Putyin biztonsági garanciákat ígér Európának

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozóján jelentős előrelépés történt az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalásokban – állította Steve Witkoff, az Egyesült Államok békemissziókért felelős különmegbízottja a Fox News műsorában.

Witkoff szerint Putyin „jelentős engedményeket” tett a találkozón, többek között olyan törvényi garanciák elfogadására is hajlandónak mutatkozott, amelyek értelmében Oroszország nem törekszik további ukrán területek elfoglalására, és tiszteletben tartja az európai határokat.

„A találkozón sikerült megerősített biztonsági garanciákban megállapodni”

– fogalmazott Witkoff. „Az oroszok hajlandóak lennének jogszabályba foglalni, hogy egy esetleges békemegállapodás után nem szándékoznak további ukrán területeket elfoglalni, és nem sértik meg más európai országok határait sem.”

A különmegbízott azt is elmondta, hogy Trump a megbeszélést követően azonnal konzultált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint több európai vezetővel. A találkozót a résztvevők „egyértelmű diplomáciai sikernek” értékelték.

A Fox News műsorvezetője, Shannon Bream ugyanakkor rákérdezett arra is, hogy Trump miért nem sürgette Putyint tűzszüneti megállapodás aláírására, hiszen korábban ezt nevezte elsődleges céljának, és figyelmeztette is az orosz elnököt a következményekre, ha erre nem kerül sor.

Witkoff erre úgy reagált:

Trump eredetileg valóban tűzszünetet akart, de a tárgyalások előrehaladtával felmerült a lehetősége egy átfogóbb békemegállapodásnak.

„Az elnök mindig is támogatta a tűzszünet gondolatát, de a találkozón elért előrelépések alapján úgy tűnt, hogy akár egy teljes békemegállapodás is elérhető közelségbe került. Ennél többet senki sem remélt” – hangsúlyozta a különmegbízott.

Trump telefonos egyeztetéseit követően az európai vezetők közös közleményben üdvözölték az amerikai elnök béketeremtő törekvéseit, ugyanakkor nem foglaltak állást a tűzszünet és a végleges békemegállapodás kérdésében.

„Üdvözöljük Trump elnök erőfeszítéseit az ukrajnai vérontás megállítására, Oroszország agressziójának lezárására, valamint az igazságos és tartós béke elérésére” – áll a közleményben.

Vlagyimir Putyin a Kremlben tartott következő megbeszélésen „őszintének” nevezte az alaszkai tárgyalásokat.

„Tiszteletben tartjuk az amerikai adminisztráció álláspontját, amely a fegyveres konfliktus mielőbbi befejezését sürgeti. Mi is arra törekszünk, hogy minden kérdést békés eszközökkel rendezzünk” – nyilatkozta az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a keleti Donyeck és Luhanszk tartományokat a háború befejezésének feltételeként. Az orosz államfő Donald Trumpnak találkozójuk során elmondta, hogy kész lenne leállítani a harcokat a frontvonal többi részén, ha Ukrajna engedne ennek a követelésnek, és foglalkozna a „konfliktus gyökereivel”.

A követeléseket a két vezető pénteken Alaszkában tartott, nagy várakozások övezte csúcstalálkozóján vitatták meg, amely majdnem háromórás tárgyalás után sem zárult békemegállapodással. Az Independentnek nyilatkozó források szerint a drámai lépést Trump elnök is támogatta, mint lehetséges eszközt a háború lezárására.

Elmondásuk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, washingtoni találkozóján szeretné „tisztázni” ezt Trump elnökkel. Putyin feltétele, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki Donyeckből és Luhanszkból (amelyek együtt alkotják a Donbászt) azok után hangzott el, hogy már a csúcstalálkozó előtt is keringtek hírek a követelésről.

Az orosz elnök azt is közölte, hogy befagyasztaná a frontvonalat a déli Herszon és Zaporizzsja régiókban, ahol erői nagy területeket tartanak megszállás alatt.

Putyin azonban világossá tette, hogy nem enged alapvető követeléseiből, amelyek között szerepel Ukrajna semlegessége és a NATO-csatlakozási törekvéseinek feladása is.

A Donyeck régió volt a közelmúlt harcainak központja, az orosz csapatok a csúcs előtt napokkal hirtelen előretörést hajtottak végre a keleti Dobrofilja városa közelében. Bár Oroszország szinte egész Luhanszkot ellenőrzi, Donyecknek körülbelül 70 százalékát tartja megszállva.

Zelenszkij elnök a múlt héten kijelentette, hogy elutasít minden olyan javaslatot, amely a Donbász ipari térségéből való kivonulást követelné, mondván, ez „hídfőállást” nyitna egy szélesebb körű orosz offenzívának.

Minden szempár a hétfői találkozóra szegeződik

A pénteki csúcstalálkozó után az amerikai elnök kijelentette, hogy a tartós békemegállapodás most a legjobb módja a háború befejezésének, látszólag elvetve az eredeti célt, a tűzszünetet.

A Fox News-nak azt is elmondta, hogy Zelenszkijnek azt tanácsolná, hogy kössön megállapodást.

„Nézze, Oroszország egy nagyon nagy hatalom, ők meg nem”

– válaszolta, amikor erről kérdezték. Zelenszkij hétfői találkozója előtt pedig azt nyilatkozta: „Azt tervezem, hogy minden részletet megbeszélek az öldöklés, a háború befejezéséről Trump elnökkel hétfőn Washingtonban. Hálás vagyok a meghívásért.”

Szombaton Putyin – aki szintén tervezi, hogy Washingtonba látogat Trump elnökhöz – úgy nyilatkozott, hogy a pénteki találkozó „időszerű” és „hasznos” volt. Hozzátette:

az Egyesült Államok és Oroszország most már „közelebb áll a megfelelő döntések meghozatalához”.

Közben az európai vezetők fokozott nyomást gyakorolnak Trumpra, hogy ne engedjen Putyin követeléseinek. Ők Zelenszkijt is támogatják abban, hogy a békemegállapodás részeként biztonsági garanciákat kapjon, amelyek elrettentenék Oroszországot egy újabb inváziótól.

Keir Starmer, valamint Olaszország, Franciaország és Németország vezetői is részt vettek egy konferenciahíváson Zelenszkijjel, amelyet az amerikai elnökkel folytattak a pénteki csúcs után.

Az alaszkai csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón Putyin – aki eddig ellenezte külföldi szárazföldi erők bevonását – azt mondta, egyetért Trump elnökkel abban, hogy Ukrajna biztonságát „biztosítani kell”.

Vasárnap délután összeül a Tettrekészek koalíciója, vagyis azoknak az országoknak a csoportja, amelyek vállalták, hogy megvédik Ukrajnát. A találkozót a brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz, Németország kancellárja fogják házigazdaként tartani. A több mint 30 nemzetből álló koalíció kész visszatartani Oroszországot az agressziótól azzal, hogy csapatokat állomásoztat Ukrajnában, amint a háború véget ér.

Az Egyesült Államok továbbra is azon lesz, hogy olyan forgatókönyvet teremtsen, amellyel elősegíti az ukrajnai háború végét, de előfordulhat, hogy ez nem lehetséges – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a CBS amerikai hírtelevízió Face the Nation című műsorában vasárnap.

„Ha a háború folytatódik, akkor továbbra is ezrével fognak meghalni az emberek. (…) Sajnos lehet, hogy oda fogunk jutni, de nem oda akarunk jutni” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a tervek szerint hétfőn Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, aki pénteken Alaszkában egyeztetett orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról.

Zelenszkijt több európai vezető is elkíséri Washingtonba támogatása jeléül

, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia és Alexander Stubb finn elnök, Giorgia Meloni olasz és Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Friedrich Merz német kancellár.

„Ezen a találkozón olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek áttörést hozhatnak, amelyek előrelépést jelenthetnek” – mondta Rubio, hozzátéve, hogy a megbeszélés témái között szerepelnek az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét félnek engedményeket kell tennie, ha békemegállapodást szeretnének kötni.

Rubio hangoztatta azt is, hogy Trump és Putyin alaszkai találkozója elegendő lendületet hozott az ügyben, igazolva egy találkozót Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel. „Nem azt mondom, hogy a békemegállapodás küszöbén állunk, hanem azt, hogy mozgást, mégpedig elegendő mozgást láttunk, ami igazol egy következő találkozót Zelenszkijjel és az európaiakkal” – fogalmazott.

Egyben elutasította azt a felvetést, hogy az európai vezetők azért kísérik el Zelenszkijt Washingtonba, hogy „védelmezzék”. „Nem azért jönnek ide holnap, hogy megvédjék Zelenszkijt a megfélemlítéstől. Azért jönnek ide holnap, mert együttműködünk az európaiakkal. Mi hívtuk meg őket” – mondta.