Operatív törzs vigyáz az ünnep biztonságára

Reggel óta munkában az operatív törzs

Szombat óta már több tízezren vettek részt a Szent István-napi rendezvénysorozat eseményein.

Reggel 7 órakor megkezdte működését az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs. A munkában közreműködik többek közt a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat, a Budapesti Közlekedési Központ, a Budapest Közút, valamint a fővárosi kormányhivatal – tudatta közösségi oldalán Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. 

Mint közölte, augusztus 16. óta nagy érdeklődés mellett zajlanak a Szent István-napi rendezvénysorozat központi programjai Budapesten; szombat óta már több tízezren vettek részt az eseményeken.

A mai nemzeti ünnepen a hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással és tisztavatással kezdünk a Kossuth Lajos téren, ezt követi a Duna feletti légi parádé. Az érdeklődők 10 és 18 óra között ingyenesen tekinthetik meg a Szent Koronát a Parlamentben. Délután a Szent István-bazilikánál ünnepi szentmisét és Szent Jobb-körmenetet tartanak, este pedig látványos tűzijáték és drónshow várja az érdeklődőket.

Ünnepeljük biztonságban Magyarország születésnapját! – emelte ki. 

Eljött a Szent István-nap rendezvénysorozatának csúcspontja: augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén Budapest számos pontján lesznek koncertek, előadások, foglalkozások kicsiknek és nagyoknak egyaránt – közölték a szervezők az MTI-vel kedden.

A közlemény szerint érdemes korán érkezni, hogy mindenre jusson idő, mielőtt

21 órakor elkezdődik Európa legnagyobb tűzijátéka és drónshow-ja, a Tűz és fények játéka.

Az állami ünnep légi parádéval indul 9 órakor a Duna felett, majd Szent István-napi díszünnepséggel folytatódik a Kossuth téren, ahol Magyarország lobogójának felvonása, valamint az újonnan végzett honvédtisztjelöltek nyilvános eskütétele következik.

A Szent Korona 10 órától 18 óráig díjmentesen látogatható a Parlamentben, 17 órakor pedig Marton Zsolt váci megyés püspök mond szentbeszédet a Szent István-bazilikában, az ünnepi misén, majd kezdődik a Szent Jobb-körmenet.

A Csárdafesztiválon 17 órától Pál István Szalonna és Bandája jubileumi koncertet ad. Az ország kenyereit és tortáit a Magyar Ízek Utcájában lehet megkóstolni. A Szent István-napi kenyér ünnepélyes felszelése 10 órakor lesz a Várkert Bazárban. A Művészkertben délelőtt a Kaláka koncertje, délután irodalmi ihletésű előadások lesznek,

színpadra lép a 80 éves Hobo is.

A Varázsligetben 17 órától Bodrogi Gyula beszél Süsüről.

Az aktívabb szórakozásra vágyókat a Családi élménysziget fogadja, ahol reggel Rubint Réka tart bemelegítő edzést, este pedig Zoltán Erika lép színpadra, majd a Band of StreetS fellépésével zárul a nap. A budai Várban, a Tóth Árpád sétányon található Hősök útján 8 sorsfordító döntés históriáját mutatják be hagyományőrző csoportok. A Road Movie Live-on,

a Műegyetem rakparton 18 órakor Curtis, 19 óra 30 perckor pedig a Road lép színpadra.

A Szent István-nap programjaival kapcsolatos részletes információk a folyamatosan frissülő hivatalos oldalon és az ünnepségsorozat hivatalos mobilalkalmazásában olvashatók – közölték a szervezők.

Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása az ünnep történetéről:

Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Szent István király uralkodása alatt még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé.

E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király

ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.

Az uralkodóról halála után augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami akkor a szentté avatásával volt egyenértékű. A szent király ünnepének megtartásáról az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.

Ez a nap I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) egyházi ünnepként élt tovább. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett.

A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor – a pápa hozzájárulásával – elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. A királynő ugyancsak

1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza, ma a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az önkényuralom idején nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt, s amikor 1860-ban ismét megünnepelhették, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel.

Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (az ülés kihelyezésére egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték,

1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók,

1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet.

Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül

Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át hagyományosan többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.