Két hét alatt zuhanni kezdett Zelenszkij maradék népszerűsége

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népszerűsége jelentősen visszaesett, miután aláírt egy ellentmondásos törvényt, amely ideiglenesen politikai ellenőrzés alá vonta az ország antikorrupciós szervezeteit. A társadalmi és nemzetközi nyomás hatására visszavont döntés sem tudta teljesen helyreállítani a közbizalmat – írja a The Kyiv Independent.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett bizalom 65 százalékról 58-ra csökkent augusztus elejére – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) augusztus 6-án közzétett felméréséből. A közvélemény-kutatást július 23. és augusztus 4. között végezték telefonos interjúk során, 1 022 felnőtt részvételével az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A kutatás egy nappal azután indult, hogy Zelenszkij aláírt egy vitatott törvényt, amely az ország antikorrupciós intézményeit – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAPO) – az ukrán főügyész felügyelete alá helyezte.

A lépés heves belföldi tiltakozásokat, nemzetközi bírálatokat és az euroMaidan utáni reformok aláásásának vádját váltotta ki.

A növekvő társadalmi és nemzetközi nyomás, valamint brüsszeli figyelmeztetések hatására az elnök végül visszavonta döntését: július 31-én új törvényt írt alá, amely visszaállította a NABU és a SAPO függetlenségét. Az új jogszabály augusztus 1-jén lépett hatályba, miután ritka, élő közvetítésben megtartott parlamenti ülésen egyhangúlag elfogadták.

Ennek ellenére az ügy láthatóan megrendítette Zelenszkij támogatottságát.

Az őt nem támogató válaszadók aránya júniusról augusztusra 30 százalékról 35 százalékra nőtt.

A bizalmatlanság okairól kérdezett válaszadók közül a legtöbben az országban tapasztalható korrupcióval – különösen a rendszerszintű korrupcióval – kapcsolatos elégedetlenségüket nevezték meg. A válaszadók 6 százaléka közvetlenül a július 22-i szavazást okolta bizalmának elvesztéséért.

Zelenszkij támogatottsága májusban még 74 százalékra emelkedett, miután Ukrajna ásványianyag-egyezményt kötött az Egyesült Államokkal, amit sokan diplomáciai sikernek tartottak.

Ez az emelkedés azonban rövid életűnek bizonyult.

A KIIS megjegyezte, hogy bár az elnökbe vetett bizalom visszaesett, még mindig magasabb szinten van, mint a 2024 decemberében mért mélyponton. Az antikorrupciós intézmények függetlensége továbbra is kulcsfontosságú feltétele Ukrajna nemzetközi támogatásának, különösen az EU és az IMF részéről.

Korrupció gyanúja miatt felfüggesztették hivatalából az ukrán energiavámokért felelős hatóság vezetőjét, Anatolij Komart – jelentette be hétfőn a hivatal.

Komart Julija Szviridenko miniszterelnök utasítására függesztették fel, miután a Semi (Sémák) című televíziós műsorban közzétették, hogy

Komarnak fényűző háza van Kijev közelében, több lakása a fővárosban, valamint drága autók is vannak a tulajdonában.

A lánya ráadásul Nagy-Britanniában tanul egy magániskolában.

A 44 éves tisztségviselő havi bére 90 ezer hrivnya (742 ezer forint), bár járadékot is kap az államtól, miután előzőleg majd húsz éven át az SZBU biztonsági szolgálat munkatársa volt.

2022 februárja óta vezette az energiavámokért felelős hivatalt.

Az ügy azután pattant ki, hogy többnyire fiatal ukránok ezrei tüntettek a korrupcióellenes hatóságok függetlenségéért, miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalnak (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészségnek (SZAP) a főügyészség alá helyezéséről elfogadott törvényt. Zelenszkij a nyugati partnerek nyomására kénytelen volt visszakozni, és újabb törvényjavaslatot nyújtott be.

A Komar által rendszeresen benyújtott jövedelem- és vagyonnyilatkozatban lévő ellentmondásokat nem a külön erre a célra létrehozott korrupcióellenes hivatalok, hanem újságírók fedezték fel.

A 2022. februári invázió óta

az ukrán költségvetés több mint felét nyugati támogatásból finanszírozták, és felmerültek aggodalmak az esetleges visszaélésekkel kapcsolatban.

Szombaton négy embert vettek őrizetbe egy újabb kenőpénzbotrányban, amelyben jelentősen megemelt áron szállítottak az államnak drónokat és elektronikus katonai berendezéseket.

Ukrajna hétfőn bejelentette, hogy hat ember – közöttük egy parlamenti képviselő és egy kormánytisztviselő – ellen emeltek vádat a drónvásárlással kapcsolatos korrupciós ügyben.

Ukrajnának nagy szüksége van pilóta nélküli repülő szerkezetekre és elektronikus haditechnikai eszközökre az orosz invázió miatt. A nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatal (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészség (SZAP) szombaton közös közleményben tudatta: egy hivatalban levő parlamenti képviselőről, két helyi tisztségviselőről, a nemzeti gárda egyik parancsnokáról és két üzletemberről derült ki, hogy csúszópénzeket fogadtak el. Szándékosan megemelt árakon kötöttek állami szerződéseket katonai drónokat beszállító cégekkel, és az elkövetők esetenként akár a szerződés értékének 30 százalékát is kitevő jutalékot kaptak vissza.

A NABU szerint a 240 ezer dollár (82,6 millió forint) értékű szerződésből 80 ezer dollár volt a csúszópénz.

A parlamenti képviselőn kívül hétfőn egy volt megyei kormányzó, egy városi katonai közigazgatási vezető, a Nemzeti Gárda egyik egységének parancsnoka és egy dróngyártó vállalat igazgatója és tulajdonosa ellen emeltek vádat. A gyanúsítottak nevét nem közölték. A szóban forgó haditechnikai eszközöket Ukrajnában gyártották.

Az ukrán hatóságok vasárnap jelentették be, hogy

az érintett parlamenti képviselő Olekszij Kuznyecov, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának a törvényhozója, akinek a párttagságát a vizsgálat idejére felfüggesztették.

Volodimir Zelenszkij szombaton rendeletben mentette fel tisztségéből Szerhij Hajdajt, a munkácsi állami közigazgatási hivatal vezetőjét és Andrij Jurcsenkót, a Luhanszk megyei rubizsnei városi katonai közigazgatási hivatal vezetőjét. Az ukrán hatóságok szombaton azt is közölték, hogy négy gyanúsítottat őrizetbe vettek az ügyben. Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint

Kuznyecov egyike volt azoknak a képviselőknek, akik július 22-én megszavazták a vitatott korrupcióellenes törvényt, amely a főügyész alá rendelte a nemzeti korrupcióellenes hivatalt és a korrupcióellenes különleges ügyészséget.

A belföldön és az Európai Unió által is bírált jogszabályt Zelenszkij is aláírta, majd visszakozott, és újabb törvénytervezetet nyújtott be, amelyet múlt csütörtökön fogadott el a parlament. „Zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben, csapatmunka a korrupció leleplezésére és igazságos ítélet” – írta szombaton Volodimir Zelenszkij a Telegramon. Hozzátette: fontos, hogy a korrupcióellenes intézmények függetlenül működjenek, és a csütörtökön elfogadott jogszabály minden lehetőséget meg is ad nekik ahhoz, hogy valódi harcot tudjanak folytatni a korrupcióval szemben.

A júliusi kormányátalakítással egyidőben – amikor megválasztották Julija Szviridenkót miniszterelnöknek – a kijevi törvényhozás elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lényegében megszüntette az ukrán korrupcióellenes szervek függetlenségét. Az elfogadott törvény hatalmas felháborodást váltott ki Ukrajnában és nemzetközi szinten egyaránt, országszerte tüntetések robbantak ki, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is magyarázatot követelt a törvény elfogadása miatt, Emmanuel Macron francia elnök pedig felszólított a korrupció üldözésére. A tüntetések és a nemzetközi tiltakozás hatására Zelenszkij végül meghátrált és elfogadtak egy újabb törvényt, amely helyreállította a korrupcióellenes ügyészség (NABU) és korrupcióellenes hivatal (SZAP) függetlenségét.

Az ukrán parlament a múlt csütörtökön egy nemzetközi figyelemmel is kísért szavazáson elfogadta a két fő korrupcióellenes szerv függetlenségét helyreállító törvényjavaslatot.

Az ukrán törvényhozás  egy héttel korábban fogadott el egy olyan törvényjavaslatot, amelynek értelmében megszüntetnék a két fő korrupcióellenes szerv függetlenségét. A rendelkezést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még aznap este aláírta, miközben Ukrajna nagyvárosaiban tiltakozások törtek ki a döntés miatt.

Az ukrán elnök utóbb meghátrált a nyomás alatt, és közölte: újabb javaslatot terjesztenek be a két intézmény függetlenségének helyreállítása érdekében. Erről a törvényről szavazott most az ukrán parlament, amelyet két egymást követő olvasatban fogadott el csütörtökön – számolt be a The Kyiv Independent.

 A törvényt Ruszlan Sztefancsuk házelnök azonnal aláírta, de hatálybalépéséhez még az elnök (vagyis Zelenszkij) aláírására is szükség van.

Az új törvényjavaslat visszavonja az előző heti törvényt, amely gyakorlatilag megsemmisítette az ukrán korrupcióellenes hivatalt (NABU) és a korrupcióellenes ügyészség (SAPO) függetlenségét, vagyis olyan intézményekét, amelyeket a korrupcióellenes reformok részeként hoztak létre – tette hozzá az ukrán híroldal.

Lehet, hogy ezzel a problémának még nincs vége

A kezdeti törvényjavaslat elleni tiltakozások több napig tartottak Kijevben és más városokban. Kedden szintén tüntetők gyülekeztek a Mariinszkij-palota (vagyis az elnöki rezidencia) és a parlament előtt, hogy újabb tüntetést tartsanak a július 31-i döntő szavazás idején.

A voksolás előtt az eredeti törvényt ellenző és támogatói parlamenti képviselők között fizikai összetűzésre is sor került a The Kyiv Independent szerint. Ráadásul Dmitro Kosztyuk, az ukrán kormánypárt képviselője azt állította:

kollégáit nyomás alá helyezték, hogy július 22-én szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Kosztyuk azt is bejelentette, hogy tiltakozásképp kilép Volodimir Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgája párt parlamenti frakciójából. „Sok kérdés merül fel a NABU és a SAPO munkájával kapcsolatban, de az EuroMaidan-forradalom fő eredménye a korrupcióellenes infrastruktúra létrehozása volt” – fejtette ki véleményét.

A vitatott törvényjavaslat miatt európai részről is nyomás hárult az ukrán kormányra. Az uniós országok tisztségviselői több figyelmeztetést is küldtek Kijevnek, jelezve: ha nem vonják vissza a jogszabályt, az bizonyos finanszírozási programok felfüggesztését vonhatja maga után.