Rakétákkal lőtték Munkácsot

Csütörtök hajnalban rakétatalálat ért egy üzemet a kárpátaljai Munkácson - jelentette a Kyiv Independent.

Munkácson egy kereskedelmi telephelyet találat ért, és a mentőegységek a helyszínre érkeztek – írták a város hivatalos oldalán, ahol arra kérték a lakókat, hogy ne menjenek az utcára, továbbá ne osszanak meg fotókat és videókat a helyszínről.

A támadásban tízen sérültek meg.

Elfoglalta az orosz hadsereg Novoheorhijivka települést az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében, valamint Szuheckét és Pankivkát a donyecki régióban – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint a fegyveres erők az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében

mintegy 1300 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A jelentés a megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel több, az ukrán hadsereg üzemanyag-ellátására használt kikötői építményt, drónösszeszerelő műhelyeket, négy harckocsit – köztük egy Leopard tankot – és 12 páncélozott harcjárművet, egy HIMARS-rakétát, továbbá 217 repülőgép típusú drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 40 ezret a háború kezdete óta megsemmisített ukrán különleges katonai járművek száma. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a nemzeti gárdával és az belügyminisztériummal együttműködve a brjanszki régióban

elfogta egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport három tagját, további hármat pedig „megsemmisített”.

A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség a szomszédos országban – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebookon.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az Ukrajnát ért újabb légitámadások ismét azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség.

„Mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás!

Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak”

– szögezte le.

A tájékoztatás szerint a különítmény az ukrán katonai hírszerzés különleges műveleti szolgálatához tartozott és terrortámadásokat tervezett végrehajtani az orosz közlekedési infrastruktúra létesítményei ellen. A letartóztatottak beismerő vallomást tettek arról, hogy 2024 szeptemberében részesei voltak a belgorodi régió Novooszkolszki járásában elkövetett vasúti robbantásoknak. Elmondták, hogy

nyugati titkosszolgálatok munkatársaitól Ukrajnában, Litvániában, Észtországban és Norvégiában kaptak kiképzést.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Zburjivkában három civil életét vesztette. Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén szünetel az áramellátás, de ez nem befolyásolja az atomerőmű állapotát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán török hivatali partnerét tájékoztatta telefonon az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozóról.

A Donyec-medencében harcoló ukrán fegyveres egységeket üzemanyaggal ellátó olajfinomítóra mért csapást nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal az orosz hadsereg – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több rakétatüzérségi, üzemanyag-, lőszer- és hadianyagraktárt, egy nagy hatótávolságú drónokat összeszerelő műhelyt, egy harckocsit és 17 egyéb páncélozott harcjárművet, egy vontatott 155 milliéteres löveget, három irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 117 repülőgéptípusú drónt. A hadijelentés értelmében

az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott törni, a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1370 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó kedden közölte, hogy Oroszország aznap további ezer elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának. Az ukrán fél cserébe 19 katona holttestét szolgáltatta ki. Megyinszkij szerint ugyanilyen arányú csere történt az előző hónapban. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz hadsereg több mint hatszáz rakétát és drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradóra, az eddigi adatok szerint egy ember meghalt, sokan megsebesültek, és komoly anyagi károk keletkeztek – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának csütörtök reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 40 különböző típusú rakétával és 574 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat. A légvédelemnek 31 rakétát és 546 drónt sikerült megsemmisítenie, illetve eltérítenie eredeti pályájáról. Tizenegy helyen értek célt a támadó eszközök, három helyen pedig lezuhanó roncsok okoztak károkat.

Munkácson két rakéta csapódott be egy iparvállalat területére – közölték országos és Kárpátalja megyei hírportálok a helyi önkormányzat, Miroszlav Bileckij megyei katonai kormányzó és a katasztrófavédelem közösségi platformokon megosztott információi alapján. A legfrissebb rendőrségi jelentés szerint 15 ember megsebesült a támadásban, kettejük állapota súlyos.

Andrij Szibiha külügyminisztert idézve az Interfax Ukrajina hírügynökség jelentette, hogy a munkácsi üzem egy amerikai tőkével elektronikai termékeket gyártó vállalat. Ez teljes egészében polgári objektum, semmi köze a védelmi iparhoz vagy a hadsereghez

– tette hozzá. Ez nem az első eset, hogy orosz támadás ér amerikai vállalatot Ukrajnában, ugyanis az év elején a Boeing kijevi irodáit érte légicsapás – emlékeztetett az ukrán külügyminiszter. A szerda éjszakai támadások azt is bizonyítják, hogy sürgősen meg kell erősíteni Ukrajna légvédelmét további rendszerekkel és elfogó rakétákkal – összegezte Szibiha.

Az elektronikai üzemben mintegy hétezer négyzetméteren keletkezett tűz és sűrű füst, és emiatt a hatóságok felszólították a városban és környékén élőket, hogy zárják be lakásuk ablakait, és csak indokolt esetben menjenek ki az utcára.

Az egy haláleset Nyugat-Ukrajna legnagyobb városában, Lvivben történt, hárman pedig megsebesültek ott az éjszakai légitámadásban – közölte az Ukrajinszka pravda hírportál Makszim Kozickij megyei katonai kormányzó és a katasztrófavédelem Telegram-bejegyzéseire hivatkozva. Huszonhat lakóház, egy óvoda- és egy bírósági épület, valamint egy ipari épület megrongálódott, tizenegy lakásból ki kellett költöztetni a lakókat – közölte a megyevezető.

Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz, mivel hazánk az egyetlen olyan ország ma Európában, amely egyszerre tud kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatni az Egyesült Államok és Oroszország vezetőivel is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezetőt a Harcosok Órája című műsorban először is azon sajtójelentésekről kérdezték, amelyek szerint Budapest is felmerült a béketárgyalások helyszíneként. Erre válaszolva elmondta, hogy minden ilyesfajta híresztelésnek van valami alapja, ami azt hihetővé teheti, márpedig Magyarország több okból is hihető lehet.

Felidézte, hogy három nappal a háború megindítása után telefonon beszélt orosz kollégájával, valamint az ukrán elnöki hivatal vezetőjével is, és felajánlotta hazánkat a békét elhozó párbeszéd helyszíneként. Arra is kitért, hogy a nyugati féltekén rendkívül kevés olyan ország van, amely az elmúlt három év során fenntartotta azt a képességét, hogy egyszerre tud korrekt és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatni az Egyesült Államok és Oroszország vezetőivel egyaránt.

„Én most nem ismerek olyan európai politikust Orbán Viktoron kívül, aki egyformaképpen tud beszélni Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is. (…) Az a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés, ami megvan az Egyesült Államok és Oroszország irányába is, kizárólag Magyarország sajátja ma Európában. Ez, azt gondolom, hogy óriási teljesítmény, mert mindez egy óriási nyomásgyakorlás ellenére jött létre, mivel mi három és fél éve mondjuk, hogy a háború lezárásához a diplomáciai csatornák nyitva tartására van szükség”

– hangsúlyozta.

„Ha szükség van ránk, mi állunk rendelkezésre. Ha kell, itt vagyunk bármikor, és biztosítjuk a megfelelő, tisztességes, s biztonságos körülményeket egy ilyen béketárgyaláshoz. Örülünk, ha hozzájárulhatunk a béketörekvések sikeréhez”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően álhírnek minősítette a Bloomberg azon cikkét, amely szerint Donald Trump hétfőn felhívta volna Orbán Viktort az esetleges ukrán európai uniós csatlakozás ügyében.

„Szeretném világossá tenni azt, hogy ilyen telefonbeszélgetés nem volt (…) Nemcsak a téma nem került elő, hanem maga a telefonbeszélgetés sem. (…) Tehát itt a Bloomberg meg az összes, állítólag rendkívül megalapozott, mindig kiegyensúlyozott, fantasztikusan tárgyilagos hírügynökség és médium egy olyan telefonbeszélgetésről ír tényszerűen, csaknem szó szerinti jegyzőkönyvvel, amilyen telefonbeszélgetés nem volt”

– emelte ki.

Ezt követően óriási sikernek, az elmúlt három és fél esztendő legreménykeltőbb eseményének nevezte az előző heti amerikai-orosz csúcstalálkozót, amely jelentősen csökkentette a kockázatát egy harmadik világháború kitörésének.

„És én azt gondolom, hogy erre az Alaszkában megkezdődött békefolyamatra a legnagyobb kockázatot és a legnagyobb veszélyt az európai háborúpárti politikusok jelentik”

– vélekedett. Majd kifejtette, hogy amikor 2022 tavaszán már nagyon közel volt a megállapodás a rendezésről, akkor azt „az európai háborúpárti politikusok verték szét”, akik „gyakorlatilag megtiltották az ukrán elnöknek annak aláírását”. „És hogyha az isztambuli békemegegyezést az európai háborúpárti politikusok egyszer már megfúrták, akkor szerintem jogos a félelem attól, hogy az alaszkai békefolyamat esetében is hasonlóképp akarnak eljárni (…) Én remélem, hogy nem lesznek rá képesek.”

„Én azt remélem, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin végig tudja vinni a békemegállapodáshoz vezető folyamatot, mert nekünk, illetve velünk együtt szerintem az egész világnak ez az érdeke”

– hangsúlyozta. A miniszter az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kapcsán közölte, hogy az ország EU-s tagsága nem jelentene ilyet, ugyanis az Európai Unió nem katonai szövetség, ráadásul ezzel a közösség jövőjét kockáztatnák, mert az ukránok belépése biztonsági, politikai, gazdasági, mezőgazdasági és számos más egyéb szempontból is gyakorlatilag elviselhetetlen terhet jelentene.

„Az Európai Unió végleges elgyengüléséhez vezetne az, ha az ukránokat benyomnák az Európai Unióba.”

„Nemhogy biztonsági garanciákat nem tudna adni az Európai Unió, hanem lehet, hogy összességében már semmit nem tudna nyújtani senkinek” – fogalmazott.