Ursula von der Leyennek mennie kell

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyértelmű üzenetet küldött, mit kell tenni. Ursula von der Leyen távozhat. Korábban, az Európai Bizottság elnöke ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján is kihasználta az alkalmat Magyar Péter főnöke, Manfred Weber, hogy hitet tegyen pártcsaládja nevében Ukrajna mellett. A Tisza Párt elnöke is az EP-be sietett- írja a Magyar Nemzet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Gheorghe Piperea román EP-képviselő szerint a július 10-i bizalmatlansági indítvány ugyan elbukik majd, de Ursula von der Leyen „nagyon gyenge legitimációval” maradhat hivatalában. A Brussels Signalnak adott interjújában Piperea kifejtette, hogy várhatóan 180–230 képviselő szavaz majd az egész Európai Bizottság menesztése mellett Strasbourgban, ami messze elmarad a szükséges kétharmados többségtől. Számításai szerint körülbelül 250 képviselő szavaz majd az indítvány ellen, ezzel támogatva a Von der Leyen vezette brüsszeli végrehajtó testületet.

Azonban a tartózkodások száma Piperea szerint akár a 125-öt is elérheti, ami magasabb a korábban vártnál. Ha ezek a számok helyesnek bizonyulnak, a parlament tagjainak közel fele megtagadná Von der Leyentől a kifejezett támogatást.

 – mondta Piperea. 

Hozzátette:

A részletesebb bontást illetően megerősítette a több politikai csoporton belüli megosztottságról szóló híreket. Míg a jobboldali Patrióták száz százalékban támogatja az indítványt, Piperea saját Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjában a támogatottság várhatóan 80 százalékos lesz – mondta.

Az olasz ECR-tagok bírálták az indítványt, mondván, hogy rosszul időzített. A másik jobboldali csoport, a Nemzetek és Szabadság Európája is megosztott, Piperea szerint néhányan támogatják majd a bizalmatlansági indítványt.

Ursula von der Leyen egy dolgot tehet

– írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 9-én az X-en.

A bizalmatlansági szavazás kimenetele jelentős hatással lehet az Európai Unió jövőbeli politikájára és vezetésére. Bár Von der Leyen várhatóan hivatalban marad, a nagyszámú tartózkodás gyengítheti pozícióját és megnehezítheti számára az Ukrajna- és háborúpárti döntések meghozatalát.

Mint arról a lapunk korábban beszámolt, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, Magyar Péter brüsszeli főnöke a hétfői vitán egyértelműen kiállt az elítélt Ursula von der Leyen mellett. 

– jelentette ki. 

Weber azt is hangsúlyozta, az EPP egyértelműen kiáll Ukrajna mellett. Lengyelországi és magyarországi megbízottjait emlegetve úgy fogalmazott:

A Tisza Párt elnöke is Von der Leyen megmentésére sietett.

Csütörtökön szavaz az Európai Parlament (EP) Ursula von der Leyen bizottsági elnök további sorsáról. A román AUR párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány mögé hamar összegyűlt az eljárás lefolytatásához szükséges minimális támogatás, de a szükséges többség eléréséhez nem elég a jelenlegi ellenzéki, zömében jobboldali frakciók szavazata. A Von der Leyen mögött álló az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták vagy a liberális Renew képviselőinek támogatása is kell a bizottsági elnök trónfosztásához, amely valószínűtlen, hogy megtörténik, de csökkenő támogatottság esetén komoly pofont jelenthet.

Az Európai Bizottság a nemzeti kormányokhoz hasonló szerepkört lát el az Európai Unió élén. A bizottság mind a 26 biztosa a tagállami miniszterekhez hasonlóan szakpolitikai területeket felügyel, ám mindegyikük megbízatása véget érhet, ha elnökük, Ursula von der Leyen megbukik a csütörtökön esedékes strasbourgi szavazáson.

A bizottság elnöke a Politico értesülése szerint 26 biztosával az oldalán fog megjelenni az EP plenáris ülésének mai vitáján, hogy a csütörtöki bizalmatlansági szavazás előtt látványosan jelezze: bukása az egész testület bukását is jelentené – méghozzá a washingtoni kereskedelmi viták és az ukrajnai háború árnyékában, ami intézményi káoszt vetíthet előre.

Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt (EPP) eleve igyekszik bagatellizálni a kezdeményezést, ám Manfred Weber frakcióvezető utasítása, miszerint a csütörtöki jelenlét minden képviselőnek kötelező, másról árulkodik. A feszültséget jelző mozgósítás nem véletlen: ha néhány tucat néppárti elégedetlenkedő kiszavaz, hirtelen valósággá válhat a kezdeményes, ami a teljes bizottság távozását jelentené.

A baloldal és a liberális Renew Europe ugyan hosszabb ideje hangosan morog a zöldátállás irányelveinek kicsorbítása és Von der Leyen „szélsőjobbnak tett politikai gesztusai miatt” – de hivatalosan nem jelezte közülük senki, hogy támogatná a bizalmatlansági kezdeményezést.

 A vita így inkább sokkal valószínűbb, hogy egy nyilvános dorgálás lesz, ahol mindenki elmondhatja, miért elégedetlen Von der Leyen munkájával.

Az indítványt jegyző román politikus, Gheorghe Piperea (AUR) az elhíresült SMS-botrányra, a vakcinaszerződésekre és az EP-vel szembeni arroganciára hivatkozott a kezdeményezés okaként. Matematikailag azonban az indítvány sikere lehetetlen, ha nem szavaznak át néhányan a Von der Leyen mögött álló képviselőcsoportokból is.

A bizalmatlansági indítvány így is intő példa, amely egy közel 25 évvel korábbi esetet idézhet fel.

1999-ben a Santer-bizottság előbb túlélte a bizalmatlansági indítványt, majd néhány héttel később mégis lemondásra kényszerült, amikor a szociáldemokraták kihúzták alóla a talajt.

Ennek a precedensnek az emléke lengi körbe a strasbourgi üléstermet, ahol Ursula Von der Leyen ellenfelei abban bíznak, hogy az akció a felszínre hozhatja a koalíciót feszítő ellentéteket, ami közelebb hozhatja az összeomlást.

A bizottsági elnök a túlélés érdekében nemcsak a biztosok látványos sorfalára támaszkodik, hanem a nagy ügyek súlyára is, amelyek leváltása ellen szólnak. Az Európai Unió épp most tárgyal évtizedes hatású kereskedelmi egyezményről az Egyesült Államokkal, miközben a keleti háború miatt a biztonság területén is fontos változások vannak napirenden.

Hogy az EP hány képviselője fogadja el ezt az érvelést, az csütörtökön este kiderül.

Von der Leyen számára már az is komoly pofonnak bizonyulhat, ha a vártnál kevesebb lépviselő támogatásával őrzi meg posztját.

A bizottsági elnök ellen indított bizalmatlansági indítvány és az amerikai vámtárgyalások kettős szorításában a nemzetközi közvélemény úgy véli, megrendült Ursula von der Leyen bizottsági elnök pozíciója. A háttérben megindult mozgolódás kapcsán irányult a figyelem Björn Seibertre, az EU-elnök szürke eminenciására.

Az amerikai republikánus fordulat óta – amely véget vetett az olyan demokrata ügyleteknek, mint a Kamala Harrist az elnökválasztás kampányidőszakában számos cikkében méltató Politico című brüsszeli lap 34 millió dolláros finanszírozása – erőteljesen átértékelődött Brüsszelben annak a jelentése, hogy mit jelent, ha egy uniós politikus a szokásosnál szorosabb kapcsolatokat tart Amerikával. Nem lehet a véletlen műve, hogy éppen most „szerkesztette ki” az EU házi lapja Björn Seibertet, Ursula von der Leyen kabinetfőnökét.

Nem árt tudni a telefonszámát

Amerika helytartója vagy csak egy rejtélyes szürke eminenciás? A von der Leyen mögött álló, és a bizottsági elnökhöz hasonlóan szintén a német védelmi minisztériumból – 2019-ben – Brüsszelbe érkező Seibertet a Politico szerint kritikusai úgy írják le, mint egy apró, az elnök asszonyt körülvevő segítőkből és tanácsadókból álló klikk központját, „akik

nem sok véleményt fogadnak el máshonnan, beleértve főnökük biztosait sem”.

A nemrég még a demokraták kormányozta Amerikához igen közel álló, eredetileg amerikai tulajdonú brüsszeli lap hozzáteszi: „Bár (Seibert) szoros kapcsolatai Washingtonnal olajozták a transzatlanti kapcsolatokat, kevésbé népszerűek Brüsszel egyes részein, ahol sokan úgy vélik, hogy Európának kevésbé kellene függenie az Egyesült Államoktól, és jobban oda kellene figyelnie az EU saját képviselőire és tisztviselőire.”

Björn Seibert, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke papírokat néz, miközben főnöke a médiával beszél a Berlaymontban, az Európai Bizottság székhelyén, 2024. szeptember 9-én, Brüsszelben. Az elmaradhatatlan tornacipő (Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)

Miközben a végjátékhoz ért az Európai Bizottság és Washington egyezkedése az amerikai védővámokról, és Ursula von der Leyent még egy csütörtökre tervezett bizalmatlansági indítvány is gyengíti, a Politico kiemelt cikkében figyelmeztetett az EU-elnök mögött álló Seibert túl nagy hatalmára. A Seibertet már-már mitológiai alakká vetítő cikk leszögezi: a vezető bürokratát úgy tartják nyilván, mint akinek „nem árt tudni a telefonszámát, ha valamit el akarunk érni Brüsszelben”.

A 13. emelet

Hatalmát a lap szerint a pártvezetők segítségével gyakorolja az Európai Parlament felett. Az Európai Bizottságot, egy 32 ezer alkalmazottat foglalkoztató intézményt úgy irányítja, mintha a saját agya kiterjesztése lenne, és mindent figyel, a közösségi médiában megjelenő bejegyzésektől a középvezetői kinevezésekig.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök jobbkezéről, a brüsszeli háttérhatalom legfőbb szereplőjéről azért nem lehet hallani, mert neki éppen ez a célja a Politico szerint. Valószínűleg ez a ködgerjesztés is a kabinetfőnök tudatosan formált arculatának része, hiszen éppúgy, mint a most megjelent cikk, korábbi lapinformációk is foglalkoztak már e titkos famulussal: „Björn Seibert az a személy, aki karriereket épít vagy buktat meg az európai intézményekben.

„Amikor Björn felhív, tudod, hogy az nem jó hír”

– mondta egy magas rangú diplomata. A legrosszabb, ami történhet, ha a dossziéd a 13. emeletre kerül – mondta egy bizottsági tisztviselő, utalva arra az emeletre, ahol Von der Leyen kabinetje dolgozik.

„Hihetetlenül befolyásos” – idézi a Politico Phil Gordont, Kamala Harris korábbi nemzetbiztonsági tanácsadóját. „Ő Brüsszel legbefolyásosabb tisztviselője, messze a többiek között” – mondta Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű agytröszt európai vezetője, idézgeti a brüsszeli lap a Seibertről hozzáférhető véleményeket.

Raffaele Fitto, az EU kohéziós és reformügyi biztosa beszélget Bjorn Seibert, az Európai Bizottság elnöki kabinetfőnökével az Európai Bizottság székhelyén, 2024. december 4-én, Brüsszelben. A famulus, akinek személyéről csak annyi derül ki, mint egy babiloni táblatöredék (Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)

Tud valamit Ursuláról

A varázslóinas viszont az elmúlt időszakban rossz fát tehetett a tűzre: egy június eleji, a Politicónak adott interjúban Michel Barnier, az EU korábbi Brexit-tárgyalója sajnálkozva fogalmazott arról, hogy Seibert ragaszkodik ahhoz, hogy mindent személyesen hagyjon jóvá. Ez a volt tárgyaló szerint tekintélyelvű sodródáshoz vezet: a szűk keresztmetszet késedelmeket és demoralizációt szül.

„A férfi, aki (öltönyeihez) mindig New Balance tornacipőt visel és egy csomag dossziét szorongat” – így írják le brüsszeli források az elnök emberét. Beszédesebb az az adat, miszerint 2019-ben a német védelmi minisztériumban „Seibertet bekérték, hogy tanúvallomást tegyen a német parlament vizsgálóbizottsága előtt, amely azt vizsgálta, hogy Von der Leyen hivatali ideje alatt a védelmi minisztérium hogyan ítélt oda külső tanácsadóknak jövedelmező szerződéseket”.

Seibert, akinek magánéléletéről semmit sem lehet tudni (fiatalkorából kevés adat került a nyilvánosság elé,

a róla szóló Wikipédia-szócikk annyi nyomot kínál, mint egy babiloni táblatöredék,

fogalmaz a Politico) tehát tudhat valamit Ursula von der Leyenről.

Aki mert nyilatkozni

Ez a tudása egyelőre elég ahhoz, hogy ő kerüljön ki győztesen olyan párharcokból, mint amit vélhetőleg Elisabetta Bellonival, Olaszország korábbi hírszerzési vezetőjével folytatott. Belloni szeptemberben távozik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének diplomáciai főtanácsadója posztjáról. Lapokban megjelent találgatások között távozásának oka lehet, hogy nem jött ki jól Björn Seiberttel.

A Politico által megkérdezett 25 személy közül egy holland brüsszeli törvényhozó volt csak hajlandó Seibertről nyilatkozni. Ő is egyetértett abban, hogy a bizottság felé indított

beadványok kizárólag a bürokrata asztalán át tudják elérni a címzettet.

Björn Seibert pedig időnként, ha ideje engedi, föl is vesz egyet-egyet a tornyosodó irathalmazok anyagai közül. Soha nem lehet tudni, hogy éppen melyiket.