India szembeszegül Trumppal

India a különböző országokkal érdemeik alapján, külső befolyástól mentesen alakítja ki kapcsolatait. Oroszországgal például stabil és kipróbált kapcsolata van, és fenntartja magának a jogot, hogy szabadon választ olajbeszerzési lehetőségei közül – jelentette ki az indiai külügyminisztérium szóvivője.

„Energiaellátási igényeinket illetően… megvizsgáljuk, mi áll rendelkezésre a piacokon, mi van kínálatban, valamint mi a globális helyzet és mik a körülmények” – tette hozzá Randhir Dzsaiszval péntek esti sajtótájékoztatóján. India különböző országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatait nem lehet harmadik ország nézőpontjából megítélni – szögezte le.

Donald Trump a Truth Social közösségi oldalán azt írta júliusban: India számolhat azzal, hogy Washington szankciókat vet ki rá az orosz fegyverek és olaj vásárlása miatt. Pénteken pedig az amerikai elnök újságíróknak azt mondta, hogy tudomása szerint India nem fog többé olajat vásárolni Oroszországtól.

India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre és -fogyasztója, Oroszország pedig az ország legnagyobb olajszállítója a teljes felhasználás 35 százalékának biztosításával.

India az idei első fél évben napi körülbelül 1,75 millió hordó orosz olajat importált, ami egy százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest a Reuters hírügynökség számításai szerint.

A pénteki kijelentése után – amely arról szólt, hogy nukleáris tengeralattjárók átcsoportosítását rendelte el Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök kijelentése miatt – Donald Trump újabb jelzést küldött Oroszországnak. Az amerikai elnök közölte: ha szükséges, készen áll megvívni egy nukleáris háborút Oroszországgal.

Az amerikai elnök  pénteken bejelentette, hogy két nukleáris tengeralattjárót küldött „a megfelelő régiókba”, válaszul Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és orosz biztonsági tanácsi alelnök provokatív kijelentéseire.

Trump a Truth Social platformon közölte döntését, figyelmeztetve: „A szavaknak következményei lehetnek”, és reméli, hogy ezúttal nem így lesz. A tengeralattjárók pontos típusát – hogy nukleáris meghajtásúak vagy nukleáris fegyverekkel felszereltek-e – és helyüket nem részletezte, de a Newsmaxnak adott interjúban később megerősítette: „Közelebb vannak Oroszországhoz”. Az amerikai lépésre reagálva egy magas rangú orosz törvényhozó kijelentette: nem látnak szükségesnek ellenlépést, mert Oroszország tengeralattjáró-flottája erősebb és már pozícióban van.

Az amerikai elnök magyar idő szerint az éjjeli órákban a Fehér Ház épülete előtt is nyilatkozott röviden újságíróknak. A Sky News videója szerint Donald Trump akkor azt mondta:

az Egyesült Államok „teljes mértékben felkészült” egy nukleáris konfliktusra.

Az amerikai elnök ismét megerősítette, hogy Dmitrij Medvegyev nyilatkozata miatt adott parancsot az amerikai nukleáris tengeralattjárók átcsoportosítására, mivel az amerikai állampolgárokkal szembeni közvetlen fenyegetésnek tartja Medvegyev mondatait.

„Meg kellett tennünk. Csak óvatosnak kell lennünk. Megfogalmaztak egy fenyegetést, és mi ezt nem tartottuk helyénvalónak. Ezért nagyon óvatosnak kell lennem. Ezt a népünk biztonsága érdekében teszem” – mondta Trump, miközben hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak készen kell állnia polgárai védelmére akkor, amikor a nukleáris fegyverek bevetésének fenyegetése merül fel.

Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak készen kell állnia polgárai védelmére, ha nukleáris fegyverek bevetésének fenyegetése merül fel.

„A volt orosz elnök fenyegetést fogalmazott meg. Mi pedig meg fogjuk védeni a népünket”

– szögezte le az Egyesült Államok elnöke.

Az amerikai-orosz viszony az ukrajnai háború miatt kezdett el ismét elmérgesedni az utóbbi hetekben. Donald Trump eredetileg a nyár végéig adott ultimátumot az oroszoknak a háború befejezésére, de a múlt héten közölte, hogy módosít a terven, és napokon belül lépéseket vár tőlük.

Donald Trump amerikai elnök augusztus 8-ig megállapodást akar az ukrajnai háború lezárásáról – közölte csütörtökön John Kelley, az amerikai ENSZ-képviselet egyik magas rangú diplomatája a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

„Oroszországnak és Ukrajnának tárgyalnia kell a tűzszünetről és a tartós békéről.

Eljött az alkukötés ideje.

Trump elnök világossá tette, hogy ezt augusztus 8-ig meg kell tenniük. Az Egyesült Államok felkészült a további intézkedések végrehajtására a béke előmozdítása végett” – hangoztatta.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az ukrajnai háborúról az ENSZ BT-ben csütörtökön megrendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy

Moszkva folytatni szeretné a tárgyalásokat Isztambulban.

„Az isztambuli tanácskozások ellenére Nyugaton a háborúpártiak nem tűntek el (…) Továbbra is halljuk azok hangját, akik úgy gondolják, hogy a diplomácia nem más, mint bírálni Oroszországot és nyomást gyakorolni rá” – tette hozzá.

Poljanszkij azt állította:

az ukrán katonák nem akarnak harcolni, és az első adandó alkalommal megadják magukat vagy megszöknek.

„Azok, akik figyelemmel kísérik az ukrajnai válság fejleményeit, arra hívják föl a figyelmet, hogy a békülékenyebb hangnem megjelenése ellenfeleink nyilatkozataiban csodával határos módon egybeesett nemcsak a kijevi rezsim, de nyugati szponzorai katonai potenciáljának felmorzsolódásával is. Lásd, ma a probléma nem annyira Ukrajna katonai támogatásának forrásaiban rejlik: kívánságra ezeket még az Oroszország elleni saját szankcióiktól szenvedő NATO-tagállamok is, ha nehezen is, de elő tudják teremteni” – mondta.

„A gond először is azoknak a fegyverkészleteknek a kimerülése, amelyekből továbbra is támogatnák Ukrajnát. Másodszor pedig az, hogy, amint mondtam, az ukránok nem karnak tovább harcolni, és

egyre nehezebb őket rávenni arra, hogy a lövészárkokba menjenek.

És ha el is jutnak oda, akkor sokan már az első adandó alkalommal próbálják megadni magukat, vagy elmenekülni. Ilyenekből az ukrán vezérkar adatai szerint havonta több mint 20 ezer akad” – állította az orosz ENSZ-diplomata.

Ukrajna számos dróncsapást mért több oroszországi régióra szombatra virradóan, főként olajpari létesítményekre a helyi orosz hatóságoknak a közösségi médiában megjelent beszámolói szerint. A támadások legalább három halálos áldozatot követeltek – tették hozzá az MTI beszámolója szerint.  Úgy tudni, hogy a támadások következtében az egyik földgázvezeték is leállt.

Szamara, Penza és Rjazany régiók hatóságai megerősítették a dróntámadások tényét, és közölték, hogy az elfogott drónok roncsai ipari létesítményekre hullottak. A támadással kapcsolatban a közösségi médiában is amatőr videók jelentek meg.

A drónfenyegetés miatt a szamarai régió hatóságai ideiglenesen felfüggesztették a helyi repülőtér forgalmát, Rjazanyban pedig két olajlétesítményt is találat ért. Pavel Malkov kormányzó megerősítette a támadás megtörténtét, de további részleteket nem közölt, és arra kérte a lakosságot, hogy ne osszon meg olyan képeket, amelyek segíthetik az ellenségüket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem 112 ukrán drónt térített el vagy semmisített meg nyolc orosz régióban és a Krím félszigeten.

A Dnyeper-melléki, Ukrajna határán fekvő Rosztov régióban egy dróntámadás egy halálos áldozatot követelt – közölte a megbízott kormányzó, Jurij Sljusar.

A frontvonaltól távolabb, a Penzai régióban egy dróntámadás üzleti létesítményeket ért, és ebben egy nő meghalt, két ember pedig megsebesült – írta  a régió kormányzója, Oleg Melnyicsenko. Szamara régióban drónmaradványok miatt keletkezett tűz egy idős lakos halálát okozta – mondta el a régió kormányója, Vjacseszlav Fedoriscsev.

Ukrajna szerint ezek voltak a célpontok

Olajipari létesítményeket, egy drónindító repülőteret és egy elektronikai üzemet talált el az ukrán hadsereg Oroszországban – jelentették be szombaton az ukrán hatóságok az MTI szerint.

A drónok hadviselésére szakosodott ukrán fegyveres erő a Telegramon azt közölte, hogy eltaláltak egy olajfinomítót Rjazanyban, nagyjából 180 kilométerre délkeletre Moszkvától. A találat miatt tűz ütött ki a létesítmény területén.

Ugyancsak találat érte a tájékoztatás szerint az Annanyefteprodukt vállalat olajterminálját a Voronyezsi területen, amely határos Ukrajna északkeleti részével.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt közölte, hogy drónjai Primorszko-Ahtarszkban eltaláltak egy katonai repülőteret, ahonnan az oroszok korábban drónokat indítottak ukrajnai célpontok ellen. Az SZBU szerint Penza városban ugyancsak eltaláltak egy üzemet, amely elektronikai cikkekkel látta el az orosz hadsereget.

Az ukrán légierő szerint Oroszország szombatra virradóra 53 drónt és megtévesztő eszközt indított Ukrajna ellen, ezekből a légvédelem 45-öt lőtt le vagy zavart meg. Az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban egy dróntámadásban tizenegy ember sérült meg – mondta el Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

Az ukránok szerint egy földgázvezeték is leállt Oroszországban

A robbanások miatt megsérült a Közép-Ázsia-Központ gázvezetékrendszer is Oroszországban, a volgográdi régióban – közölték külön-külön az Ukrinform és az RBK Ukrajna hírügynökségek meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Mint előbbi cikkében emlékeztettek, a Gazprom tulajdonában lévő gázvezeték-hálózat Türkmenisztánból, Üzbegisztánon és Kazahsztánon keresztül szállít földgázt Oroszországba.

A gázvezeték mentén történt robbanásokról szóló jelentések után orosz mentőszolgálatok érkeztek a helyszínre. A helyi lakosok szerint a rendfenntartó erők és a műszaki csapatok dolgoznak a károk elhárításán, a gázszállítás pedig határozatlan időre szünetel.

A megrongálódott gázvezeték több fontos létesítményt lát el energiával Oroszország hadiiparában – tette hozzá az Ukrinform.