Orbán Viktor négy pontban foglalta össze az ukrán helyzetet

Ukrajna uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes – írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán az uniós tagállami vezetők videókonferenciája után.

A miniszterelnök arról írt, hogy négy dolog igazolódott be a keddi tanácskozás után:

• 1. A harmadik világháború veszélyét csak egy Trump–Putyin-találkozóval lehet csökkenteni,
• 2. az elszigetelésre épülő stratégia elbukott,
• 3. az orosz–ukrán háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, csak a diplomáciai erőfeszítések hozhatnak megoldást,
• 4. végül, de nem utolsósorban igazolást nyert, hogy Ukrajna európai uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, ezért a tagság és a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes.

Ugyanakkor Magyarország üdvözli a Trump–Putyin-tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, különös tekintettel egy második Trump–Putyin-találkozóra – írta.

Hozzátette: „Napirenden tartjuk azt a magyar kezdeményezést, hogy az unió minél hamarabb indítványozzon egy Európa–Oroszország-csúcstalálkozót.”

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójára Magyarországon kerülhet sor – erről írt az angol The Guardian.

Donald Trump és Volodimir Zelenszkij egyaránt reményüket fejezték ki, hogy hétfői találkozójuk végül háromoldalú tárgyalásokhoz vezethet Vlagyimir Putyinnal, akinek erői lassan haladnak előre Kelet-Ukrajnában.

Trump hétfő késő esti közösségi média bejegyzésében azt írta, hogy felhívta az orosz elnököt, és megkezdte egy Putyin–Zelenszkij-találkozó megszervezését, amelyet egy háromoldalú csúcstalálkozó követne a három elnök részvételével.

Donald Trump az európai vezetőknek azt mondta, hogy Putyin ezt a sorrendet javasolta — idézi a Reuters egy európai delegációban lévő forrást.

A The Guardian beszámolója szerint a Kreml hivatalosan még nem erősítette meg, ám egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint a Putyin–Zelenszkij-találkozóra Magyarországon kerülhet sor. A lap egyéb helyszíneket meg sem említett. A két vezető az elkövetkező két hétben találkozik, erről Friedrich Merz német kancellár beszélt a találkozót követően.

Az utolsó közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között júniusban zajlottak Törökországban. Putyin korábban visszautasította Zelenszkij nyilvános meghívását a személyes találkozóra, és helyette alacsony szintű delegációt küldött.

Szintlépés

Ami pedig az előbb említett delegációkat illeti, megemelhetik az orosz és az ukrán küldöttség szintjét a közvetlen kétoldalú tárgyalásokon, erről egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök – közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója keddre virradóra az orosz sajtóval. A tájékoztatás szerint a felek támogatásukról biztosították az orosz–ukrán közvetlen tárgyalásokat.

„Ezzel kapcsolatban megvitatták azt az elképzelést, hogy meg kellene vizsgálni az ukrán és az orosz fél képviselői, vagyis azon képviselők szintjének emelését, akik részt vesznek a említett közvetlen tárgyalásokon” – mondta Usakov.

A Kreml tisztségviselője szerint a két elnök hajnali telefonbeszélgetése mintegy 40 percig tartott, Trump tájékoztatta Putyint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai ország vezetőjével folytatott tárgyalások eredményéről.

Az orosz vezető ismételten méltatta amerikai hivatali partnere személyes erőfeszítéseinek fontosságát az ukrajnai hosszú távú rendezéshez vezető megoldások keresésében. A múlt pénteki alaszkai tárgyalással kapcsolatban Putyin köszönetet mondott a vendégszeretetért, a csúcs jó megszervezéséért és a találkozó során elért előrelépésért az ukrán válság békés rendezése felé.

A két elnök a moszkvai tájékoztatás szerint megállapodott a szoros kapcsolattartás folytatásában az ukrajnai és egyéb aktuális nemzetközi és kétoldalú kérdésekben.

Hatalmas erők mozdultak meg, hogy Magyarországot is a háborús gépezet részévé tegyék, de Magyarország a helyes utat, a béke útját választotta, a háborús hisztéria közepette is kiállt a béke, a diplomácia és a tárgyalások mellett, egyszersmind a magyar emberek és egész Európa igazi érdekei mellett – mondta a honvédelmi miniszter a tárca és a Magyar Honvédség központi ünnepségén kedden Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az államalapítás és Szent István király ünnepe alkalmából tartott rendezvényen kiemelte: Magyarország a Vatikánnal együtt, másodmagával állt ki a háború ellen.

„Azóta bebizonyosodott, hogy a magyaroknak megint igazuk lett: az amerikai-orosz elnöki találkozó beindította a béke felé vezető tárgyalások bonyolult sorozatát, és ugyan számos nehézség vár ránk, és lesz még jó néhány akadály a béke útjában, erősen hiszem, hogy a stabilitás felé haladunk”

– jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország békét akar, ez „egyszerre az ország és a nemzet, a gazdaság és a kereskedelem, de mindenekelőtt minden magyar család és minden egyes magyar ember érdeke”. Hozzátette: a békéhez pedig erő kell, amit meg kell teremteni, ezért 2026 lesz a negyedik egymást követő év, amikor Magyarország védelmi költségvetése – összhangban a NATO-ban vállalt kötelezettségekkel – meghaladja a GDP 2 százalékát. Emlékeztetett arra: a magyar kormány már több mint tíz éve látta, hogy a világ veszélyes módon változik, ezért már akkor olyan hosszú távú haderőfejlesztési programot indított el, amelynek célja a Magyar Honvédség teljeskörű megújítása.

A miniszter kiemelte: a reformok lehetnek összetettek és széleskörűek, de bizonyos értékek állandóak. A politikát a hadseregen kívül kell tartani, továbbra is elfogadhatatlan egyenruhában vagy régebbi egyenruhás fotó mutogatásával politizálni.

Nem történhet meg, hogy bárki a honvédség tekintélyének rombolásával akarjon saját magának politikai karriert építeni – emelte ki.

Hozzátette: a haza védelmére tett eskü egész életre szól, a honvédek „az egész nemzet biztonsága érdekében teljesítenek szolgálatot, nem szabad megosztani és politikai csatározásba rángatni őket”. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a reformokról szólva felidézte: folyamatosan érkeznek az új eszközök a honvédséghez, ugyanakkor „a legkorszerűbb technika és a legjobb felszerelés sem ér semmit egy erős szervezeti kultúra és a megfelelő szemlélet nélkül”.

„Ezért a haderőfejlesztés fókuszát most a szervezetre és a szervezetben szolgáló emberekre irányítjuk. Egy olyan közeg kialakítása a célunk, amelyben a katonák helyzete stabil, hisznek önmagukban, és hisznek a küldetésükben”

– fogalmazott.

Kiemelte, ők ennek az országnak a védelmére esküdtek fel, az eskü pedig azt jelenti: akárhogy lesz, „ránk számíthat a haza és számíthatnak a magyar emberek”. Hozzátette: szerdán, augusztus 20-án új honvédtisztek tesznek tiszti esküt, akiket testi-lelki felkészültségük kiválóan alkalmassá tesz a vezetésre. A miniszter arról is beszélt: országalapító Szent István király a Kárpát-medencében a honfoglalás után keresztény hitű és kultúrájú országot, és így európai értelemben vett államot alapított.

Szent koronáját jogarral a kézben és karddal felövezve viselte, az országot a jog erejével kormányozta és a fegyver erejével védelmezte – emelte ki.

Azt mondta, Magyarország 1025. születésnapját ünnepeljük, „egy nagyszerű nemzet évezredes sikertörténetét, amely egyszerre szól a túlélésről és a megmaradásról, az újrakezdés és a változás képességéről, az alkotás és az építkezés lehetőségeinek jó felhasználásáról, végső soron az összetartozásról, amelynek tudatában az ember felelősséget vállal és áldozatot hoz”.

„Történelmünk minden mélypontja ellenére ott álltunk a minket leigázó birodalmak sírjánál, újra meg újra kivívtuk a szabadságunkat és a szuverenitásunkat, és meg tudtuk teremteni a hozzá szükséges stabilitást és békét”

– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A rendezvényen kinevezésekről, előléptetésekről szóló határozatokat ismertettek, valamint kitüntetéseket, elismeréseket adott át a miniszter és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke.