Ukrajna bosszúhadjárattal próbálkozik hazánk ellen

De Magyarországot nem lehet elhallgattatni: a magyar emberek álláspontját fogjuk képviselni akkor is, ha ez nem tetszik a Zelenszkij-csapatnak! - írta a közösségi oldalán a miniszterelnök politikai igazgatója.

„Öveket bekapcsolni! Indul az ukrán bosszúhadjárat amiatt, hogy hazánk nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.

De Magyarországot nem lehet elhallgattatni: a magyar emberek álláspontját fogjuk képviselni akkor is, ha ez nem tetszik a Zelenszkij-csapatnak!”

– írta Orbán Balázs, miután bekérették a magyar nagykövetet Kijevben.

smét feszültté váltak az ukrán–magyar diplomáciai kapcsolatok. Az ukrán külügyminisztérium bekérette csütörtökön Heizer Antalt, Magyarország kijevi nagykövetét, válaszul a magyar belpolitikában tapasztalható barátságtalan megnyilvánulásokra. A történtekre Magyar Levente külügyminiszter-helyettes egy éles hangvételű üzenetben reagált, amelyben a kárpátaljai magyarság helyzetét is szóvá tette.

Mint írtuk, az ukrán külügyminisztérium bekérette csütörtökön Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, miután Kijev barátságtalan politikai üzeneteket látott a magyar belpolitikában. Az ukrán diplomácia a Tisza Párt tevékenységéről is elismerően írt, ukránbarát önkéntes mozgalomnak nevezve a pártot.

A történtekre Magyar Levente külügyminiszter-helyettes egy részletes Facebook-bejegyzésben reagált. Elmondása szerint a magyar nagykövet nem kapott lehetőséget arra, hogy reagáljon a kritikákra, mivel az ukrán partner még azelőtt elhagyta a tárgyalót, hogy Heizer Antal válaszolhatott volna. Magyar Levente  szerint „így nehéz párbeszédet folytatni”, miközben Magyarország mindig nyitott volt a párbeszédre.

Magyar Levente emlékeztetett az ukrán külügyminisztériumot, hogy az elmúlt tíz évben a magyar fél folyamatosan a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól tárgyalt az egymást követő ukrán kormányokkal. A külügyminiszter-helyettes élesen bírálta Ukrajnát az anyanyelvhasználat korlátozásáért. Magyar Levente szerint Kijevnek még lenne teendője az általuk emlegetett „európaiság terén”.

„Európai érték például az, hogy a törvény szerint büntetendő, ha Ukrajna egy kisebbséghez tartozó állampolgára az anyanyelvén merészel beszélni a saját orvosával, vagy nem átall az anyanyelvén ügyet intézni egy állami hivatalban? Sok teendője volna még tehát az európaiság terén a kijevi kormánynak a magyar belviszonyok minősítése előtt.”

– hangsúlyozta Magyar Levente.

A külügyminiszter-helyettes emellett az ukrán uniós csatlakozás témáját is érintette.  Kiemelte, hogy ebben a „sorsdöntő kérdésben” Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – helyénvaló és természetes, hogy a választókat is megkérdezik.

„Ukrán kollegám úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem ellensége a magyaroknak. Tíz éve várjuk, hogy Kijev ezt tettekkel is alátámassza” – zárta bejegyzését Magyar Levente.

Ukrajna nem lehet tagja az Európai Uniónak, vele másféle kapcsolatra kell törekedni – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Brüsszelnek el kell fogadnia a magyar emberek véleményét, és nem lehet elsöpörni 2,1 millió magyar ember akaratát – fogalmazott, utalva a Voks 2025 konzultációra.

Ezután kijelentette: Ukrajna nem lehet tagja az Európai Uniónak.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az Ukrajna és EU közötti kereskedelmi megállapodást Magyarország továbbra sem fogadja el, és nem is hajtja végre, Lengyelországhoz hasonlóan.

Gulyás Gergely Ukrajna uniós tagsága mellett több fontos témát is érintett: beszélt az aszály elleni védekezésről, ismertette az új otthonteremtési program részleteit és bejelentett egy olyan támogatást, amire „évtizedek óta nem volt példa”.

Tegnap Orbán Viktor üzent Volodimir Zelenszkijnek, azt írta egy bejegyzésben: A békéhez sosincs túl késő! Egy ukrán újságíró a hozzászólásában fenyegette meg a magyar miniszterelnököt, azt írta: "A történelem emlékezni fog arra, hogy miközben mi a szabadságért véreztünk, Önök a hallgatást, a cinizmust és az önérdeket választották”.

„Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia” – írta a miniszterelnök tegnap a közösségi oldalán. Orbán Viktor a közösségi oldalára írt bejegyzésében felidézte: „Ma egy éve jártam Kijevben. 14 óra utazás után hosszan tárgyaltunk Zelenszkij elnökkel a tűzszünet és a béke lehetőségéről. Már akkor figyelmeztettem, hogy az idő nem az ő oldalán áll. Már akkor figyelmeztettem, hogy az oroszok berendezkedtek egy hosszú háborúra, az amerikaiaknál nagy változás készül, Európa pedig kimerülőben.” Hozzátette:

„Zelenszkij elnök akkor nem hallgatott ránk. Egy színpadi ember magabiztosságával kardoskodott a háború folytatása mellett.”

A miniszterelnök végül így összegzett: „A háború azóta is tart, Európa kimerülőben, az amerikai fegyverszállítmányok pedig csökkenőben.

Az ukrán emberek azóta is a háború borzalmait élik át, nap mint nap. Ez nem színház és nem egy filmsorozat.

Ez a kőkemény valóság. Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia.”

A bejegyzéshez fenyegetéssel felérő kommentárt fűztek: „Orbán Viktor, Ön ott állt Kijevben, és azt mondta, hagyjuk abba a harcot. Nem azért, mert fontos lenne önnek a béke – hanem mert fél szembeszállni Oroszországgal” – írta az Ukrajnában népszerű újságíró, Denisz Glushko, majd így folytatta:

„Ön Zelenszkij elnököt színpadi előadóművésznek titulálta, miközben ukránok milliói voltak tűz alatt. Ez nem diplomácia,  ez tiszteletlenség. 

De a semlegességnek akkor van vége, amikor rakéták hullanak. A történelem emlékezni fog arra, hogy miközben mi a szabadságért véreztünk, Önök a hallgatást, a cinizmust és az önérdeket választották” – jegyezte meg  Denisz Glushko.

Veszélyes szakaszba lépett az Európai Bizottság és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi tárgyalás – írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-oldalán azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel elvi megállapodást kötött Kijevvel a 2016-os szabadkereskedelmi szerződés (DCFTA) felülvizsgálatáról.

Orbán Balázs hozzátette, a megállapodást azzal a jelszóval írták alá, hogy hosszú távú, kölcsönös előnyöket biztosít – többek között a gazdák számára. A miniszterelnök politikai igazgatója azonban figyelmeztetett:

„valójában ez a tervezet kifejezetten hátrányos a magyar gazdáknak.”

A megegyezés értelmében az ukrán mezőgazdasági termékek dömpingszerűen eláraszthatnák az uniós piacokat anélkül, hogy meg kellene felelniük az EU szigorú előírásainak. A gyakorlatban ez három dolgot jelentene Orbán Balázs szerint.

• Drasztikusan megnőne az importmennyiség az ukrán cukorból, búzából, baromfiból, tojásból, kukoricából és mézből.
• Ezzel együtt rekordmagas kvótákat jelentene a vajjal, tejporral, malátával, zabbal, gluténnel és árpadarával szemben.
• Mindez együtt azt jelenti, hogy korlát nélkül jöhetne az unióba az ukrán teljes tejpor, erjesztett tej, gomba, szőlőlé.

Ez azért is problémás, mivel a magyar gazdák olyan állatjóléti, környezetvédelmi és minőségi normáknak felelnek meg, amelyek fokozatos átvételét Ukrajna csak 2028-ig vállalja feltéve, „ha egyáltalán betartja majd őket” – tette hozzá. „Mi fog történni, ha Ukrajna nem tartja magát az uniós előírásokhoz? Jelen állás szerint semmi, ugyanis nem rendeltek szankciókat a szabályok megsértéséhez” – vonta le a következtetést Orbán Balázs.

„Ez a tervezet brutális versenyhátrányt jelentene az uniós, köztük a magyar mezőgazdáknak”

– jelentette ki, valamint szerinte mindez azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna felé lejtsen a pálya, mivel ez is része annak a brüsszeli stratégiának Orbán Balázs szerint, amely Ukrajnát fokozatosan integrálná az EU-ba, végül pedig csatlakoztatná is. Szerinte ebben a hazai ellenzéknek is jelentős szerep hárul, Orbán Balázs emlékeztetett: a Tisza Párt agrárpolitikusa pedig nemrég egy lakossági fórumon azt tanácsolta, a magyar gazdák jobban teszik, ha felkészülnek arra, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági áruk elárasztják az uniós piacot.

Orbán Balázs kijelentette: „a magyar kormány továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó nemzeti importtilalmat.” Emellett világossá tették, hogy csak olyan termék léphet az uniós piacra, amely valóban megfelel az EU-s szabványoknak nem 2028-ban és ígéretként, hanem most és teljes mértékben.

„Amíg ez nem történik meg, addig nincs helyük a magyar piacon”

– szögezte le Orbán Balázs.