az X-en.

„Megállapodtunk abban, hogy közvetlen prioritásként kell kezelni az öldöklés leállítását, és hogy az Egyesült Államok és Európa által Ukrajnának nyújtott egyértelmű biztonsági garanciák teljességgel elengedhetetlenek a további tárgyalásokhoz” – közölte a cseh miniszterelnök.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szintén az X-en arról írt, hogy a tanácskozás során hangsúlyozta:

„az agresszorra kell nyomást gyakorolni, nem az áldozatra”.

António Costa, az Európai Tanács elnöke pedig azt fejtegette mikroblogján, hogy elengedhetetlen az Egyesült Államok és az európai országok egysége egy Ukrajna számára fenntartható békemegállapodáshoz. „Hangsúlyoztam a tettre készek koalíciójának mai tanácskozásán, hogy amennyiben nem sikerül tűzszünetet elérni, az EU-nak és az Egyesült Államoknak fokoznia kell a nyomást Oroszországra” – tette hozzá.

Európa álláspontja egyértelmű: a nemzetközi határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Ez olyan döntés, amelyet egyedül Ukrajnának kell meghoznia – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke vasárnap Brüsszelben, miután fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Ursula von der Leyen az Alaszkában szombat hajnalban befejeződött amerikai-orosz csúcstalálkozót követően, valamint az Emmanuel Macron francia elnök által vasárnap délutánra összehívott videókonferenciát, illetve a több európai vezető, a NATO-főtitkár és az ukrán elnök részvételével hétfőn Washingtonban tervezett találkozó előtt tartott megbeszélést Zelenszkijjel.

A megbeszélést követően Ursula von der Leyen hangsúlyozta:

Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megőrizze szuverenitását és területi egységét.

Nem lehetnek korlátozások az ukrán fegyveres erőkre nézve, legyen szó együttműködésről más országokkal vagy más országok konkrét segítségéről – szögezte le az Európai Bizottság elnöke. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a békemegállapodás megkötése érdekében mihamarabb tárgyalóasztalhoz üljön az orosz, az ukrán és az amerikai elnök.

„Ukrajnának és Európának erős biztonsági garanciákkal kell rendelkeznie létfontosságú biztonsági érdekeik védelme érdekében” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: Európa védelmének szavatolása elsősorban saját felelőssége, ezért keményen dolgozik azon, hogy felgyorsítsa és fokozza védelmi képességeinek növelését.

Kijelentette: Oroszország inváziójának kezdete óta Európa egységesen Ukrajna oldalán áll, és továbbra is támogatni fogja, ameddig csak szükség van rá.

„Továbbra is támogatjuk Ukrajna útját az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Ez önmagában is biztonsági garancia”

– fogalmazott.

Közölte továbbá: amíg Ukrajnában folytatódik a vérontás, Európa fenntartja a diplomáciai és a gazdasági nyomást Oroszországra. Szigorítani fogja a már ez idáig elfogadott szankciókat, és dolgozik a szeptemberben elfogadni tervezett 19. szankciós csomag előkészítésén.

„Tudjuk, hogy a szankciók hatékonyak. Oroszország európai bankokban tartott, majd lefoglalt pénzeszközeit Ukrajna javára fordítjuk. Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszország hadigazdaságára, hogy ez Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalóasztalhoz ültesse” – fogalmazott.

Csak Ukrajna választhatja meg a saját sorsát. Ukrajna mindig számíthat Európára

– tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Ukrajna alkotmánya lehetetlenné teszi területeinek feladását. Mivel a területi kérdés ilyen fontos, azt csak Ukrajna és Oroszország vezetőinek lenne szabad megvitatniuk Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével zajló háromoldalú tárgyalásokon. Ha Oroszország ezt megtagadja, akkor új szankcióknak kell következniük – szögezte le.

Kijelentette: a biztonsági garancia országa számára a katonai képességének megtartása és további erősítésének lehetősége saját vagy más forrásokból. Az ukrán elnök kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Európa olyan egységes maradjon, mint amilyen a háború kezdeténél volt.

„Ez az egység valóban segíteni fog valódi és hosszan tartó békét elérni”

– fogalmazott.

Kijelentette: tűzszünetre van szükség, és gyorsan ki kell dolgozni a végleges megállapodást. Ehhez valódi tárgyalásokra van szükség.

„Fontos, hogy Washington velünk van” – fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette: az Egyesült Államoknak meg kell értenie, hogy nem pusztán békére, hanem hosszan tartó békére van szükség Ukrajnában mindenki érdekében.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap, az X-en közzétett üzenetében azt írta, Donald Trump amerikai elnök elszántsága a békemegállapodás megkötésére létfontosságú.

Az EU és európai partnereink együttműködtek Trump elnökkel az alaszkai találkozó előtt – emlékeztetett az uniós főképviselő, ugyanakkor kijelentette: „a rideg valóság azonban az, hogy Oroszországnak esze ágában sincs a közeljövőben véget vetni ennek a háborúnak”.

Vlagyimir Putyin azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a keleti Donyeck és Luhanszk tartományokat a háború befejezésének feltételeként. Az orosz államfő Donald Trumpnak találkozójuk során elmondta, hogy kész lenne leállítani a harcokat a frontvonal többi részén, ha Ukrajna engedne ennek a követelésnek, és foglalkozna a „konfliktus gyökereivel”.

A követeléseket a két vezető pénteken Alaszkában tartott, nagy várakozások övezte csúcstalálkozóján vitatták meg, amely majdnem háromórás tárgyalás után sem zárult békemegállapodással. Az Independentnek nyilatkozó források szerint a drámai lépést Trump elnök is támogatta, mint lehetséges eszközt a háború lezárására.

Elmondásuk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, washingtoni találkozóján szeretné „tisztázni” ezt Trump elnökkel. Putyin feltétele, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki Donyeckből és Luhanszkból (amelyek együtt alkotják a Donbászt) azok után hangzott el, hogy már a csúcstalálkozó előtt is keringtek hírek a követelésről.

Az orosz elnök azt is közölte, hogy befagyasztaná a frontvonalat a déli Herszon és Zaporizzsja régiókban, ahol erői nagy területeket tartanak megszállás alatt.

Putyin azonban világossá tette, hogy nem enged alapvető követeléseiből, amelyek között szerepel Ukrajna semlegessége és a NATO-csatlakozási törekvéseinek feladása is.

A Donyeck régió volt a közelmúlt harcainak központja, az orosz csapatok a csúcs előtt napokkal hirtelen előretörést hajtottak végre a keleti Dobrofilja városa közelében. Bár Oroszország szinte egész Luhanszkot ellenőrzi, Donyecknek körülbelül 70 százalékát tartja megszállva.

Zelenszkij elnök a múlt héten kijelentette, hogy elutasít minden olyan javaslatot, amely a Donbász ipari térségéből való kivonulást követelné, mondván, ez „hídfőállást” nyitna egy szélesebb körű orosz offenzívának.

Minden szempár a hétfői találkozóra szegeződik

A pénteki csúcstalálkozó után az amerikai elnök kijelentette, hogy a tartós békemegállapodás most a legjobb módja a háború befejezésének, látszólag elvetve az eredeti célt, a tűzszünetet.

A Fox News-nak azt is elmondta, hogy Zelenszkijnek azt tanácsolná, hogy kössön megállapodást.

„Nézze, Oroszország egy nagyon nagy hatalom, ők meg nem”

– válaszolta, amikor erről kérdezték. Zelenszkij hétfői találkozója előtt pedig azt nyilatkozta: „Azt tervezem, hogy minden részletet megbeszélek az öldöklés, a háború befejezéséről Trump elnökkel hétfőn Washingtonban. Hálás vagyok a meghívásért.”

Szombaton Putyin – aki szintén tervezi, hogy Washingtonba látogat Trump elnökhöz – úgy nyilatkozott, hogy a pénteki találkozó „időszerű” és „hasznos” volt. Hozzátette:

az Egyesült Államok és Oroszország most már „közelebb áll a megfelelő döntések meghozatalához”.

Közben az európai vezetők fokozott nyomást gyakorolnak Trumpra, hogy ne engedjen Putyin követeléseinek. Ők Zelenszkijt is támogatják abban, hogy a békemegállapodás részeként biztonsági garanciákat kapjon, amelyek elrettentenék Oroszországot egy újabb inváziótól.

Keir Starmer, valamint Olaszország, Franciaország és Németország vezetői is részt vettek egy konferenciahíváson Zelenszkijjel, amelyet az amerikai elnökkel folytattak a pénteki csúcs után.

Az alaszkai csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón Putyin – aki eddig ellenezte külföldi szárazföldi erők bevonását – azt mondta, egyetért Trump elnökkel abban, hogy Ukrajna biztonságát „biztosítani kell”.

Vasárnap délután összeül a Tettrekészek koalíciója, vagyis azoknak az országoknak a csoportja, amelyek vállalták, hogy megvédik Ukrajnát. A találkozót a brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz, Németország kancellárja fogják házigazdaként tartani. A több mint 30 nemzetből álló koalíció kész visszatartani Oroszországot az agressziótól azzal, hogy csapatokat állomásoztat Ukrajnában, amint a háború véget ér.