Svájc mentességet ígér Putyinnak

A berni kormány kész mentességet ajánlani Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, ha békekonferencián vesz részt az országban az ukrajnai háború lezárásáról – jelentette ki kedden Ignazio Cassis svájci külügyminiszter.

Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel Bernben tartott közös sajtótájékoztatóján Cassis kiemelte: jóllehet a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, a svájci kormány tavaly közzétett értelmezése szerint a rendelkezés nem vonatkozik a körözött személyre, ha nem magánemberként, hanem a békemegbeszélés résztvevőjeként érkezik az országba.

Svájcot mint az államfők találkozójának esetleges színhelyét Emmanuel Macron francia elnök vetette fel, Cassis pedig aláhúzta: hazája támogatja, hogy Svájcban tartsák a megbeszéléseket. Mint mondta, ezt ő maga is többször felvetette Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, azonban azt a választ kapta, hogy

mivel Svájc is csatlakozott az Oroszországra kiszabott szankciókhoz, az orosz fél nem érdekelt abban, hogy ott tartsák a tárgyalásokat.

Putyin utoljára 2021-ben járt Svájcban, mégpedig Genfben, ahol Joe Biden akkori amerikai elnökkel találkozott. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő a Reuters hírügynökség beszámolója szerint azt mondta,

elképzelhető, hogy Putyin és Zelenszkij találkozóját Magyarországon tartják majd.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójára Magyarországon kerülhet sor – erről írt az angol The Guardian.

Donald Trump és Volodimir Zelenszkij egyaránt reményüket fejezték ki, hogy hétfői találkozójuk végül háromoldalú tárgyalásokhoz vezethet Vlagyimir Putyinnal, akinek erői lassan haladnak előre Kelet-Ukrajnában.

Trump hétfő késő esti közösségi média bejegyzésében azt írta, hogy felhívta az orosz elnököt, és megkezdte egy Putyin–Zelenszkij-találkozó megszervezését, amelyet egy háromoldalú csúcstalálkozó követne a három elnök részvételével.

Donald Trump az európai vezetőknek azt mondta, hogy Putyin ezt a sorrendet javasolta — idézi a Reuters egy európai delegációban lévő forrást.

A The Guardian beszámolója szerint a Kreml hivatalosan még nem erősítette meg, ám egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint a Putyin–Zelenszkij-találkozóra Magyarországon kerülhet sor. A lap egyéb helyszíneket meg sem említett. A két vezető az elkövetkező két hétben találkozik, erről Friedrich Merz német kancellár beszélt a találkozót követően.

Az utolsó közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között júniusban zajlottak Törökországban. Putyin korábban visszautasította Zelenszkij nyilvános meghívását a személyes találkozóra, és helyette alacsony szintű delegációt küldött.

Szintlépés

Ami pedig az előbb említett delegációkat illeti, megemelhetik az orosz és az ukrán küldöttség szintjét a közvetlen kétoldalú tárgyalásokon, erről egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök – közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója keddre virradóra az orosz sajtóval. A tájékoztatás szerint a felek támogatásukról biztosították az orosz–ukrán közvetlen tárgyalásokat.

„Ezzel kapcsolatban megvitatták azt az elképzelést, hogy meg kellene vizsgálni az ukrán és az orosz fél képviselői, vagyis azon képviselők szintjének emelését, akik részt vesznek a említett közvetlen tárgyalásokon” – mondta Usakov.

A Kreml tisztségviselője szerint a két elnök hajnali telefonbeszélgetése mintegy 40 percig tartott, Trump tájékoztatta Putyint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai ország vezetőjével folytatott tárgyalások eredményéről.

Az orosz vezető ismételten méltatta amerikai hivatali partnere személyes erőfeszítéseinek fontosságát az ukrajnai hosszú távú rendezéshez vezető megoldások keresésében. A múlt pénteki alaszkai tárgyalással kapcsolatban Putyin köszönetet mondott a vendégszeretetért, a csúcs jó megszervezéséért és a találkozó során elért előrelépésért az ukrán válság békés rendezése felé.

A két elnök a moszkvai tájékoztatás szerint megállapodott a szoros kapcsolattartás folytatásában az ukrajnai és egyéb aktuális nemzetközi és kétoldalú kérdésekben.

Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt a Fehér Házban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.

Az elnök a Fox News hírtelevízió reggeli műsorának adott, csaknem félórás interjújában megerősítette, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kétoldalú találkozó előkészítésén dolgoznak. Elmondta, hogy

ha a közvetlen orosz-ukrán csúcstalálkozó a tervek szerint alakul, akkor egy következő találkozó már háromoldalú lesz az ő részvételével, és azon az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás véglegesítése lehet napirenden.

Az ukrajnai béke megteremtésének nehézségeivel kapcsolatban elismerte, hogy szemben azzal, amit előtte gondolt, ezt a konfliktust lesz a legnehezebb megoldani. Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal kapcsolatban azt mondta: amerikai katonák ukrajnai jelenléte nem jön szóba, de az Egyesült Államok eszközökkel, elsősorban légi eszközökkel segítene az európaiaknak.

„Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de az európai országok készen állnak biztonsági garanciák megadására, néhányuk pedig, mint az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, arra is készek, hogy katonákat küldjenek”

– mondta.

Az elnök kifejtette, hogy a békefenntartásra vonatkozó orosz beleegyezés megszerezhető, de érthetőnek mondta azt az orosz igényt, hogy a NATO mint ellenfél ne legyen ott közvetlenül Oroszország határánál.

„Mindig úgy gondoltam, hogy Ukrajna egyfajta pufferzóna Oroszország és Európa több része között”

– fogalmazott Trump, és megjegyezte, hogy szerinte Putyin szándékait illetően „néhány héten belül” világos lesz a kép. Elismerte: elképzelhető, hogy az orosz elnök egyáltalán nem akar megállapodni, azzal viszont szerinte „nagyon nehéz helyzetbe” sodorja magát. Hozzátette, hogy Zelenszkij részéről is szükség lesz rugalmasságra.

Donald Trump szerint a háborút gyorsan le kell zárni, mert „hetente 5-7 ezer ember” veszti életét a harcokban. A hétfői fehér házi amerikai-ukrán-európai csúcstalálkozón történtek részleteit feltárva elmondta:

„az egyik európai vezető azt javasolta, hogy egy vagy két hónap múlva ismét találkozzanak, csakhogy ezalatt újabb 40 ezer ember meghal”.

A Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetéséről pedig azt mondta: az moszkvai idő szerint éjjel egy órakor történt, az ukrán államfővel és európai vezetőkkel tartott megbeszélései vége felé.

„Nem a jelenlétükben hívtam fel őt, mert azt gondoltam, az tiszteletlenség volna Putyin elnökkel szemben, hiszen nincsenek a legszívélyesebb kapcsolatban”.

Az amerikai elnök még hétfőn a közösségi oldalán megjelent egyik bejegyzésében azt írta, hogy az ukrajnai békét célzó, közvetítő tárgyalásokat amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff elnöki különmegbízott vezeti.

Ukrajna uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes – írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán az uniós tagállami vezetők videókonferenciája után.

A miniszterelnök arról írt, hogy négy dolog igazolódott be a keddi tanácskozás után:

• 1. A harmadik világháború veszélyét csak egy Trump–Putyin-találkozóval lehet csökkenteni,
• 2. az elszigetelésre épülő stratégia elbukott,
• 3. az orosz–ukrán háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, csak a diplomáciai erőfeszítések hozhatnak megoldást,
• 4. végül, de nem utolsósorban igazolást nyert, hogy Ukrajna európai uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, ezért a tagság és a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes.

Ugyanakkor Magyarország üdvözli a Trump–Putyin-tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, különös tekintettel egy második Trump–Putyin-találkozóra – írta.