Ukrajna új miniszterelnökének ez volt az első dolga

Miniszterelnöksége ötödik napján Julija Szviridenko ukrán kormányfő további finanszírozást kérne a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az adósságokban úszó Kijevnek újabb 40 milliárd dollárnyi külső finanszírozásra van szüksége. Ukrajna májusban megtagadta esedékes adósságának kifizetését.

Miközben lassan elérheti az ukrán államadósság – az IMF becslése szerint – a GDP 110 százalékát, Ukrajna frissen beiktatott miniszterelnöke kijelentette, hogy

valószínűleg további finanszírozást fog kérni a Nemzetközi Valutaalaptól.

A Bloomberg Newsnak adott első, élő interjújában az ukrán kormányfő arról beszélt: egyelőre nem látni  az Oroszországgal folytatott háború végét, miniszterként pedig meg kívánja erősíteni az ország pénzügyi helyzetét.

„Csak” néhány tízmilliárd dollár

Julija Szviridenko, aki július 17-én lett Ukrajna második női kormányfője, és akinek „nyers” stílusát az üzleti lap is kiemeli, rámutatott: a globális donorok eddig csak a háború miatt megterhelt költségvetés következő két évben szükséges,

becslések szerint 75 milliárd dollárnyi összegének a felét különítették el.

Mivel az IMF körülbelül 16 milliárd dollár értékű hitelprogramja 2027-ben lejár, a háború időtartamával kapcsolatos bizonytalanság valószínűleg új terv megvitatásához vezet a hitelező jövő hónapban esedékes felülvizsgálata során – mondta a miniszterelnök. A kormányfő szerint ha a háború jövőre is folytatódik, akkor az új IMF-programot jelenthet.

Orosz légicsapásban megsemmisült buszmegálló Kijevben 2025. július 21-én. Az ukrán főváros elleni legutóbbi orosz támadásban legkevesebb két ember életét vesztette, 15 megsebesült (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Az IMF-re várva

Ukrajna – mivel 40 milliárd dollár külső finanszírozásra van szüksége – arra számít, hogy a Nemzetközi Valutaalap 2026-ban is folytatja és növeli pénzügyi támogatását – erről beszélt pénteken Roksolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke. „Arra számítunk, hogy az IMF 2026-ban is folytatja, és esetleg növeli is támogatását” – idézte az Interfax ukrán hírügynökség Pidlasát.

Az IMF ukrajnai misszióvezetője, Gavin Gray által szervezett megbeszélésen Pidlasa arra hivatkozott, hogy 2025-ben az IMF 20 milliárd dolláros együttműködési programban állapodott meg Argentínával, amelyből 12 milliárd dollár volt a kezdeti kifizetés.

Kijev nem fizet

Kijev nem tűnik a legmegbízhatóbb adósnak: mint arról a Vg.hu is beszámolt, az ukrán állam május 31-én hivatalosan is megtagadta, hogy kifizesse esedékes, 665 millió dollárnyi adósságát. A most újabb IMF-hiteleket kérő Ukrajna akkor nem fizette ki a 2015-ben kibocsátott állami gazdasági növekedéshez kötött derivatívákat, ismertebb nevükön GDP-warrantokat, holott ezt június 2-án meg kellett volna tennie.

Mindezek ellenére Kijev továbbra is élvezi Brüsszel feltétlen bizalmát. „Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz a legfőbb garancia az igazságos és tartós békére” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 7-én, Ukrajna uniós tagságát támogató beszédében.

Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó – ukrán közlés szerint szerdára tervezett – harmadik tárgyalási fordulón Isztambulban: a hadifoglyok és az ukrán gyerekek hazaszállítása, valamint az államfők közvetlen tárgyalása. Az orosz fél ugyanakkor egyelőre nem erősítette meg az újabb tárgyalási forduló hírét.

Az új tárgyalási fordulóról Zelenszkij az ukrán diplomatákhoz intézett felszólalásában beszélt, amelyet az X-en is közzétettek. Emlékeztetett arra, hogy Rusztem Umerov korábbi védelmi miniszter, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) új titkára újabb találkozót javasolt a felek között Törökországban.

„A mi napirendünk világos: a hadifoglyok visszaszolgáltatása, az Oroszország által elrabolt gyermekek visszatérése és az államfők szintjén tartandó találkozó előkészítése” – mondta Zelenszkij. Megismételte álláspontját, miszerint a tárgyalások csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha azokat Ukrajna és Oroszország csúcsszinten tartja meg.

„Felszólítalak benneteket, hogy tájékoztassátok országaitokat e tárgyalási keret fontosságáról, és biztosítsátok Ukrajna számára a szükséges politikai támogatást”

– tette hozzá az elnök a nagykövetekhez szólva.

Zelenszkij nem sokkal később esti videóüzenetében Umerovra hivatkozva bejelentette, hogy a következő tárgyalási fordulót szerdára tervezik. „Ma megvitattam Rusztem Umerovval a hadifogolycsere előkészületeit és az újabb találkozót az orosz féllel Törökországban. Umerov arról tájékoztatott, hogy a találkozót szerdára tervezik. További részletek holnap következnek” – tette hozzá az ukrán elnök még hétfőn.

Az előző két tárgyalási fordulót Umerov vezette az ukrán küldöttséget akkor még védelmi miniszteri tisztségében. Az orosz fél azonban egyelőre nem közölte, hogy hajlandóak-e részt venni a szerdai újabb tárgyalási fordulón.

Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó harmadik tárgyalási fordulón Isztambulban: a hadifoglyok és az ukrán gyerekek hazaszállítása, valamint az államfők közvetlen tárgyalása.

Erről Zelenszkij az ukrán diplomatákhoz intézett felszólalásában beszélt, amelyet az X-en is közzétettek. Emlékeztetett arra, hogy Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) új titkára – korábbi védelmi miniszter – újabb találkozót javasolt a felek között Törökországban.

„A mi napirendünk világos: a hadifoglyok visszaszolgáltatása, az Oroszország által elrabolt gyermekek visszatérése

és az államfők szintjén tartandó találkozó előkészítése”

– mondta Zelenszkij.

Megismételte álláspontját, miszerint

a tárgyalások csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha azokat Ukrajna és Oroszország csúcsszinten tartja meg.

„Felszólítalak benneteket, hogy tájékoztassátok országaitokat e tárgyalási keret fontosságáról, és biztosítsátok Ukrajna számára a szükséges politikai támogatást” – tette hozzá az elnök a nagykövetekhez szólva.

Zelenszkij nem sokkal később esti videóüzenetében Umerovra hivatkozva bejelentette, hogy a következő tárgyalási fordulót szerdára tervezik.

„Ma megvitattam Rusztem Umerovval a hadifogolycsere előkészületeit és az újabb találkozót az orosz féllel Törökországban. Umerov arról tájékoztatott, hogy a találkozót szerdára tervezik. További részletek holnap következnek” – tette hozzá az ukrán elnök.

Az előző két tárgyalási fordulót Umerov vezette az ukrán küldöttséget akkor még védelmi miniszteri tisztségében.

Ukrajna megállapodott Franciaországgal egy 200 millió eurós alap létrehozásáról, amelyből a jövő évtől fedeznék az orosz támadásokban megrongálódott létfontosságú ukrajnai infrastruktúra helyreállítását, valamint támogatnák az ukrán gazdaságot – közölte Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök, miután hétfőn Kijevben tárgyalt Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel.

„Konkrét témákról beszéltünk: fegyverekről, pénzügyekről, újjáépítésről és szankciókról. Francia kollégáink saját szemükkel látták, hogyan él Kijev az éjszakai támadások után. Ez hathatósan megerősíti a drónokról, légvédelemről és vadászgépekről szóló párbeszédet. Ezekre most van szükség, ezért az egyik téma a katonai segítség növelése és haditechnikai eszközök Ukrajnában történő közös gyártására való átállás volt” – írta Szviridenko a Telegramon a kijevi találkozó után.

A miniszterelnök tájékoztatott arról, hogy

Olekszij Szoboljev gazdasági miniszter két nyilatkozatot írt alá a francia féllel.

Az első egy új, 200 millió eurós alap létrehozásáról szól, amely 2026-tól nyújt majd támogatást az infrastruktúra helyreállítására és a gazdaság élénkítésére.

„Tavaly az első program iránti kereslet több mint háromszorosan meghaladta a lehetőségeket: 750 millió eurónyi igény érkezett a rendelkezésre álló 200 millióra. Ez jó jel: az ukrán és a francia üzleti szféra közös projektekben gondolkodik” – jegyezte meg a kormányfő.

A második, most aláírt nyilatkozat egy kormányközi megállapodás előkészítéséről szól olyan stratégiai projektekre vonatkozóan, amelyek a védelem, az energetika, a digitalizáció terén valósulnak meg, valamint ásványi kincsek kitermelésére irányulnak.

„Nemcsak befektetésekről van szó, hanem együttműködésről, technológiákról és az európai piacokhoz való hozzáférésről is” – hangsúlyozta Szviridenko.

„A felek külön megvitatták a drónprogram idei évi finanszírozását, külön kitérve arra, hogyan lehetne felgyorsítani a beszerzéseket és aktivizálni más finanszírozási forrásokat. A francia fél megosztotta elképzeléseit az Oroszországgal szembeni újabb szankciós csomagok kialakításának lehetséges módozatairól, beleértve egy rugalmasabb formátumot, amely konkrét célokat és időbeni teljesítéseseket írna elő” – emelte ki a miniszterelnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is fogadta a francia külügyminisztert,

akivel elsősorban Ukrajna légvédelmének erősítéséről beszélt. „Megvitattuk a védelmi segítséget, különösen a légvédelmi eszközök iránti szükségletet, katonáink kiképzését, valamint az Ukrajnát segítő országok úgynevezett Rammstein-formátumú találkozóinak eredményeit. Készen állunk a közös védelmi gyártás bővítésére. Már született döntés francia cégek részéről, hogy megkezdik drónok gyártását Ukrajnában. Ez számunkra rendkívül értékes. Beszéltünk továbbá az Oroszország elleni szankciókról és Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásairól is” – számolt be Zelenszkij a Telegramon.

Az elnök köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek és Barrot külügyminiszternek a támogatásért, valamint megköszönte Franciaországnak a Mirage típusú repülőgépeket. Az államfő sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a találkozó során

Zelenszkij üdvözölte az Európai Unió Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának elfogadását, különösen az orosz kőolaj felső árkorlátjának csökkentését.

„Folytatnunk kell erőfeszítéseinket, hogy segítsünk önöknek megvédeni az ukrán népet, és fokozzuk a nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy elérjük a tűzszünetet. Ez lehetővé teszi valódi béketárgyalások megkezdését, amelyek igazságos és tartós békéhez vezetnek” – hangsúlyozta Barrot az ukrán elnöki honlapon megjelent közlemény szerint.