Trump: Az ukrajnai megállapodás Zelenszkijtől függ

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Fox Newsnak adott interjújában Volodimir Zelenszkij ukrán vezetőhöz fordult, kijelentve, hogy a békemegállapodás jövője tőle függ.

„Az ukrajnai megállapodás most Zelenszkijtől függ” – mondta, miután Alaszkában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Fehér Ház vezetője azt tanácsolta a kijevi elnöknek, hogy kössön megállapodást egy „hatalmas hatalommal”.

Trump szerint Ukrajna vezetőjének egyet kell értenie azzal, „hogy ez egy szörnyű háború, amelyben sokat veszít”. „A konfliktus megoldása fontos eredmény lesz Putyin és Zelenszkij számára, engem felejtsenek el” – mondta az Egyesült Államok elnöke.

Trump szerint a felek most „meglehetősen közel vannak a megállapodáshoz”, de Kijev képes elutasítani a békejavaslatot. Felszólította az európai országokat, hogy „egy kicsit vegyenek részt” az ukrajnai konfliktus megoldásában.

Oroszország és az Egyesült Államok megállapodott Ukrajna biztonsági garanciáiról

Trump elárulta, hogy a csúcstalálkozó során a delegációknak nagyrészt sikerült megegyezniük Ukrajna biztonsági garanciáinak kérdésében. Az amerikai elnököt arról kérdezték, hogy a konfliktus Kijev számára olyan területek és biztonsági garanciák cseréjével zárulna-e, amelyek nem kapcsolódnának az Észak-atlanti Szövetséghez. „Azt hiszem, ezeket a pontokat vitattuk meg. És ezek azok a pontok, amelyekben valójában nagyrészt egyetértettünk” – válaszolta az amerikai vezető.

Trump ugyanakkor nem volt hajlandó meghatározni, hogy melyek voltak az egyetértés és a nézeteltérés pontjai a Putyinnal folytatott tárgyalások után. „Ezt nem szeretném nyilvánosságra hozni. Azt hiszem, valaki más fogja nyilvánosan bejelenteni” – jegyezte meg az amerikai vezető.

Összefoglalta, hogy Putyinnal folytatott tárgyalásai után világossá vált, hogy az ukrajnai konfliktus „meglehetősen rövid” időn belül megoldható.

Ukrajna készen áll a csatlakozásra az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokhoz

Putyin kijelentette, hogy véget kíván vetni az ukrajnai konfliktusnak. Megjegyezte, hogy jó és bizalmi kapcsolatot alakított ki amerikai kollégájával. „És minden okom megvan azt hinni, hogy ezen az úton haladva elérhetjük – minél előbb, annál jobb – az ukrajnai konfliktus végét” – hangsúlyozta az orosz vezető.

Trump ezután bejelentette, hogy a felek megkezdték egy olyan találkozó előkészítését, amelyen ő, Putyin és Zelenszkij is részt vesz. Elmondása szerint mindkét vezető azt szeretné, ha jelen lenne a tárgyalásokon. Azt is jelezte, hogy nagyon jó esély van egy megállapodásra Ukrajnával kapcsolatban.

Kijev azonban „nagyon furcsa helyzetnek” nevezte a csúcstalálkozót, mivel az Egyesült Államok még nem vette fel a kapcsolatot Zelenszkijjel. A Financial Times egyik ukrán forrása pedig Putyin és Trump találkozóját „semmi különösnek” nevezte, jelentéktelennek tartva a tárgyalások előrehaladását.

Volodimir Zelenszkij politikai karrierje legnehezebb pillanatában szembesült azzal, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában fognakl tárgyalni a háború lezárásáról – az ő kihagyásával. A Financial Times cikke összefoglalja Zelenszkij szorongatott helyzetét: az ukrán elnök egyszerre küzd belpolitikai botránnyal, csökkenő otthoni támogatottsággal és az egyre kivédhetetlenebb orosz katonai előrenyomulással, miközben Ukrajna jövőjét éppen külső hatalmak dönthetik el. Ha az alaszkai találkozón Ukrajna számára elfogadhatatlan alku születik, Zelenszkij minden fronton vereséget szenvedhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppen a politikai pályafutása legsúlyosabb belső válságából próbált kilábalni, amikor Donald Trump az európai vezetőkkel közös telefonhívásban közölte, hogy egy alaszkai helyszínen lesz személyes csúcstalálkozó közte és Vlagyimir Putyin között, ahol a háború lezárásáról tárgyalnak majd.

Kijev számára ez a hír hidegzuhanyként érkezett, hiszen az ukrán vezetés nem kapott meghívást: a sorsukról így mások dönthetnek, egy olyan szobában, ahova az ukrán elnök be sem léphet.

Zelenszkijnek azért gyengült meg a helyzete a nyugati szövetségesek szemében is, mert júliusban egy botrányos törvényjavaslattal felszámolta a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét. Emiatt végül kirobbant az első utcai tiltakozáshullám az orosz invázió kezdete óta.

Az ukrán elnök azért megpróbálta meg az ország független korrupcióellenes intézményeit az általa kinevezett főügyész irányítása alá vonni, mert több közeli szövetségese ellen is vizsgálat indult. A lépés heves belföldi felháborodást és brüsszeli figyelmeztetéseket váltott ki, majd gyors visszavonulásra kényszerítette az elnököt. A közvélemény-kutatások szerint támogatottsága június óta folyamatosan csökken, és politikai mozgástere jelentősen szűkült.

Miközben a fronton egyre nagyobb a nyomás – az orosz erők a Donecki területen lévő Dobropilja térségében napok alatt több tíz kilométert nyomultak előre –, Zelenszkijnek most már növekvő diplomáciai elszigeteltséggel is szembe kell néznie.

Az alaszkai találkozón Trump és Putyin az eddigi információk szerint fegyverszünetről tárgyalnak, amelynek feltételeként Moszkva az ukrán csapatok teljes kivonását követelné Doneckből, és szóba került egy homályos „területcsere” is.

Trump ugyan csak tapogatózó megbeszélésnek nevezi az alaszkai találkozót, de Kijevben attól tartanak, hogy az amerikai elnök később rákényszerítheti Zelenszkijt egy Putyinnal kötött megállapodás elfogadására.

Kijev számára ez vörös vonal: az alkotmány tiltja bármely terület átadását, és a hadsereg, valamint a közvélemény jelentős része is elutasítja az ilyen kompromisszumokat.

Ha ez olyan feltételeket tartalmazna, amelyeket Ukrajna elfogadhatatlannak tart, akkor Zelenszkij politikailag még inkább elszigetelődik – ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a nyugati támogatás is megingott, és az ország védekezőképessége a végletekig ki van feszítve – írta a Financial Times.

Zelenszkij csak akkor jöhet ki jól a helyzetből az alaszkai tárgyalásokat követően, ha egyszerre nyeri meg újra a nemzetközi közvéleményt, stabilizálja a belső támogatottságát és elkerüli, hogy a háta mögött kössenek alkut Ukrajna sorsáról.

„Soha rosszabb hétvégét!” – írta a miniszterelnök Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozójára reagálva.

Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált az amerikai és az orosz elnök között zajlott alaszkai csúcstalálkozóra.

A történelmi jelentőségű megbeszélésről a kormányfő pozitívan nyilatkozott, reményének adva hangot, hogy egy új korszak kezdődhet a két világhatalom viszonyában.

„Évekig néztük, ahogy a két legnagyobb atomhatalom felszámolja az együttműködésük kereteit és üzenget egymásnak. Ennek most vége. A világ ma biztonságosabb hely, mint tegnap volt”

– írta a miniszterelnök.

Orbán Viktor végezetül hozzátette: „Soha rosszabb hétvégét!”

A világ egy biztonságosabb hely mindaddig, amíg van felsőszintű amerikai-orosz párbeszéd, ezért nagyrabecsülés illeti a két elnököt a csúcstalálkozó létrejöttéért – írta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szombaton.

Szijjártó Péter kiemelte, ma ismételten bebizonyosodott: az ukrajnai háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a megoldása.

A békét csak tárgyalással, párbeszéddel, a diplomáciai csatornák nyitva tartásával lehet elérni.

Mi, magyarok három és fél éve képviseljük ezt az álláspontot, szemben Brüsszellel és a háborúpárti európai politikusokkal – fogalmazott.