Az orosz haderő folytatja a háborút

Az orosz csapatok szünet nélkül folytatják offenzívájukat az ukrajnai frontvonal teljes hosszában – közölte szombaton Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

Geraszimov – akinek képviselők kérdéseire adott válaszait az orosz védelmi tárca idézte a honlapján – kijelentette, hogy Oroszország jelenleg az ukrajnai Luhanszki terület 99,7, a Donyecki terület 79, a Zaporizzsjai terület 74 és Herszoni területnek pedig 76 százalékát ellenőrzi. A részlegesen elfoglalt négy régiót Oroszország 2022 szeptemberében sajátjának nyilvánította.

Március óta Oroszország több mint 3500 négyzetkilométernyi ukrajnai területet foglalt el és 149 falut vont az ellenőrzése alá – tette hozzá a vezérkari főnök a tavaszi-nyári harci események eredményeit ismertetve.

Kijelentette: jelenleg a stratégiai kezdeményezés teljesen az orosz csapatoknál van. Geraszimov szerint az orosz hadsereg sikeres műveleteinek alapja a precíziós fegyverek, rakéták, lőszerek, fegyverzet és haditechnika időben történő szállítása – írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a védelmi tárcát idézve.

Az ukrán erők nagy veszteségeket szenvednek, kénytelenek a leginkább harcképes egységeket egyik válságos irányból a másikba vezényelni a „lyukak befoltozása” érdekében – fogalmazott Valerij Geraszimov.

Oroszország augusztusban átfogóbb támadást indított a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk régióban is – Geraszimov szerint ott hét falu van jelenleg orosz ellenőrzés alatt. Közölte azt is, hogy „sikeres műveleteket hajtanak végre a Szumi és Harkivi területeken, ahol a cél egy biztonsági övezet létrehozása az orosz határ közelében”. Szumiban 210 négyzetkilométert és 13 település foglalt el az orosz hadsereg az oroszok szerint, míg Harkivról azt mondta a vezérkari főnök, hogy „gyakorlatilag teljes blokád alá vették Kupjanszk városát és felszabadították a területe mintegy felét”.

Geraszimov kitért a Sziverszk-Kramatorszk frontszakaszon történt előretörésre is, ahol az orosz csapatok a Konsztantinyivka-Alekszandro-Kalinovo vonalon és Pokrovszknál támadják az ukrán erőket.

A vezérkari főnök közölte: Oroszország 76 célzott csapást hajtott végre ukrajnai hadiipari létesítmények ellen a tavasszal és a nyáron, azokra az üzemekre összpontosítva, amelyekben hosszú hatótávolságú rakétákat és drónokat gyártanak. Külön kiemelte, hogy az orosz hadsereg a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) együttműködve nagyszabású támadást intézett a Szapszan harcászati rakétarendszer gyártásában részt vevő üzemek ellen júliusban és augusztusban.

Geraszimov közölte, hogy augusztus 28-án az orosz hadsereg támadást intézett rakéta- és repülőgépgyártó üzemek, valamint három repülőtér ellen Kijevben, szombaton támadást mért hasonló létesítményekre Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiókban, valamint Ukrajna-szerte tíz katonai repülőtér ellen.

Nagy előnyt szerezhetnek az oroszok a drónhadviselésben, ha sikerül kifejleszteniük ezt az új fegyvert. Az Index cikke szerint állítólag az ukránok elismerték, hogy elveszíthetik a drónfegyverkezési versenyt az inváziós erőkkel szemben, ezért még több segítséget és anyagi támogatást kérnek.

Az Index beszámolója szerint új típusú, zavarhatatlan drón fejlesztésén dolgoznak az oroszok, ezzel a drónhadviselésben akár olyan előnyhöz is juthatnak, ami a háború kimenetelét illetően kulcsfontosságú is lehet.

A portál a Sky News cikkére hivatkozva arról írt, hogy az ukránok elismerték:

elveszíthetik a drónfegyverkezési versenyt az inváziós erőkkel szemben, ezért még több segítséget és anyagi támogatást kérnek.

A fejlemény nem csak Ukrajna számára aggasztó, mivel a drón más jövőbeli konfliktusokban is kulcsfegyverré válhat. A cikk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az oroszok felpörgették a dróntermelést, viszont Ukrajna a „finanszírozás hiánya miatt” nem tudja tartani a lépést az ellenséggel.

A Sky News stábja bejutott egy szigorúan őrzött ukrán dróngyárba, így közelebbről megfigyelhette az ott zajló munkálatokat A tudósítás szerint a brit hírportál munkatársai egy jellegtelen irodaépületben nézték végig, ahogy ezrével pakolják egymásra az összeszerelt drónokat. A drónokat kézzel szerelik össze, és személyre szabják őket.

A quadkopterek mérete változó: némelyek robbanóanyagot szállítanak, a rakomány nélküli példányok pedig hat kilométer magasságig repülnek, hogy aztán azokkal lecsapjanak az orosz felderítő drónokra. Az ukránok állítása szerint egy 1000 dollárból készülő drón képes lelőni egy nála háromszázszor értékesebb eszközt a saját kategóriájában.

Oroszország azonban gyorsan zárkózik fel, sőt. Az e héten nyilvánosságra hozott orosz propagandaanyagok egy hatalmas új dróngyárat mutatnak be, ahol százával sorakoznak a Geranium típusú deltaszárnyú támadó drónok, ezekkel ukrán célpontokat vennének célba.

Az oroszok jelentősen továbbfejlesztették az Irántól kapott technológiát, létrehozva a Sahed drónok gyorsabb és pusztítóbb változatait. Ezek a fegyverek már most is képesek súlyos károkat okozni: éjszakánként százas nagyságrendben kelnek útra, de az ukrán becslések szerint a következő hónapokban éjszakánként akár ezer drónnal rohamozhat meg városokat az orosz hadsereg.

Az Index cikke szerint az egyik ukrán dróngyár termékfejlesztési vezetője elmondta, hogy bár ők is rendelkeznek hasonló technológiával, sőt az övék állítólag hatékonyabb is, Oroszország viszont hamarabb kezdte használni a gyakorlatban ezt a megoldást, így előnybe került.

A szakember azt állítja, hogy az oroszok a kínaiak hathatós segítségével kerültek előnybe, a kínai kormány viszont azt állítja, hogy teljesen semleges ebben a konfliktusban. Az ukránok szerint a csatatéri támadások 80 százalékát már drónok hajtják végre.

A Sky News írása az alábbi következtetésre jutott: ha a Nyugat a győztes oldalon akar állni, több segítséget kell nyújtania Zelenszkijnek és dróngyártó startupcégeinek, hogy megőrizhessék előnyüket.

Amerikai magánkatonai cégek ukrajnai bevetését mérlegelik Donald Trump környezetében – írja a The Telegraph. A terv szerint a katonai vállalkozók erődítményeket építenének és amerikai érdekeket védenének, miközben az Egyesült Államok elnöke továbbra is tartja magát ígéretéhez, hogy amerikai csapatokat nem küld a háború sújtotta országba.

A The Telegraph értesülései szerint Donald Trump európai szövetségeseivel egyeztet arról, hogy amerikai magánkatonai vállalatok egységeit telepítsék Ukrajnába. A terv célja, hogy a vállalkozók erődítményeket, bázisokat és védelmi létesítményeket építsenek, valamint amerikai üzleti érdekeket biztosítsanak az országban.

Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy Washington formálisan ne állomásoztasson katonákat Ukrajnában, miközben mégis erős elrettentő erőt képviselne Moszkvával szemben.

A lap szerint a magánhadsereg jelenléte azt is szolgálná, hogy Vlagyimir Putyint eltántorítsák egy esetleges fegyverszünet megszegésétől. Az elképzelés része egy szélesebb, hosszú távú biztonsági garanciarendszernek, amelyet Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével dolgoznak ki. A részleteket – amelyek légirendészeti, kiképző és fekete-tengeri haditengerészeti missziókat is tartalmaznak – akár már a hétvégén nyilvánosságra hozhatják, miután Trump Alaszkában tárgyalt Putyinnal.

Az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy nem küld reguláris amerikai csapatokat Ukrajnába, ugyanakkor a magánkatonák bevetése révén az Egyesült Államok „jelenléte” mégis biztosított lenne.

Európai tisztviselők úgy látják, ez jelentős megerősítést adna a kontinens biztonsági terveinek, és növelné a visszatartó erőt egy újabb orosz agresszióval szemben.

A lap beszámolója szerint a magánhadsereg alkalmazása egyúttal politikai szempontból is előnyös lehet Trumpnak: így megőrizheti támogatását a befelé forduló „MAGA” szavazók körében, miközben üzleti szempontból is győzelemként mutathatja be a tervet.

A béketerv további elemei között szerepel a határvonalak megerősítése, egy európai vezetésű „biztosító erő” telepítése Ukrajnába, légtérfelügyeleti misszió, fekete-tengeri hajózási útvonalak védelme, valamint kiképző bázisok létrehozása az ország nyugati részén.

Mindezekhez azonban elengedhetetlen az amerikai logisztikai és hírszerzési támogatás, amely nélkül az európai országok képtelenek lennének egy ilyen nagyszabású művelet összehangolására.

Noha a tervek egyre konkrétabbak, európai tisztviselők szerint Putyin hajlandósága egy tűzszünetre továbbra is erősen kétséges.