Szuverenitásvédelmi Hivatal: Ezeket a szervezetek pénzelik külföldről

Itt a pontos lista.

A külföldről pénzelt politikai nyomásgyakorló hálózat feltárásának legújabb fejleményeként a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) beazonosította azokat a brüsszeli „aranyásókat”, akik a legtöbb pénzhez jutottak az Európai Bizottságtól – közölte az SZH hétfőn az MTI-vel.

„1479 olyan magyarországi kedvezményezettet azonosított be a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely részt vett az Európai Bizottság által közvetlenül finanszírozott projektekben. Ebből mintegy 500 olyan szervezetet monitoroz a hivatal, amelynél felmerül a gyanú, hogy Brüsszel valójában politikai tevékenységet finanszíroz” – írták.

Hozzátették, a hivatal beazonosította azokat a brüsszeli „aranyásókat”, akik a legtöbb pénzhez jutottak az Európai Bizottságtól:

Soros György magánegyeteme, a CEU,
az Ökotárs Alapítvány és a Minority Right Group például milliárdos,
az Emberség Erejével,
a Magyar Helsinki Bizottság,
a Háttér Társaság,
a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.,
a Political Capital,
a Republikon Intézet és a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület pedig több száz milliós összegeket kapott.

Felidézték: a hivatal már tavasszal megkezdte az Európai Bizottság által finanszírozott politikai nyomásgyakorló hálózat feltárását. Azonosította a legfontosabb brüsszeli alapokat – CERV-et és a Horizontot – amelyeken keresztül nagy mennyiségben áramlik a közpénz olyan szervezetekhez, melyeknek valódi célja Magyarország politikai mozgásterének csökkentése.

„A Szuverenitásvédelmi Hivatal tovább folytatja a külföldről pénzelt politikai nyomásgyakorló hálózat feltárását annak érdekében, hogy a magyar emberek tiszta képet kapjanak arról, kik és hogyan próbálják befolyásolni a magyar politikát” – áll a közleményben.

Külföldről finanszírozott nyomásgyakorló szervezetek már megalakulása előtt összehangolt támadást indítottak ellenünk, és azóta is igyekeznek ellehetetleníteni működésünket – írja a Szuverenitásvédelmi Hivatal Facebook-oldalán reagálva arra, hogya bíróság az Átlátszó keresetét tárgyalja, amelyet „jó hírnév” megsértése miatt indított a Hivatal ellen.

Valójában ez egy újabb próbálkozás, hogy ellehetetlenítsék a külföldi befolyást feltáró munkát – írták.

Kiemelték, hogy a Hivatal célja, hogy nyilvánosságra hozza azon szervezetek hátterét, amelyek külföldi érdekeket szolgálnak.

A Hivatal „így tett akkor is, amikor vizsgálati jelentésében tényszerűen bemutatta az Átlátszó működését”. A szervezet a vizsgálat során nem élt a válaszadás lehetőségével, és elzárkózott az együttműködéstől.

A jelentés feltárta, hogy az Átlátszó főként Soros Györgyhöz köthető alapítványoktól és a botrányba keveredett USAID-től kap támogatást, az általa gyűjtött anyagokat pedig amerikai szervereken tárolja.

Kiderült továbbá, hogy közvetve hozzájárult a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentéshez, amely az uniós nyomásgyakorlás egyik eszköze lett.

Az Átlátszó egyik fő nemzetközi partnere, az OCCRP vezetője nemrég elismerte: „legális pénzmosás” révén igyekeznek eltüntetni a külföldi támogatók kilétét.

Véleményük szerint ez is aláhúzza, hogy a per nem az Átlátszó jó hírnevéről, hanem arról, hogy a magyar állam ne tudja átláthatóvá tenni a külföldről finanszírozott politikai szervezetek működését.

Hangsúlyozták: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal azonban nem hátrál meg, tovább folytatja a nyomásgyakorló hálózat feltárását és leleplezését.”

„Sajtótörténeti jelentőségű” (1), „az év magyar sajtóeseménye” (2) , „rendkívüli” (3) , „szerteágazó” (4) , „exkluzív” (5) – így jellemezte a külföldről finanszírozott magyarországi sajtó a Válasz Online Volodimir Zelenszkijjel készült interjúját (6). Nem győzték hangsúlyozni: Zelenszkij a háború kitörése óta most először adott interjút magyarországi sajtóterméknek. Az interjút készítő Vörös Szabolcs közösségi oldalán részletesen beszámolt a találkozóról, pályafutása egyik szakmai csúcspontjaként értékelve azt (7). A valóságban azonban ez az ukrán propagandagépezet és az azt támogató nemzetközi kommunikációs infrastruktúra sikere, amely elérte, hogy Ukrajna célzottan, stratégiai szempontjai szerint tudja teríteni propagandaüzeneteit Magyarországon, amelyhez a Válasz Online-t találták megfelelő médiumnak.

Az elmúlt években az ukrán fél – az Európai Bizottság támogatásával működő médiahálózatokon keresztül – lépésről lépésre épített ki hozzáférést az uniós tagállamok sajtópiacaihoz, olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján.

A nyilvánosságban eddig kevesebb figyelmet kapott az a körülmény, hogy az interjú megszületése mögött több nemzetközi szereplő is azonosítható, köztük olyan szervezetek, amelyek közvetlenül az Európai Bizottság finanszírozásával működnek. Az n-ost nevű németországi szervezet például – amely 2023 óta mintegy 1,3 millió euró uniós támogatásban részesült – évek óta működteti az „Europe-Ukraine Desk” nevű programját. Ennek deklarált célja (8), hogy a háborúval kapcsolatos európai érdeklődést fenntartsa, és elősegítse a konfliktusról szóló Ukrajnát támogató narratívák megjelenését az európai médiatérben. A program keretében médiatréningeket, tematikus workshopokat és tanulmányutakat szerveznek uniós újságírók számára, továbbá szakértői és logisztikai támogatást is nyújtanak. Emellett huszonöt újságírót küldtek Kijevből berlini, brüsszeli, budapesti, madridi, párizsi, római és szófiai szerkesztőségekbe, hogy az újságírókat az ukrán nézőpontra érzékenyítsék (9).

Vörös Szabolcs – mások mellett Rácz András közreműködésével – több olyan cikket is publikált, amelyek az n-ost szervezet szakmai vagy pénzügyi támogatásával készültek. Az elmúlt egy évben legalább kilenc olyan Ukrajnáról szóló írás jelent meg Vörös Szabolcs nevével, amelyek létrejöttében az n-ost aktív szerepet vállalt, akár közvetlen finanszírozással, akár tartalmi-szakmai együttműködéssel (10).

Az említett újságíró egy olyan – az Európai Bizottság által finanszírozott – médiahálózat szereplőjévé vált, amely az ukrán háborús erőfeszítéseket és Brüsszel Ukrajna-politikáját támogatja. Ennek a hálózatnak kapcsolatépítő struktúrája is van, nem csak technikai-pénzügyi támogatása, ez tette lehetővé azt is, hogy az ukrán elnök stábja a Válasz Online-t válassza a magyar közvéleménynek szánt propaganda üzeneteinek közvetítésére.

Könnyen belátható, hogy egy háborút viselő állam vezetője csak olyan lapnak ad interjút, amely kiszolgálja háborús propagandacéljait. Mindezt a feltételezést megerősíti, hogy a Válasz Online újságírója egyetlen szembesítő kérdést sem tett fel az ukrán elnöknek. Bár az ukrán elnök szóba hozta a kárpátaljai magyarok ügyét, a magyar riporter mégsem tett fel kérdést a magyarságot hátrányos helyzetbe hozó intézkedésekkel kapcsolatban.

Az interjú időzítése sem tűnik véletlennek: Ukrajna dezinformációs kampányt folytat Magyarországgal szemben, és az interjúban az ukrán elnök lehetőséget kap propagandájának kifejtésére. Ez az interjú nem a magyar közvélemény tájékoztatását szolgálja, hanem a háborúpárti narratíva népszerűsítését.

1 https://muosz.hu/2025/06/10/zelenszkij-elnok-legelso-interjuja-a-magyar-sajtonak

2 https://hungarianmuse.substack.com/p/voros-szabolcs-zelenszkij-interjuja

3 https://www.youtube.com/watch?v=e8_oNRQVDp4

4 https://hu.euronews.com/2025/06/10/zelenszkij-a-kembotranyrol-minden-a-kezunkben-van

5 https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/zelenszkij-orban-kembotrany-ukrajna

6 https://www.valaszonline.hu/2025/06/10/volodimir-zelenszkij-ukrajna-haboru-kijev-oroszorszag-orban-viktor-vlagyimir-putyin-interju

7 https://www.facebook.com/voros.szabolcs.92

8 https://n-ost.org/projects/the-europe-ukraine-desk

9 https://n-ost.org/news/2-years-since-the-launch-of-the-europe-ukraine-desk