POLITIK
Újabb területek átadását követeli.
Putyin beleegyezik a békébe, ha Ukrajna átengedi a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság teljes területét
Az Axios jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezik a békekötésbe Ukrajnával, ha Kijev átadja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DPR és LPR) teljes területét.
A kiadvány szerint Putyin Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottal folytatott találkozóján felvetette egy olyan békemegállapodás lehetőségét, amely megszilárdítaná Oroszország konfliktusban elért eredményeit. „Különösen Oroszország közvetlen igényeket támasztana két ukrán területre (Donyecki és Luhanszki megyék), és további kettőben (Zaporizzsja és Herszon megyék) befagyasztaná jelenlegi pozícióit” – áll a cikkben.
Megjegyzendő, hogy a konfliktusban részt vevő felek továbbra is nagy távolságra vannak egymástól.
Ukrajna - az ország alkotmánya által is garantált – területi egységét hangoztatta szombati Telegram-üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hangsúlyozva: „az ukránok nem adják oda a földjüket megszállóknak”.
Zelenszkij a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő augusztus 15-re tervezett találkozójával összefüggésben hangsúlyozta: hazája kész a valódi megoldásokra, amelyek lehetőséget teremtenek a békére, azonban aláhúzta azt is, hogy
„minden olyan megoldás, amely Kijev bevonása nélkül születik, ellentétes a hosszútávú, tartós békével”.
Trump péntek este a Truth Social közösségi oldalán adott hírt a Putyinnal tervezett találkozóról, amelyre a tervek szerint Alaszkában kerül sor.
Az amerikai elnök az ukrajnai háborút lezáró megállapodás lehetséges tartalmáról azt közölte, hogy az tartalmazhat területcserét. A rendezést nagyon bonyolultnak nevezte, és hozzátette: bizonyos területek visszakerülhetnek Ukrajnához, és bizonyos területek cseréje is megtörténik. „Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott Donald Trump.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető teljesen megőrült Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája, Donald Trump találkozója miatt. Ezt a kijelentést Chey Bowes ír újságíró tette az X-ben.
„Zelenszkij elnök megőrül ettől a találkozótól. Látszólag kereken elutasít minden engedményt” – írta le három szóban Zelenszkij reakcióját a találkozóra.
Az újságíró szerint Zelenszkij aggódik uralma bukása miatt, miután béke jön létre Ukrajnában.
Jövő hét péntekén megtörténik a várva várt amerikai-orosz csúcstalálkozó, amelynek célja, hogy elérje a tűzszünetet Ukrajnában. Azt lehet sejteni, hogy valamiféle eredménye lesz Donald Trump és Vlagyimir Putyin tárgyalásának, különben aligha ülnének le a tárgyalóasztalhoz. A Magyar Hírlapnak a védelmi politikában jártas amerikai forrás úgy nyilatkozott: tartani lehet attól, hogy Ukrajna európai szövetségesei mindent meg fogban tenni, hogy zátonyra futtassák az esetleges megállapodás végrehajtását.
Annyi bizonyos, hogy Ukrajna és személy szerint Zelenszkij lesz a vesztese a jövő hét pénteken, augusztus 15-én tartandó amerikai-orosz csúcstalálkozónak. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában fog tárgyalni egymással
Kezdjük talán a helyszín kiválasztásával. Alaszka az USA legészakibb tagállama, az „anyaországtól” Kanada választja el, közel van Oroszországhoz. Valószínűleg ez egy kompromisszumos megállapodás volt, mert így nem kell egy harmadik országot nagy hirtelen bevonni a csúcstalálkozó megrendezésében.
Ugyanakkor Putyinnak sem jelent presztízsveszteséget, mert a hivatalos megbeszélésnek munkajelleget ad, bizonyára a szokásos protokollt is megkurtítják.
Bár amerikai földön fog mindez történni, mégsem lesz a közvéleménynek az az érzése, hogy az orosz elnök a Fehér Házban járul Trump színe elé.
A tervezett megállapodásról hivatalosan még nem adtak ki részleteket, az eddigi nyilatkozatokból és a körülményekből máris le lehet vonni azt a következtetést, hogy a két szupernagyhatalom Ukrajnára akar majd kényszeríteni egy olyan megállapodást, amelyről már most előre lehet tudni, hogy Kijev részről heves ellenállásba fog ütközni.
Az amerikai elnök már korábban is pedzegette, hogy „bizonyos” területcserékről lehet majd szó, de konkrétumokat nem mondott. A körülményekből ítélve Washington engedni fog azoknak az orosz követeléseknek, amelyek szerint nemzetközileg ismerjék el Donbasz egész területének Oroszországhoz való csatolását.
Itt négy megyéről beszélünk, amelyeket Moszkva a harcok alatt részben már elfoglalt, később pedig magához csatolt.
Ebben a „egész” kifejezésnek van jelentősége, mert a terület nyugati része még mindig ukrán kézben van, tehát Putyin az orosz államhatárokat a helyi közigazgatási vonalig akarja kitolni. Az orosz elnök elvárásai közé lehet sorolni, hogy a 2014-ben elfoglalt Krímnek – a félszigetet is már Oroszországhoz csatolták – is adjanak nemzetközileg elismert státuszt, tehát az ukránok nyugodjanak bele a terület elvesztésébe.
De mit kapna Ukrajna, ha már Trump előzőleg területcserét emlegetett. Logikai módon kiszámítható, hogy a valószínűleg Ukrajna dél-keleti és dél-nyugati régiói kerülhetnek „terítékre”, amelyeket az oroszok korábban már elfoglalta. Vagyis Ukrajna visszakapná azt, ami egyébként is az övé volt.
Bonyolítja a helyzetet, hogy mindkét régióban 20 százaléknyi orosz lakosság él, és ez komoly ütőkártya lehet Putyin kezében. Emlékezzünk vissza, a donbaszi harcok is akkor kezdődtek, amikor az ott élő 40 százaléknyi orosz lakosság szembeszállt az erőszakos ukránosítással.
Kérdés azonban, hogy Putyin belemegy-e az ilyen területcserébe? Az orosz elnök nem egyszerűen győzni akar, hanem nagy győzelmet szeretne.
Ennek elsősorban nem is annyira presztízs okai vannak, mint inkább a most folyó geostratégiai átrendeződésben való „kényelmesebb” pozíció megszerzése.
Nyitva van ugyanis még az a kérdés is, hogy mi lesz Ukrajnának a sorsa egy esetleges tűzszünet után. Zelenszkij mindenáron bele akarja rángatni Ukrajnát a NATO-ba és az EU-ba. Moszkva álláspontja ugyanakkor világos: szó sem lehet arról, hogy a NATO határai ebben a régióban is elérjék az orosz területeket. Hiszen a kelet-európai rendszerváltozások után ez már a balti államoknál megtörtént.
Ami Ukrajna gyors EU csatlakozását érinti, Zelenszkijnek ez is egy geostratégiai győzelme lenne, arról már nem is beszélve, hogy mint uniós tagállam sokkal több pénzt remélhetne, persze a régebben csatlakozott államok kárára.
Az egyéb előnyökről már nem is beszélve.
Ha a fent vázolt tűzszünet megköttetik a két nagyhatalom között, akkor, mindentől függetlenül, alaposan el kell gondolkoznunk rajta. Az európai történelemben már volt rá példa, nem is egy, hogy a nagyhatalmak kisebb államok feje fölött döntöttek. Most is ez történt, de miért?
Azért, mert Ukrajna már rég nem független, ott állnak mögötte az európai nagyhatalmak, illetve azok a globális érdekcsoportok, amelyeknek „jól” felfogott gazdasági érdekei vannak. Ez utóbbi realizálásához pedig folytatni kell a háborút. Tehát ezek a körülmények arra mutatnak rá, hogy a leendő tűzszünet következményei nem csak Ukrajnát érinti.
Ez viszont kiváltotta a két szuperhatalom közvetlen tárgyalását, mert ilyen körülmények között különben aligha lehetne belátható időn belül fegyvernyugvást elérni.
Ripost hírek
