Zelenszkij könyörtelen diktátor

Amit Zelenszkij művel, az semmiben sem különbözik Oroszországtól – erről beszélt Petro Porosenko volt ukrán elnök egy interjúban. Porosenko szavainak különös súlyt ad az a tény, hogy a vallásszabadság megsértése miatt a Freedom House is hibrid rezsimnek nevezi Ukrajnát.

Vasmarokkal irányítja Ukrajnát, valamint mindent megtesz politikai ellenfeleinek eltávolításáért Volodimir Zelenszkij – ilyen és ennél is súlyosabb vádakat fogalmazott meg az ukrán elnök hivatali elődje, Petro Porosenko a Timesnak adott interjúban. „Őszintén szólva, én sem kedvelem Zelenszkijt. De soha nem tettem ellenséges lépéseket vele szemben a háború ideje alatt” – tette hozzá, egyúttal azt is hozzátette, hogy nem tekinti Zelenszkij ellenségének saját magát. Porosenko kijelentései azért is érdekesek most, mert három éve még személyesen állt ki Zelenszkij mellett a háború 2022. február 24-ei kirobbanása után. „Vált vetve állok ön mellett. Nem azért, mert nincsenek fenntartásaim önnel szemben, hanem azért, mert az egység a kulcs a győzelemhez” – idézte Porosenko szavait a Times.

Porosenko példát is mondott arra, mire is gondol pontosan, amikor Zelenszkijt autokratikus viselkedéssel vádolja. „Én egy választott politikus vagyok, az enyém a második legnagyobb frakció a parlamentben. És komolyan azt hiszi, hogy hatalmában áll kitiltania engem a törvényhozásból?”

„Ez egész egyszerűen az alkotmány megsértése.”

„És ebben abszolúte semmiben sem különbözik Oroszországtól” – fejtette ki Porosenko, egyúttal rávilágított arra, hogyan is szalámizza le ellenfeleit Zelenszkij. „Ma Porosenko, holnap Zaluzsnyij, holnapután bárki más.”

„Ez egyértelműen tekintélyelvűség”

– szögezte le Porosenko, amivel kapcsolatban a Times megjegyzi: hozzá hasonló állásponton van Vitalij Klicsko kijevi polgármester is Zelenszkijjel kapcsolatban. Nem ismeretlen a sajtó előtt az ukrán elnök és a kijevi városvezetés közötti politikai konfliktus. A hirado.hu felületén is beszámoltunk Klicskónak egy korábbi interjúban tett kijelentéséről, amikor a kijevi polgármester úgy fogalmazott:

„Bűzlik a zsarnokságtól a Zelenszkij-rezsim.”

Arról is beszélt, hogy Zelenszkijék más polgármestereket megfélemlítenek, mindezt a városi tanács elleni eljárásokkal kapcsolatban nyilatkozta.

Porosenko arról is beszélt, hogy szerinte Zelenszkij „lopakodó tekintélyelvű” uralma vezetett elhíresült vitájához Donald Trumppal idén februárban, egyúttal szembe állította Zelenszkij politikáját Benjámin Netanjahu tárgyalási stratégiájával, amivel meggyőzte a Fehér Házat, hogy csatlakozzon az Irán elleni precíziós légitámadásokhoz Izrael oldalán. „Tanulni kell Bibi tapasztalatából” – mondta. A fehér házi vitához szerinte az is hozzájárult, hogy „súlyos kommunikációs problémája” van az ukránokkal az amerikaiaknak, mivel bizonyíthatóan nem bíznak a republikánusok sem Andrij Jermákban, Zelenszkij kabinetfőnökében, sem pedig Okszana Markarovában, amerikai ukrán nagykövetben, amiért a 2024-es elnökválasztási versenyben nyíltan kampányoltak a demokratáknak.

Zelenszkij liberális tekintélyelvűsége keresztényüldözéssel is párosul

Miközben Porosenko autokratikus hatalomgyakorlással vádolja Volodimir Zelenszkijt, az ukrán politikai vezetés ezzel párhuzamosan a történelmi ukrán ortodox egyház ellen is alapjogokat sértő módon lép fel. Az Interfax orosz hírügynökség szerdán írt arról, hogy a kijevi hatalom megfosztotta Onufrij metropolitát, a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház vezetőjét ukrán állampolgárságától. „Az Ukrán Biztonsági Szolgálat beadványai alapján Oreszt Berezovszkij, ismertebb nevén Onufrij, a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának tagja ukrán állampolgárságát megszüntették. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az erről szóló rendeletet” – írják az SZBU által kiadott közleményben.

A vallásszabadság kérdése olyan szinten meghatározó tényezőnek számít az ukrán államnak a demokratikus alapjogokkal szembeni hadjáratával kapcsolatban, hogy azt még a Magyarországgal szemben rendszeresen elítélő hangnemben megnyilvánuló Freedom House is kirívónak tartja. Az amerikai székhelyű NGO éves jelentéseiben ugyanis

rendszeresen hibrid rezsimként kategorizálja Ukrajnát, többek között a vallás és lelkiismereti szabadság súlyos megsértése miatt.

A szervezet ezenfelül 2025-ös jelentésében kritizálja az ukrán választójogi rendszert is, külön említik a háború előtti utolsó, 2019-es parlamenti választásokat, amelyeken szerintük tetten érhető volt a választások manipulációja és a szavazatvásárlás.

A Porosenko által elmondottak kísérteties hasonlóságot mutatnak azzal, amiket a magyar kormány is megfogalmaz a kijevi hatalom beavatkozási kísérleteivel kapcsolatban, különös tekintettel az Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról szóló Voks2025 véleménynyilvánító szavazással szembeni lejárató kampánnyal kapcsolatban. Emlékezetes, az ukrán titkosszolgálattal való együttműködés miatt kellett őrizetbe venni és Magyarországról kiutasítani többeket – köztük azt a Holló Istvánt, aki kapcsolatban állhatott Ruszin-Szendi Romulusszal, a Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusával –, valamint kétszer is össze kellett hívni a parlament nemzetbiztonsági bizottságát.

„Bűzlik a zsarnokságtól a Zelenszkij-rezsim” – ezt állítja Kijev polgármestere. Vitalij Klicsko egy interjúban arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök razziákkal és koholt bűnügyekkel fenyegeti a városi tanács működését, mindezt azért, hogy megőrizze elnöki hatalmát. Az oroszok szerint a béketárgyalásokat hátráltatja, hogy Zelenszkijnek lejárt az elnöki mandátuma, emiatt Moszkva már többször jelezte: nem tekintik őt legitim vezetőnek.

A napokban ismét súlyos támadás érte Kijevet: lakóépületeket bombáztak, öt ember életét vesztette. Az ukrán fővárosban egyetlen éjszaka alatt több mint háromszáz drónt indítottak el az oroszok.

„Egy újabb erős támadás, ballisztikus rakéták, drónok, a város több mint tizenöt pontján keletkeztek károk”

– közölte Vitalij Klicsko.

A városvezető rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a károkról, ezúttal azonban a nyugati közvélemény előtt is bírálta az ukrán elnököt. A brit The Times-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A kijevi városi tanács működését razziák, kihallgatások és koholt bűnügyekkel való fenyegetések akadályozzák”, majd hozzátette, hogy „Zelenszkij így akar hatalomban maradni.”

Vitalij Klicsko arról is beszélt, hogy „bűzlik a zsarnokságtól a Zelenszkij-rezsim”,

és azt állította, más polgármestert megfélemlítenek. Ő maga azonban a hírnevére támaszkodva úgy véli, nehéz lesz eltávolítani Kijev éléről.

„A demokratikus elveket és intézményeket a háború álcájával számolják fel Ukrajnában”

– hangsúlyozta.

Egy ukrán képviselő szerint jelentős összegek kerültek Zelenszkijékhez

Nem Vitalij Klicsko az egyetlen ukrán politikus, aki korrupcióval vádolja az elnöki hivatalt. Artem Dmitruk, egy Ukrajnából elmenekült parlamenti képviselő ugyanis azt állította, hogy „az ukrán elnök és köre a háború kitörése óta több mint ötven milliárd dollárt tett zsebre.” A képviselő azt is megjegyezte, hogy az illetékesek bűnbandák védelme alatt működő telefonos központok segítségével csaltak ki pénzt gyanútlan emberektől.

„Sok pénzt kerestek az általuk levédett telefon központokat működtető bűnbandákból, akik a gyanútlan emberektől csalnak ki pénzt. Ez korábban is volt, de Zelenszkij ideje alatt hihetetlen méreteket öltött” – mondta Dmytruk.

Az ügyeket súlyosbítja, hogy maga Volodimir Zelenszkij ismerte el még 2025 februárjában, hogy nem tudnak elszámolni mintegy százmilliárd dollárnyi amerikai katonai támogatással. Az ukrán vezetés a felelősséget igyekszik hárítani, arra hivatkozva, hogy a hadianyag egy része nem is Ukrajnában kötött ki, ezért vizsgálatot sürgettek az ügyek felderítésére.

Ukrajna fővárosa, Kijev nem csupán a háborús fenyegetéssel, hanem egyre látványosabb belpolitikai konfliktussal is szembesül. Vitalij Klicsko polgármester szerint Volodimir Zelenszkij elnök a hadiállapotot kihasználva igyekszik megszerezni a főváros teljes irányítását. Eközben a kijevi városvezetést korrupciós vádak érik, az elnöki hivatal pedig azt is kifogásolja, hogy a főváros két kézzel szórja a pénzt, miközben nincs miből drónokat és fegyvereket venni.

Ukrajna fővárosa, Kijev nem csupán a háborús fenyegetéssel, hanem egyre látványosabb belpolitikai konfliktussal is szembesül. Vitalij Klicsko polgármester szerint Volodimir Zelenszkij elnök a hadiállapotot kihasználva igyekszik megszerezni a főváros teljes irányítását. Eközben a kijevi városvezetést korrupciós vádak érik, az elnöki hivatal pedig azt is kifogásolja, hogy a főváros két kézzel szórja a pénzt, miközben nincs miből drónokat és fegyvereket venni.

Ukrajna fővárosában, Kijevben 2025 tavaszára egyre élesebbé vált a politikai feszültség. A frontvonalon ezúttal nem orosz tankok, hanem két befolyásos ukrán közszereplő áll egymással szemben: Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke és Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Az Ukrajinszka Pravda szerint a konfliktus tétje nem kevesebb, mint Kijev teljes irányítása.

A cikk szerzői, Jevhen Buderackij és Roman Romanjuk ironikusan vezetik fel a történetet: „2025 májusának végén megérzett valamit Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Azok, akik jól ismerik a fővárosi politikai viszonyokat, úgy vélhették, hogy Klicsko orrát elérte a »vécés ügyeskedések« bűze. Ez az, amikor a neki alárendelt kijevi városi tanács ínycsiklandó fővárosi földterületeket juttatott fiktív illemhelyeknek és kutyakennelnek álcázott építmények tulajdonosainak. A rendszer rothadó korrupciójának szaga, amelyet az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal leplezett le, egészen fullasztó volt. Ám a főpolgármestert nem ez a szag zavarta – ezekhez már valószínűleg annyira hozzászokott, hogy meg sem érzi. Klicsko viszont megérezte az autoritarizmust.”

Mindezzel arra utalnak, hogy a főpolgármester korábban megvádolta az elnöki hivatalt, hogy a háborús körülményeket kihasználva próbálja leépíteni a demokratikus intézményeket.

„Ez a demokratikus intézmények megtisztítása a háború leple alatt. Egyszer azt mondtam, hogy országunkban autoritarizmus szaga terjeng. Most már bűzlik”

– mondta Klicsko korábban a The Timesnak adott interjúban.

Az Ukrajinszka Pravda szerint bár Klicsko kijelentései könnyen mémmé válhatnak, részben igazságot is hordoznak. Az elmúlt hónapokban a kijevi önkormányzat helyzete valóban aggasztóvá vált. Szerintük a probléma egyértelműen Volodimir Zelenszkij legújabb kísérletére vezethető vissza, amelynek célja a főváros irányításának átvétele, mégpedig úgy, hogy saját protezsáltját, Timur Tkacsenkót nevezte ki a kijevi városi katonai közigazgatás vezetőjévé.

A városháza számára azonban a legnagyobb aggodalmat nem is ez kelti, hanem az elnöki hivatal módszeres munkája, amely mára működésképtelenség szélére sodorta a kijevi városi tanácsot. Május 29-én már »kongott a vészharang«: a kijevi városi tanács ülése elmaradt, mert több képviselő is megtagadta, hogy belépjen az ülésterembe, noha a városháza bejáratánál még regisztrálták magukat.

Az Ukrajinszka Pravda utánajárt, mit is értett Klicsko az „autoritarizmus bűze” alatt, valóban alkalmas-e Tkacsenko a hatalom bitorlójának szerepére, és vajon az elnöki hivatal támogatása elegendő lehet-e ahhoz, hogy egyedüli kontrollt biztosítson neki Kijev felett.

Egy kinevezéssel indult minden

A konfliktus élesedése 2024. december 30-án kezdődött, amikor Zelenszkij csapata Timur Tkacsenkót nevezte ki a kijevi városi katonai adminisztráció élére. Az Ukrajinszka Pravda szerint ezzel az ukrán elnök újabb pozíciós támadást indított Klicsko és az ő „kijevi rezsimje” ellen. „Ez volt a mi »újévi ajándékunk«” – emlékszik vissza keserű iróniával Klicsko környezetének egyik tagja a történtekre.

A háború kezdetén Klicsko még elfogadta, hogy katonai adminisztrációra van szükség a főváros védelme érdekében, ahogy azt is megértette, hogy a hadsereg emberei vezették az új struktúrát. Ám miután a frontvonalak eltolódtak, a katonai adminisztráció élére már nem tábornokokat, hanem politikai szereplőket neveztek ki – köztük Tkacsenkót. Ez a többi katonai adminisztráció esetében – amelyek legalábbis nem a frontvonal mentén helyezkednek el – nem volt jellemző, mivel mindegyik katonai közigazgatás élére az állami közigazgatás vezetője került.

Tkacsenko múltja igen sokszínű: dolgozott közvállalatokban, minisztériumokban, és bár korábban Klicsko politikai köreiből indult, idővel eltávolodott tőle. A 2020-as választásokon az Udar (Ütés, Klicsko pártja – a szerk.) színeiben ugyan elindult az önkormányzati választáson, de nem jutott be a kijevi városi tanácsba. Most Volodimir Zelenszkijnek köszönhetően mégis olyan hatalomhoz jutott, amely lehetővé teszi számára, hogy blokkolja a tanács döntéseit, és él is ezzel a jogával.

Tkacsenko szerint ennek az az oka, hogy elődei vakon aláírták a városháza döntéseit, míg ő maga alaposan átnézi és visszadobja azokat, amelyek szerinte pazarlók vagy jelentéktelenek háborús időkben. Ez a hozzáállás feszültséget kelt a városvezetés és az elnöki hivatal helyi képviselője között.

„Az elődeim csak aláírták azt a papírhalmot, amit megkaptak a városházáról, én viszont el is olvasom őket. Amikor bobpályaépítést vagy bokorvásárlást látok tízmilliókért, akkor nem értem, hogy miként írhatnám azt alá, amikor fegyverre vagy drónra meg nincs pénz. Ez pedig nagyon zavarja a helyi vezetőket”

– panaszkodott Tkacsenko.

Tkacsenko elismeri, hogy meg tud akadályozni bizonyos döntéseket, de hozzátette, hogy a katonai közigazgatás vezetője nagyon ritkán tudja rávenni a közigazgatásban lévő hivatalos beosztottjait, hogy végrehajtsák az utasításait.

Új szintre emelkedett a konfliktus

A városi tanács május végi ülésének elmaradása új szintre emelte a konfliktust. A képviselők egy része ugyan regisztrált, de végül nem ment be az ülésterembe, így határozatképtelenné vált a testület. A városvezetés szerint ez nem spontán döntés, hanem az elnöki hivatal tudatos stratégiája, amelynek célja a tanács működésképtelenné tétele, hogy a katonai adminisztráció teljes hatalmat kapjon Kijev felett.

Ez a stratégia részben már működik: a háborúban harcoló képviselők már nem kapják meg a korábban rutinszerű kiküldetési engedélyeket, így nem tudnak részt venni a tanács munkájában. Emellett biztonsági szervek sorozatban indítanak eljárásokat városi képviselők ellen, házkutatásokkal, megalázó és megfélemlítő akciókkal.

„A cél az, hogy megfélemlítsék őket és engedelmességre kényszerítsék. Volodimir Prokopivot például egy mondvacsinált ügyben házi őrizet alá helyezték, így már nem tud részt venni az üléseken. Másokat lemondásra kényszerítenek, hogy megpróbálják Tkacsenkót bejuttatni a városi tanácsba” – állítja egy forrás Klicsko környezetéből.

Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, legalább két olyan képviselő lemondására lenne szükség, akik jobb eredményt értek el Tkacsenkónál a 2020-as választásokon. Klicsko környezete szerint a városi tanács működésének blokkolása nem más, mint a „csernyihivi forgatókönyv” Kijevre való alkalmazása. Ott a városi tanács hosszú ideig nem tudott ülésezni, ezért a hadiállapot alatt a hatáskörök automatikusan a katonai adminisztrációra szálltak át.

„Ha tehát a biztonsági szervek működésképtelenségbe tudják sodorni a városi tanácsot, akkor Tkacsenko – vagyis a Bankova (Bankova utca, itt található az elnöki hivatal – a szerk.) – egyszemélyi hatalmat kapna a fővárosban. Valószínűleg épp e forgatókönyv felismerésekor érezte meg Klicsko az »autoritarizmus szagát« a levegőben”

– állapították meg a szerzők, hozzátéve, hogy a polgármester legnagyobb problémáját az jelenti, hogy tízéves városvezetői működése alatt nem épített ki olyan hatékony és becsületes menedzsmentrendszert, amelyre most, válsághelyzetben támaszkodhatna. Az ugyanis nem tekinthető valódi reformnak, hogy korrupt vezetőket korrupt vezetőkre cserél.

„Ezért is mozoghatnak ennyire szabadon a biztonsági szervek Kijevben, mert a valóságban bőven van ott mit feltárniuk” – jelentette ki az Ukrajinszka Pravda.

Summa summarum

Klicsko szerint autoriter hatalomátvétel zajlik, amelynek célja Kijev elnöki ellenőrzés alá vonása. Tkacsenko szerint viszont csak rendet akar tenni egy korrupt és pazarló önkormányzatban. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között van. Ráadásul Tkacsenko csapata is támadások célkeresztjébe került: helyettese, Mikola Svec ezredes egy korábbi, több száz millió hrivnyás korrupciós ügy gyanúsítottja. És bár Tkacsenko sógora a korrupcióellenes ügynökség vezetője, a hivatalos narratíva szerint ez nem jelent semmiféle védelmet.

Vitalij Klicsko azt állítja, kész a politikai harcra, de stratégiáját titokban tartja. A valóságban azonban egyre kevesebb eszköz áll a rendelkezésére. A városi tanács működésképtelensége, valamint a kulcspozíciókba beültetett szereplők, akik az elnöki hivatal támogatását élvezik, mind azt jelzik: a város feletti kontroll kicsúszóban van a kezéből.

A Klicsko–Zelenszkij-harc túlmutat két politikai szereplő rivalizálásán. Egy mélyebb kérdést vet fel: hol húzódik a határ a szükséges központosítás és az autoriter hatalomgyakorlás között háborús időkben? A küzdelem Kijev irányításáért még nem ért véget, de a most zajló események hosszú távon is meghatározhatják Ukrajna politikai kultúráját a háború után.