Meglepetésre készült az orosz elnök Alaszkában?

Az orosz államfő egy teljesen váratlan húzással készülhet az alaszkai csúcstalálkozóra, hogy meggyőzze Donald Trumpot.

Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Alaszkában találkozik Donald Trump amerikai elnökkel. Moszkva célja, hogy olyan tűzszüneti megállapodást alakítson ki, amely Volodimir Zelenszkij és a európai vezetők számára is elfogadhatatlan – írja a Le Figaro. 

A portál szerint szinte lehetetlen „belelátni” az orosz vezető fejébe, hiszen egy KGB-nél edződött ember hozzászokott ahhoz, hogy félrevezesse a várakozásokat, és az utolsó pillanatban váratlan lépéseket tegyen.

Mint írták, Vlagyimir Putyin számára már az is részleges győzelem, hogy az amerikai elnök hajlandó fogadni őt. A találkozót Moszkva taktikai sikerként értékeli, ugyanis Dmitrij Medvegyev 2010-es útja óta ez az első orosz elnöki látogatás az Egyesült Államokban.

A helyszínválasztás szintén jelzésértékű: Vlagyimir Putyin kizárólag az orosz légtéren keresztül repülhet a találkozóra, elkerülve a nemzetközi elfogatóparancs kockázatait. Emellett Alaszkának gazdasági jelentősége is van, így valószínűleg napirendre kerül az orosz-amerikai sarkvidéki együttműködés.

A Kremlben továbbra is teljes bizonytalanság övezi, hogy Vlagyimir Putyin milyen javaslattal érkezhet a pénteki csúcstalálkozóra.

Sajtóhírek szerint az orosz elnök a frontvonal mentén történő harcbefagyasztást ajánlaná fel, amelyért cserébe Donbász területeit kérné Kijevtől.

Volodimir Zelenszkij többször kijelentette, hogy teljességgel kizárt, hogy területeket adjon át, ami az ukrán alkotmánnyal is ellentétes. Donald Trump viszont nyíltan nehezményezte Ukrajna hozzáállását, kijelentve, hogy „bosszantja” az ukrán elnök hajthatatlansága.

A lap szerint Moszkva megpróbál majd az Egyesült Államokon keresztül nyomást gyakorolni Ukrajnára. Vlagyimir Putyin célja, hogy egy olyan tűzszüneti megállapodásban egyezzen meg Donald Trumppal, amit Kijev és Brüsszel biztosan elutasítana.

Dmitrij Szuszlov, az orosz elnök tanácsadója és az oroszországi Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdasági Felsőoktatási Karának vezető oktatója szerint Moszkva arra számíthat, hogy amennyiben Kijev elutasítja a feltételeket, úgy Donald Trump leállítja a katonai és hírszerzési támogatást, amely rendkívül nehéz helyzetbe hozná Ukrajnát.

Rendkívül bizonytalan a kompromisszum

A portál szerint Vlagyimir Putyin keményvonalas tanácsadói ellenezhetik majd a kompromisszumot, főként miután az orosz csapatok jelentős előretörést értek el Donyeck térségében. A katonai siker újabb ok lehet arra, hogy Moszkva ismét az elfoglalt területeket követelje, vagy folytassa a harcokat.

Masha Gessen orosz származású publicista szerint Putyinnak nincs szüksége a békére, sőt még egy tűzszüneti megállapodásra sem. Donald Trump viszont politikai okokból egy „üzletet” kereshet, éppen ezért korántsem biztos, hogy a felek már pénteken megállapodhatnak.

A lap szerint az orosz elit várakozásai mérsékeltek, Donald Trumpot kiszámíthatatlannak tartják, és az esetleges megállapodás tartóssága is erősen kérdéses.

Donald Trump amerikai elnök az európai vezetőkkel való egyeztetése után egy sajtótájékoztatón beszélt a péntekre, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozójáról.

Donald Trump a saját sajtótájékoztatóján szintén arról beszélt:

 „jó esély van” arra, hogy az alaszkai csúcstalálkozót követően „gyorsan egy második találkozóra” kerüljön sor az ő, valamint Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij részvételével.

„Nagyon jó esély van arra, hogy lesz egy második találkozó, amely produktívabb lesz, mint az első, mert az elsőn meg fogom tudni, hol tartunk és mit csinálunk” – mondta Trump a washingtoni Kennedy Központban feltett kérdésekre válaszolva a Sky News szerint. Hozzátette: ha minden „jól megy”, akkor a háromoldalú találkozó lesz a folytatás péntek után.

Ugyanakkor  azt is megjegyezte: „Lehet, hogy nem lesz második találkozó, mert ha úgy érzem, hogy nem helyénvaló, mert nem kaptam meg a szükséges válaszokat, akkor nem lesz második találkozó.”

„Nagyon súlyos” következményeket helyezett kilátásba, ha Putyin megakadályozza a tűzszünetet

Az amerikai elnököt arról is kérdezték az újságírók, hogy lesznek-e következményei annak Oroszországra nézve, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele az ukrajnai háború befejezésébe a pénteki találkozójuk után.

„Igen, lesznek. Lesznek következményei” – hangzott az amerikai elnök válasza. Ezután azt is megkérdezték tőle, hogy e következmények szankciók vagy vámok formájában valósulhatnak-e meg, mire úgy felelt:

„Ezt nem kell elmondanom. Nagyon súlyos következményei lesznek.”

Arra a kérdésre pedig, hogy szerinte meg tudja-e győzni Putyint, hogy hagyjon fel az ukrajnai civilek elleni támadásokkal, azt válaszolta: nem, mert már korábban is megkérte erre, de nem történt semmi.

Az amerikai elnök már az utóbbi napokban is beszélt arról, hogy mire számít a csúcstalálkozóval kapcsolatban. Kedden azt is elmondta, hogy szerinte mi lesz a forgatókönyv.

Ukrajna összeomlás szélén áll katonailag, ezért Zelenszkij elnök parancsot adhat arra, hogy likvidálják Vlagyimir Putyint az ukrán titkosszolgálatok Alaszkában egy orosz hírportál szerint.

A pénteki Trump-Putyin találkozó előtt komoly vihart kavart Oroszországban egy AI-generált videó,

melyen az látható, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője mesterlövészpuskával fejbelövi a Donald Trumppal való tárgyalásra Alaszkába érkező orosz elnököt, amint kiszáll az autójából.

A felvételt számos ukrán és ukránbarát  oldal megosztotta – mutatott rá az MK.ru cikke nyomán a Portfolio.hu.  Az orosz hírportál szerint

nem kizárt, hogy megpróbálják valóban megölni az orosz vezetőt a pénteki találkozón.

Az MK.ru cikkében kiemelte, hogy Ukrajna összeomlás szélén áll katonailag, ezért úgy látják, hogy Zelenszkij elnök parancsot adhat arra, hogy likvidálják Vlagyimir Putyint az ukrán titkosszolgálatok Alaszkában. Egy esetleges merényletről értekezve azt írták: lehet, hogy mesterlövész próbálja elintézni az Alaszkában földet érő elnököt, ahogy az is elképzelhető, hogy az ukránok felfogadnak egy térségben állomásozó amerikai katonát, hogy ölje meg az orosz vezetőt.

„Úgy gondolom, hogy Putyin kényelmes kiutat kínál Trumpnak” – mondta Dmitrij Szuszlov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az olasz Corriere della Serának adott interjúban, amelyben azt is közölte, hogy mik az orosz elnök feltételei Ukrajnával szemben.

A kérdésre, hogy mit vár Putyin az alaszkai csúcstalálkozótól, Szuszlov azt válaszolta: „Két lehetőség van. Az első az, hogy a két elnök elfogad egy kétoldalú orosz-amerikai tervet az ukrajnai fegyverszünet elérése érdekében.

Ez a Kreml szempontjából döntő fontosságú: a megállapodás köztünk és az Egyesült Államok között jön létre, Ukrajna és Európa nélkül.”

Szuszlov ezt követően felsorolta a konkrét feltételeket is az interjúban. „Ez a terv magában foglalhatja az ukrán erők kivonását a Donbász területéről, ahol még mindig jelen vannak, valamint Oroszország kivonulását Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régióiból, míg a többi területen a frontvonal változatlan marad. Emlékeztetnék arra, hogy egy évvel ezelőtt Moszkva az ukránokat kérte, hogy teljesen vonuljanak ki mind a négy annektált tartományból, míg most csak a Donbászból való kivonulást kéri. A megállapodás döntő része Ukrajna kötelezettségvállalása, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz” – fejtette ki a tanácsadó, aki szerint ezen túlmenően bármiféle megállapodás alapja az lehet, hogy Ukrajna nem csatlakozik a transzatlanti szövetséghez, és az egyezségben rögzítik az ország demilitarizálását, valamint alkotmányos reformját is.

A kérdésre, hogy mi ebben az új (mivel korábban is lehetett hallani hasonló orosz álláspontról), azt válaszolta: „Először is, hogy Oroszország most hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, nem csak a végleges megállapodásról. Másodszor, hogy Putyin egy kicsit kevesebbet kér a fegyverszünetért, mint egy évvel ezelőtt.”

Arra a kérdésre pedig, hogy ha a fenti lehetőség nem valósul meg, mi a második opció, úgy fogalmazott:

„Hogy Zelenszkij az európaiak támogatásával elutasítja ezt a megoldást, és ekkor Trump megszakítana minden katonai segítségnyújtást Kijevnek, és még az európaiaknak történő fegyvereladást is leállítaná, hogy ne adhassák át azokat Ukrajnának. De ez csak gyorsítaná vereségét és teljes összeomlását.”

Megjegyezte: Trump szerinte nehéz helyzetbe hozta magát azzal, „hogy Kínát, Indiát és Brazíliát arra kérte, hogy állítsák le az orosz olaj importját, másodlagos szankciókkal fenyegetve őket. Kína nyilvánvalóan nemet mond, de Új-Delhi és Brazília sem tenné meg soha, és az elutasításuk problémás lenne Amerika számára: ekkor vagy Trump megadja magát, gyengének tűnve, vagy komoly politikai és kereskedelmi konfliktusba keveredik Kínával és két kulcsfontosságú BRICS-országgal, amelynek kimenetele megjósolhatatlan. ” De szerinte ez a probléma elkerülhető Trump számára, ha az alaszkai csúcstalálkozó sikeres lesz, és ezért számít arra, hogy Trump elfogadja majd Putyin javaslatát, mert „számára ez lehet a kiút.”

Miért éppen Alaszka?

Végül – arra a kérdésre, hogy miért éppen Alaszkában lesz a találkozó – úgy felelt: „Igen, ez történelmi és politikai szempontból is jelentős választás. Először is, Alaszka hangsúlyozza a csúcstalálkozó kétoldalúságát. Nincs a világon olyan hely, amely ennyire kizárólag orosz-amerikai lenne, mint Alaszka: messze van Európától és Ukrajnától, mégis nagyon közel van Oroszországhoz. Ez hangsúlyozza azt a tényt, hogy Putyin és Trump egyedül keresnek megoldást az ukrajnai háborúra.”

„Másodszor, az alaszkai lesz az első teljes értékű orosz-amerikai csúcstalálkozó amerikai földön 15 év óta; az utolsó 2010-ben volt, amikor Dmitrij Medvegyev meglátogatta Barack Obamát Washingtonban. Ez azt jelzi, hogy mindkét fél erősen kívánja lezárni a konfliktust és javítani a kapcsolatainkat. Harmadszor, a napirend előre meghatározta a helyszín választását: Ukrajnán túl az Északi-sarkvidék, a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú pontja is terítékre kerül. A régióban heves konfliktusok dúlnak, és fegyveres összecsapások színterévé válhat. Oroszország és az Egyesült Államok katonai tevékenysége egyaránt fokozódik. Azonban a jég olvadásával és a hozzáférhetőség javulásával az Északi-sarkvidék a két ország közötti új gazdasági együttműködés – közös kutatás, nyersanyagok feltárása és kitermelése, valamint kereskedelem – legígéretesebb területe is” – fejtette ki Szuszlov.