Zelenszkij brutálisan átalakította az ukrán kormányt

Az ukrán parlament jóváhagyta az új miniszterelnök személyét, valamint az új kabinet összetételét is. Zelenszkij elnök célja, hogy az új csapat hatékonyabban reagáljon a háborús helyzetre és a külpolitikai kihívásokra.

Zelenszkij a bizalmasait ültette az ukrán állami pozíciókba Fotó: IDA MARIE ODGAARD

Az ukrán parlament július 17-én megszavazta az új miniszterelnök kinevezését, valamint az új kormány tagjait is jóváhagyta. A kabinet jelentős átalakításon esett át: több minisztérium élére új vezetők kerültek. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a friss vezetés hatékonyabban tudja majd kezelni az ország előtt álló háborús és diplomáciai kihívásokat. Az átalakulás különösen fontos a Washingtonnal való jövőbeni együttműködés szempontjából is – számolt be róla az Origó.

Julija Szviridenko lett az új miniszterelnök, kinevezését az ukrán képviselők többsége támogatta. Zelenszkij számos hivatal élére nevezett ki új vezetőt, amit az ukrán parlament szintén jóváhagyott. Arról, hogy kik kényszerültek távozni pozícióikból és milyen átrendeződés volt az ukrán vezetésben, itt olvashat bővebben.

Bár a 39 éves Szviridenko fiatalnak nevezhető, viszonylag régóta magas politikai szinten van. Pozícióját pedig a jelek szerint a háború 2022. februári kirobbanása és testvére ügye sem rendítette meg. Szviridenko fivére, Vitalij ugyanis a hatóságok látókörébe került.

Csak egy forgatókönyv van: ölni vagy meghalni – mondta egy ukrán férfi a hazájában zajló kényszersorozásokról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tovább folytatja a toborzást, azonban már nemcsak Ukrajnában, hanem más országokban is.

A nyugat-ukrajnai Csernyivci megyében egy főút mentén is készültek felvételek, melyen látható, ahogy rendőrök és hadkiegészítők próbálnak meg kiszedni autójából egy sofőrt, akit lefognak, majd késsel fenyegetnek meg. A segítségére siető autósokra pedig pisztolyt fognak.

Dnyipróban tinédzserek egy csoportja verekedett össze a hadkiegészítőkkel, hogy megvédjen egy férfit, akit az utcáról akartak elrabolni. A férfi közben összeesett és epilepsziás rohamot kapott, miután magához tért, a fiataloknak sikerült kiszabadítaniuk az emberrablók kezei közül.

„Nem értem, mi ez a benzinkutakon, egész egyszerűen eltorlaszolnak mindent a TCK-sok. Körbeveszik a kutat, mindenkit feltartóztatnak, innen senkinek nincs menekvése, akinek nincs felmentése. Már nagyon elegünk van belőlük”

– mondta egy ukrán férfi.

Az észak-ukrajnai Rivne központjában rendőrök egy csoportja egy taxisofőrt húzott ki az autójából. A helyiek közben felháborodva azt kiabálták a rendőröknek, hogy miért ütöttétek meg és miért verték bilincsbe a férfit? A hadköteles korú taxist azonban a rendőrök erőszakkal magukkal vitték egy toborzóirodába.

Közben szinte egész Ukrajnát kiplakátolták az Azov félkatonai szervezet hirdetéseivel, melyekre az van írva: Készen állok bármilyen forgatókönyvre.

„Az egész város tele van rakva ilyen óriásplakátokkal, amelyek a háborúra szólítanak fel. Milyen forgatókönyv? Csak egy van: ölni vagy meghalni. Ahogy a mi magamutogató tábornokunk is mondta. A másik forgatókönyv: háború az utolsó ukránig”

– mondta egy ukrán férfi.

Az ukrán védelmi minisztérium már nemcsak az utcán elrabolt férfiakat küldi a frontra, de aktívan toboroz az amerikai kontinensen is. Spanyol nyelvű hirdetésekben keresnek főként Kolumbiában és Mexikóban harcosokat.
 

„Sziasztok! Veletek most az ukrán védelmi minisztérium beszél. Én most életemben először beszélek spanyolul. Szeretnélek meghívni benneteket a toborzó központunkba, ami külföldieknek szól. Erős férfiakat keresünk harci és nem harci feladatok ellátásához az ukrán seregbe. Mi vagyunk Európa legerősebb hadserege. Csatlakozz hozzánk”

– mondta egy lány az ukrán hadsereg reklámjában.

Ukrajnában a napokban újabb három hónappal meghosszabbították a hadiállapotot és az azzal együtt járó kényszersorozást. Emiatt várhatóan a feszültség is tovább fokozódik majd a lakosság és a toborzók között.

Oroszország lassan, de biztosan nyomul előre, miközben Kijev az ember-, muníció- és eszközhiány szorításában próbál túlélni. A nyugati fegyversegély apadozik, és a nemzetközi politika is hátrál: halványulnak a Kijevnek tett ígéretek, erősödik az Ukrajna támogatásával szembeni ellenállás. A The American Conservative szerint minden egyes újabb fegyverszállítmány csak késlelteti a háború tragikus, de elkerülhetetlen végkimenetelét.

Az ukrajnai háború egy olyan történet, amelynek soha nem lett volna szabad elkezdődnie. Washington 2022 januárjában visszautasította a kétoldalú biztonsági tárgyalásokat Moszkva követeléseivel kapcsolatban. A következő pillanat, amikor a konfliktus még nyugvópontra juthatott volna, 2022 tavaszán volt. Az akkor körvonalazódó isztambuli békétől végül Ukrajna nyugati bátorításra elállt.

Kijev nem felindulásból állt el a tárgyalásoktól 2022-ben, hanem mert olyan ígéreteket kapott nyugati partnereitől, amelyek tudatában úgy értékelte, sikeresen ellenállhat.

Korlátlan idejű fegyverszállítás, NATO-csatlakozási ígéret, EU-integráció és Ukrajna nemzetközi jogi határainak visszaállítása Oroszország meggyengülésével. Ma ezen célok egyike sem látszik valóságosnak, miközben Ukrajna hadereje felőrlődik, a nyugati segélycsap pedig már alig csepeg.

Oroszország belendült, Kijev levegőért kapkod

Júniusban az orosz erők 556 négyzetkilométert foglaltak el, ami 2024 novembere óta a legnagyobb havi területnyereség. A frontvonal nő, a védők pedig ember- és lőszerhiánnyal küzdenek. Az orosz hadsereg jelentős erőket csoportosított a Szumi és Pokrovszk városokat övező területekre, és már jelenleg is nagy nehézségekbe ütközik a keleti ukrán alakulatok utánpótlásának biztosítása. Mindemellett Moszkva nemrég elfoglalta a Dobra lítiummezőt – az egyik leggazdagabb ukrán stratégiai érctartalékot –, ezzel gazdasági csapást is mért Kijev és a Washington közötti ásványkincsalkura.

Parázsló égbolt, üres rakétakészletek

Az orosz rakéta- és drónzáporok nemcsak pusztító károkat okoznak, hanem kimerítik Ukrajna légvédelmét is. Miután elfogytak a NASAMS- és Patriot rendszerek rakétái, Kijev kénytelen F–16-os flottájával drónokat vadászni. Ráadásul a Pentagon – egy globális készletfelmérés után, amelyet az Irán elleni csapásmérések tettek szükségessé – ideiglenesen befagyasztotta a Patriot rakéták és precíziós lőszerek szállítását. A fegyverszállítások korlátozásának feloldásáról a napokban érkeztek új hírek.

Visszalépés a diplomáciában is

A hágai NATO-csúcson idén már nem szerepelt az „Ukrajna visszafordíthatatlan útja a tagság felé” formula. A deklaráció csupán a tagállamok szuverén támogató döntéseit idézi – azaz a közös garancia helyett nemzeti mérlegelésre bízza, hogy ki és milyen mértékben akar segíteni Ukrajnának. Mindeközben több EU-tagállamban megfordult a közhangulat, és nem pártolják Ukrajna további támogatását.

Oroszország lassan, de biztosan morzsolja fel ellenfelét a fronton. A hátországban Kijev légvédelmi ernyője már nem működik, a nyugati raktárak kimerülőfélben vannak, a gazdaságilag ígéretes területek orosz kézre jutnak. A politikai horizonton szertefoszlani látszanak Ukrajna NATO- és EU-csatlakozási reményei, a szankciós nyomás fokozása pedig egyelőre csak a szavak szintjén mozog.

Minél előbb ismeri el a valóságot Ukrajna és köt Oroszországgal egy kompromisszumos, tartós egyezséget, annál kevésbé lesz tragikus a végkimenetel számára. Minden újonnan küldött fegyver és rakéta csak kitolja – de meg már nem fordítja – a háború Ukrajna számára keserves menetét.