Magasabb légszennyezést okoz a Lánchíd lezárása

A BP Műhely adatai szerint, melyeket a Metropol ismertetett, a Lánchíd autósforgalmának megszüntetése nem javította, hanem rontotta a főváros közlekedését. A szakértők szerint társadalmi vitára és kompromisszumra lenne szükség.

A főváros 2021 óta nem nyitotta meg a Lánchidat az autóforgalom előtt, arra hivatkozva, hogy a lépés javítja a közlekedést, környezetbarát és összhangban van a zöldítési tervekkel. A Metropol által ismertetett BP Műhely-elemzés szerint azonban a lezárás jelentős forgalmi problémákat okozott.

A számok azt mutatják, hogy a 2019-ben még napi több mint 65 ezer ember által használt híd forgalma mára 50 ezer alá esett, a korábbi mintegy 26 ezer autós teljesen eltűnt. A forgalom a Margit- és az Erzsébet-hídra terelődött, ahol a megnövekedett járműszám torlódásokat és magasabb légszennyezettséget eredményezett.

A BP Műhely számításai szerint az autósok évente

Almássy Kornél, a BP Műhely kutatási és elemzési vezetője szerint a döntés következményei miatt társadalmi vitára van szükség. Mint mondta, több kompromisszumos megoldás is szóba jöhetne, például a híd időszakos megnyitása az autósok előtt, a buszok prioritása jelzőlámpás rendszerrel vagy rugalmas forgalomszervezés, amely figyelembe veszi a budai oldalon kialakult torlódásokat.

Már hűtlen kezeléssel és nem adócsalással gyanúsítják a Lánchíd túlárazott felújításához köthető fővárosi számlagyár kulcsfiguráját – tudta meg a Magyar Nemzet. Mint arról a hirado.hu is beszámolt: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még 2023 novemberében fogta le az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak az ügyvédi praxistól eltiltott testvérét, Vig Mórt. A Magyar Nemzet most úgy értesült, hogy ügyében különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak. A Lánchíd-botrány 2023 novemberében robbant ki, amikor a NAV adócsalás miatt vette őrizetbe Vig Mórt, miután a férfi belebukott a sok száz milliós számlagyárba.

Az élénk sajtóérdeklődést kiváltó ügyben a NAV nyomozói eddig összesen 33 helyszínre szálltak ki és különböző dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le. A nyomozás során eddig tizenöt gyanúsítottat hallgattak ki, köztük több feltételezhető strómant is. Megírtuk: házkutatást tartottak a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is. Eddigi információk szerint a Vig Mórhoz kapcsolható botrány a túlárazott Lánchíd-felújításhoz vezethető vissza. Ismert: amikor Karácsony Gergely átvette hivatali elődjétől, Tarlós Istvántól a város vezetését, a Lánchíd felújításának ügye már mindenre kiterjedően elő volt készítve.

Karácsonyék azonban másként döntöttek. Új tendert írtak ki, arra hivatkozva, hogy ők majd alacsonyabb árat fognak elérni. Pont a fordítottja történt.

Az új közbeszerzést a korábbi győztes, vagyis az A-Híd Zrt. nyerte el, ám a végszámla közel ötmilliárd forinttal nagyobb összegről szólt, mint amit Tarlós István jóváhagyott.

A korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna. A Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték el, csakhogy a Tarlós-féle közbeszerzés tartalmazta például a Széchenyi tér és a Váralagút felújítását is. Ha csak a dunai híd költségeit vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy Tarlósnál 21,8 milliárd forintba került volna, míg a Karácsonyék által 2020. december 18-án elfogadott pályázatban már 26,75 milliárdos ár szerepel. Ráadásul a Tarlós-féle eredeti tenderhez képest úgy emelték Karácsonyék majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra az előleget, hogy közben a kötbért megfelezték.

Az ügyben érintett Víg Mórral kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy hosszú éveken keresztül korrupcióval vádolta a magyar kormányzatot, a hazai igazságszolgáltatás ügyében pedig éles kritikákat hangoztatott. Tehette, hiszen 2011 és 2016 között Soros György alapítványának, vagyis az Open Society Foundations Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott, majd az ELTE kriminológiai tanszékén kapott katedrát, hogy aztán 2018-ban az Amnesty International Magyarországnak legyen az igazgatója.

Vig Mór mindeközben sajtóinformációk szerint két év alatt 1,4 milliárd forintot kapott az A-Híd Zrt.-től. A pénz vélhetően a Lánchíd-felújítása kapcsán szélesre nyíló fővárosi pénztárcából származik. A média arról is beszámolt, hogy az ügyvédi praxisától azóta már eltiltott testvér a közel másfél milliárdból 900 millió forintot készpénzben fel is vett.

Az ügy fejleményei közt meg kell említeni, hogy Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos a Lánchíd-botrány nyilvánossá válása után nem sokkal egy ismeretlen személytől levelet kapott, amelyben többek között az is olvasható volt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt „elszámolni”. A kormánybiztos a levél végett vesztegetés gyanújával feljelentést tett a rendőrségen, az eljárást aztán áttették a NAV-hoz. A hírt a sajtó rögvest felkapta, így vált nyilvánossá, hogy a biztonsági cég vezetője a Lánchidat felújító A-Híd Zrt. vezetőjének közeli rokona.

Az ügyről a titkos megbeszéléseket és pénzügyi mutyikat leleplező, önmagát Anonymusként azonosító maszkos alak is beszámolt az egyik videó-üzenetében.

A felvételen a 2021-ben a Városháza-gateként emlegetett botrány egyik kulcsfigurája és vélhető üzlettársa beszélgetését lehet hallani. A kulcsfigura, aki önmagát Bajnai Gordon „régi harcostársaként” aposztrofálta, azt mondta: „el vannak foglalva ezzel a Lánchíd meg Blaha Lujza tér, meg ezek körüli fosztogatással meg osztogatással.” A beszélgetőpartner megkérdezte, hogyan lehet kivenni a pénzt. Bajnai Gordon régi „harcostársa” a Lánchídra utalva azt válaszolta: „Hát ötmilliárddal megdrágult, és kisebb a tartalma.” Ezt követően a Blaha Lujza téri felújításra tért: „Ugyanez a Blaha Lujza tér, egyharmaddal megdrágult és kisebb a tartalma”. Arra a kérdésre, hogy mindezt kik intézik, a következőt válaszolta: „Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes és ez a bagázs egész nap szorgalmasan dolgoznak ezeken”. Tüttő kapcsán tudni kell, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legközelebbi munkatársa. A felvétel időpontjában a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese volt, jelenleg pedig a tulajdonosi bizottság tagja. Idén februárban Tüttő lett a Régiók Európai Bizottsága elnöke, a Forbes Magazin pedig 2023-ban őt választotta a magyar közélet kilencedik legbefolyásosabb női szereplőjének.

Tíz újabb gyanúsítottja van a Lánchíd felújításához köthető, fővárosi számlagyárként elhíresült bűnügynek, amelyben többek között a Soros Györgyhöz kapcsolható Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére, az ügyvédi praxisától eltiltott Vig Mór is érintett.

A Magyar Nemzet megkeresésére a Fővárosi Főügyészség elismerte, hogy a nyomozó hatóság tíz gyanúsítottat hallgatott ki Vig Mór számlagyáras ügyében. Mint írták: a „nyomozásban további, kisebb súlyú bűncselekményekkel gyanúsított személyekre figyelemmel a gyanúsítottak száma összesen 15 főre emelkedett, az ügynek két gyanúsítottja van bűnügyi felügyeletben”.

Mint azt a hirado.hu is megírta, a Vigh Mórhoz köthető botrány a Lánchíd felújításához kapcsolható. Ismert: amikor Karácsony Gergely átvette hivatali elődjétől, Tarlós Istvántól a város vezetését, a Lánchíd felújításának ügye már mindenre kiterjedően elő volt készítve.

Karácsonyék azonban másként döntöttek. Új tendert írtak ki, arra hivatkozva, hogy ők majd alacsonyabb árat fognak elérni. Pont a fordítottja történt.

Az új közbeszerzést a korábbi győztes, vagyis az A-Híd Zrt. nyerte el, ám a végszámla közel ötmilliárd forinttal nagyobb összegről szólt, mint amit Tarlós István jóváhagyott.

A korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna. A Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték el, csakhogy a Tarlós-féle közbeszerzés tartalmazta például a Széchenyi tér és a Váralagút felújítását is. Ha csak a dunai híd költségeit vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy Tarlósnál 21,8 milliárd forintba került volna, míg a Karácsonyék által 2020. december 18-án elfogadott pályázatban már 26,75 milliárdos ár szerepel. Ráadásul a Tarlós-féle eredeti tenderhez képest úgy emelték Karácsonyék majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra az előleget, hogy közben a kötbért megfelezték.

Ebből részesülhetett Vig Mór, akinek a testvére a Soros-hálózathoz köthető Amnesty International Magyarország igazgatója, Vig Dávid.

Róla azt érdemes tudni, hogy hosszú évek óta korrupcióval vádolja a magyar kormányzatot, a hazai igazságszolgáltatás ügyében pedig éles kritikákat hangoztat. Teheti, hiszen 2011 és 2016 között Soros György alapítványának, vagyis az Open Society Foundations Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott, majd az ELTE kriminológiai tanszékén kapott katedrát, hogy aztán 2018-ban a Soros-hálózat hazai zászlóshajójának, az Amnesty International Magyarországnak legyen az igazgatója.

Honlapjukon az egyik legfrissebb bejegyzésként olvasható cikk címe: Önkény és korrupció: nincs előrelépés az Európai Bizottság szerint. Az írás arról tájékoztatja olvasóit, hogy „az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentése idén is számos ponton tükrözi a januári beadványunkban megfogalmazott aggályokat”. A nyár elején megrendezett budapesti Pride kapcsán pedig a kormányzatra utalva azt írta Vig Dávid, hogy a résztvevők megállították az „elnyomó hatalmat”.

A Soros-birodalom egyik magyarországi vezetőjének testvére, Vig Mór mindeközben sajtóinformációk szerint két év alatt 1,4 milliárd forintot kapott az A-Híd Zrt.-től, vélhetően a Lánchíd-felújítása kapcsán szélesre nyíló fővárosi pénztárcából. A média arról is beszámolt, hogy az ügyvédi praxisától azóta már eltiltott testvér a közel másfél milliárdból 900 millió forintot készpénzben fel is vett.

A férfit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023 novemberében vette őrizetbe. A NAV nyomozói az ügyben azóta összesen 33 helyszínre szálltak ki, és dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le. Az eljárás keretében házkutatást tartottak a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is.

Az ügy fejleményei közt meg kell említeni, hogy Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos egy ismeretlen személytől levelet kapott, amelyben többek között az is olvasható volt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt „elszámolni”. A kormánybiztos a levél végett vesztegetés gyanújával feljelentést tett a rendőrségen, az eljárást aztán áttették a NAV-hoz. A hírt a sajtó rögvest felkapta, így vált nyilvánossá, hogy a biztonsági cég vezetője a Lánchidat felújító A-Híd Zrt. vezetőjének közeli rokona.

A pénzszivattyú-gyanús ügyről a titkos megbeszéléseket és pénzügyi mutyikat leleplező, önmagát Anonymusként azonosító maszkos alak is beszámolt az egyik videó-üzenetében.

A felvételen a 2021-ben a Városháza-gateként emlegetett botrány egyik kulcsfigurája és vélhető üzlettársa beszélgetését lehet hallani. A kulcsfigura, aki önmagát Bajnai Gordon „régi harcostársaként” aposztrofálta, azt mondta: „el vannak foglalva ezzel a Lánchíd meg Blaha Lujza tér, meg ezek körüli fosztogatással meg osztogatással.” A beszélgetőpartner megkérdezte, hogyan lehet kivenni a pénzt. Bajnai Gordon régi „harcostársa” a Lánchídra utalva azt válaszolta: „Hát ötmilliárddal megdrágult, és kisebb a tartalma.” Ezt követően a Blaha Lujza téri felújításra tért: „Ugyanez a Blaha Lujza tér, egyharmaddal megdrágult és kisebb a tartalma”. Arra a kérdésre, hogy mindezt kik intézik, a következőt válaszolta: „Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes és ez a bagázs egész nap szorgalmasan dolgoznak ezeken”. Tüttő kapcsán tudni kell, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legközelebbi munkatársa. A felvétel időpontjában a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese volt, jelenleg pedig a tulajdonosi bizottság tagja. Idén februárban Tüttő lett a Régiók Európai Bizottsága elnöke, a Forbes Magazin pedig 2023-ban őt választotta a magyar közélet kilencedik legbefolyásosabb női szereplőjének.

Tüttő Kata az MSZP XII. kerületi polgármesterjelöltje volt a 2014-es önkormányzati választások során (MTI Fotó: Kovács Attila)

Az igazán fontos kérdésre egyelőre nincs válasz. Ez pedig az, hogy a Lánchíd felújítása mögé rejtve a csődközeli helyzetben lévő főváros pénztárcájából valóban kigurulhatott-e közel egymilliárd forint egy frissen elítélt bűnözőhöz? Ha igen, akkor

kinél, vagy kiknél landolt valójában ez a hatalmas összeg, amely akár még a baloldal politikai korrupciójának melegágya is lehet.

Karácsony Gergely főpolgármester hallgat az ügyben, a közösségi médiafelületén inkább a Pride kapcsán fejtette ki véleményét. Eszerint: „Betiltották, megszerveztük, rabosítottak – történelmi volt a 30. Budapest Pride. Köszönöm mindenkinek, aki kiállt mellettem, a szabadság és a szolidaritás mellett”.

Más képet mutat Budapestről a Tényellenőr frisskeletű jelentése. Eszerint „átláthatatlan és pazarló költekezés jellemzi Budapestet”. Amióta Karácsony Gergely átvette a magyar főváros vezetését, a Tényellenőr számításai szerint Budapest annak ellenére 450 milliárd forint veszteséget termelt, hogy a városvezetők 2019-ben Tarlós Istvántól 214 milliárd forintos tartalékot örököltek. Mint az a Tényellenőr tanulmányában olvasható: „olyan kiadásokra mentek el milliárdok, amelyek a fővárosnak bevételt nem hoztak. Több projekt pedig éppen a főváros vezetésének tétlensége miatt drágult meg”.

Karácsony Gergely baloldali politikusok társaságában a belvárosi Deák Ferenc téren 2019. augusztus 25-én. Mögötte Horváth Csaba, Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet (b-j) (MTI/Máthé Zoltán)

A tanulmány úgy fogalmaz: a „főváros nehéz pénzügyi helyzetének okait tehát nem a kormányzati adópolitika terén kell keresnünk, ebben a tekintetben ugyanis Budapest továbbra is nettó haszonélvező, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekményének szaldója ugyanis plusz 150 milliárd forint az elmúlt öt évben”.

A kérdésre, mely szerint „mire ment el Budapest pénze?”, a tanulmány szerzői a következő választ adják: a főváros gazdálkodásának kiadási oldalán „egy sor olyan projektet találhatunk, amelyek jelentős terhet róttak az önkormányzat költségvetésére”. Ilyennek említi a tanulmány a Lánchíd felújítását is, amely kapcsán megjegyzi: „bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésüknek eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el. Később aztán a felújítás kapcsán komoly korrupciós gyanú is felmerült” – olvasható a tanulmányban. Hasonló beruházásként említi a tanulmány a Széna téri, illetve a Blaha Lujza téri projekteket, hiszen ezeknél is hasonló forgatókönyv valósult meg: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készültek el.