Trump csalódott Putyinban

Donald Trump amerikai elnök kijelentette a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva, hogy csalódott Vlagyimir Putyinban, amiért többszöri próbálkozás ellenére sem tudott egyezségre jutni az orosz államfővel az ukrajnai tűzszünetről.

A kedden ismertetett húszperces telefonos interjúban Donald Trump elmondta, hivatalba lépése óta eddig négyszer gondolta úgy, sikerült megállapodást elérnie Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „aztán az ember azt látja, hogy (Putyin) lebombázott Kijevben egy idősotthont vagy valamit”. „Csalódtam benne, de ez nem jelenti azt, hogy befejeztem vele a kapcsolattartást” – mondta az amerikai elnök.

Arra a kérdésre, hogy bízik-e még az orosz elnökben,

Donald Trump azt válaszolta, hogy szinte senkiben nem bízik.

Az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott előző napi washingtoni megbeszélése után bejelentette, hogy az Egyesült Államok a NATO közvetítésével juttat Ukrajnába fegyvereket, amelyeket az atlanti szövetség tagjai kifizetnek Washingtonnak.

Donald Trump azt is közölte, hogy 100 százalékos „másodlagos vámokat” vezet be Oroszországgal szemben, ha 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás. A keddi BBC-interjúban az amerikai elnök dicsérően szólt a NATO változó hozzáállásáról is a közös védelmi kiadások ügyében. Felidézte: a legutóbbi NATO-csúcson megállapodás született arról, hogy a tagországok 2035-ig hazai össztermékük (GDP) 5 százalékára növelik katonai ráfordításaikat. Donald Trump szerint ez évente több mint ezermilliárd dollárnyi védelmi kiadási többletet jelent majd.

Trump szerint eddig szinte csak Amerika fizetett „a számlákért”

Arra a kérdésre, hogy korábbi kijelentései szerint továbbra is elavult szerveződésnek tartja-e NATO-t, az amerikai elnök úgy fogalmazott: a NATO most már a szövetségről alkotott korábbi véleményéhez képest éppen ellenkező irányban halad, mivel a szövetségesek „végre fizetik a számlájukat, amelyet eddig szinte száz százalékban Amerika fizetett, és ez nagyon igazságtalan volt”.

Donald Trump elmondása szerint változatlanul elkötelezett a NATO kollektív védelmi alapelve mellett, egyebek mellett azért is, mert ennek révén „a kis országok is meg tudják védeni magukat a nagyokkal szemben”.

Nagy-Britanniához és a munkáspárti brit kormányhoz fűződő viszonyáról szólva az amerikai elnök azt mondta: kedveli Keir Starmer miniszterelnököt, „annak ellenére is”, hogy Starmer „liberális”. Donald Trump szeptember 17-én állami látogatásra – vagyis hivatalosan nem a brit kormány, hanem III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába utazik. A látogatás időpontja azt valószínűsíti, hogy az amerikai elnök nem mond beszédet a brit parlamentben, mivel a brit politikai pártok hagyományosan szeptember második felében tartják éves kongresszusaikat, és ebben az időszakban az alsóház nem ülésezik. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha látogatása alkalmából rendkívüli ülésre hívnák össze a londoni parlamentet, Donald Trump nemmel válaszolt, megjegyezve: azt szeretné, ha a képviselők

„lazítanának egy kicsit .”

Emmanuel Macron francia elnök, aki a múlt héten járt állami látogatáson Londonban, felszólalt az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjai előtt, és Barack Obama volt amerikai elnök is beszédet mondott a brit parlamentben 2011-es állami látogatása idején. Donald Trump így is kivételes bánásmódban részesül brit részről, mivel első elnöki időszakában is járt állami látogatáson Londonban, és a brit diplomáciatörténetben még nem volt példa arra, hogy ugyanazt az amerikai elnököt kétszer is állami látogatásra invitálja a brit uralkodó.

Elképzelhető, hogy ma politikai megállapodás születik az Oroszország elleni 18. szankciós csomagról – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben.

„Nagyon közel vagyunk hozzá” – mondta a politikus.

A javasolt büntetőintézkedések Oroszország pénzügyi és energiaszektorát célozzák, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasítja, hogy feltétel nélküli tűzszünetet kössön Ukrajnával, de az EU 27 tagállama közül eddig nem mindegyik támogatta a csomagot.

A tervek szerint a nemzetközi árplafon az orosz olajexport esetében 60 dollárról 45 dollárra csökkenne hordónként, de ez az intézkedés nem kapott egyhangú támogatást a legfejlettebb országokat tömörítő G7-csoport múlt havi találkozóján.

„Még ha az amerikaiak nem is csatlakoznak, de a többi G7-ország igen, akkor is továbblépünk ezzel” – mondta Kallas, az EU-tagállamok külügyminisztereinek keddi brüsszeli tanácskozására érkezve.

Kallas szerint jó jelek érkeznek Washingtonból; felismerték, hogy Oroszország nem akar békét. „A békéhez támogatnunk kell Ukrajnát, és nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra. Remélem, az amerikaiak is továbblépnek a saját szankciós vagy vámtarifa-csomagjukkal, hogy nyomás alatt tartsák Oroszországot a háború befejezése érdekében” – jelentette ki.

Mint mondta az EU biztosítana forrásokat amerikai fegyverek vásárlásához Ukrajnának. „Támogatást nyújtunk Ukrajnának, hogy megvegyék a szükséges fegyvereket és lőszert. Meg kell vizsgálnunk, mit tudunk még közösen tenni. Jó lenne, ha minden partner hozzájárulna a háború befejezéséhez” – tette hozzá.

Kallas közölte azt is, hogy az EU és Izrael megállapodásra jutott a gázai helyzet javítása érdekében, de hangsúlyozta, hogy most ennek végrehajtására kell koncentrálni. Szerinte pozitív jelek láthatók az átkelők megnyitásában, az áram- és vízellátás helyreállításában, valamint a humanitárius segélyszállítmányok növekedésében.

„A helyzet Gázában továbbra is katasztrofális. Amíg nem látunk valódi javulást a helyszínen, addig egyik fél sem tett eleget” – fogalmazott a főképviselő.

Az Egyesült Államok a NATO-n keresztül bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvereket, amelyek árát a katonai szövetség megtéríti – jelentette be Donald Trump elnök hétfőn a Mark Rutte NATO-főtitkárral között megállapodást.

Az amerikai elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverzet eljuttatását a NATO koordinálja majd. Beszámolt arról is, hogy a szállításra váró fegyverek között szerepelnek Patriot indítóállások és rakéták, amelyek nagyon hamar eljuthatnak Ukrajnába.

Trump hangsúlyozta, a NATO-val kötött új megállapodástól azt várja, hogy az elvezet a béketárgyalásokhoz, és mind Oroszország, mind Ukrajna megteszi, amit meg kell tennie a béke érdekében.

Az amerikai elnök ismét elégedetlenségét fejezte ki Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállása miatt, majd úgy fogalmazott, hogy

az orosz államfő „szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld Ukrajnába.

A szavak után tettekre van szükség – tette hozzá Trump, aki azt is közölte, hogy

százszázalékos másodlagos vámokat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás.

Az elnök elmondta, hogy támogatja az Oroszország elleni szankciókról szóló, a kongresszus felsőháza, a szenátus előtt álló törvényt, és beszámolt arról, hogy még hétfőn Jack Thune szenátorral, a felsőházi republikánusok vezetőjével is találkozik.

Trump azt is közölte, hogy védelmi minisztere, Pete Hegseth közvetlenül egyeztet a német védelmi miniszterrel.

Mark Rutte, a NATO főtitkára a Fehér Házban tartott találkozón megerősítette, hogy

a NATO rendszerén keresztül jutnak el az új eszközök Ukrajnába,

fegyvercsomagok formájában. Hozzátette, hogy a Patriot rakéták mellett egyéb rakétákból, és különböző további lőszerekből állnak a szállítmányok. Rutte megállapította, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás épít a közelmúltban tartott NATO-csúcstalálkozó sikerére.