Szijjártó Péter: Ukrajna felvétele gyengítené az EU-t

Ukrajna felvétele nem erősítené, hanem épp ellenkezőleg, gyengítené az Európai Uniót, ráadásul ezzel a közösség a háborút is importálná, ezért Magyarország ellenzi az ország csatlakozását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.

A tárcavezető a CNN-nek adott interjújában Ukrajna esetleges jövőbeli európai uniós felvétele kapcsán rámutatott, hogy ez nem tenné erősebbé a közösséget, épp ellenkezőleg, ezzel a háborút importálnák. Egyúttal azt is elfogadhatatlannak minősítette, hogy az Európai Bizottság javaslata a következő hét évre több mint 300 milliárd euró támogatást irányoz elő Kijev számára.

„Ez nem fair, és számunkra elfogadhatatlan. Nem akarjuk, hogy a magyar adófizetők pénzét Ukrajnába vigyék”

– figyelmeztetett.

Ezután a műsorvezető, Richard Quest kérdésére válaszolva kifejtette, hogy Magyarország jelenleg a történelme legnagyobb humanitárius műveletét hajtja végre Ukrajnában. Kitért arra is, hogy hazánk a szomszédos ország első számú áramexportőre, és a menekültek is jelentős támogatásban részesülnek.

„Mi sokféleképpen segítünk Ukrajnának. Viszont nem vagyunk hajlandók tönkretenni Magyarországot. A magyar emberek már túl régóta fizetik ennek a háborúnak az árát, pedig nekünk semmi felelősségünk nincs benne”

– jegyezte meg. Majd érintette a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét is, sérelmezve, hogy az ukrán hatóságok 2015-ben fokozatosan korlátozni kezdték az anyanyelv használatához fűződő jogokat.

Szijjártó Péter az Európai Unióval szemben tervezett amerikai vámemelésekkel kapcsolatban aláhúzta, hogy bár nem lenne könnyű, Magyarország a történelme során olyan sok nehézséget átélt, hogy ehhez a helyzethez is tudna alkalmazkodni.

Hangsúlyozta, hogy miután az Egyesült Államok hazánk második legfőbb kereskedelmi partnere az EU-n kívül, minél alacsonyabb vámokban érdekelt az ország.

Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság súlyos hibát követett el Donald Trump amerikai elnök januári beiktatásakor, mivel rögtön le kellett volna szállítania az autóipari exportra vonatkozó vámokat, ahogy azt a magyar kormány javasolta, és akkor most sokkal jobb helyzetben lenne a közösség.

A brüsszeli vezetést „rendkívül gyengének” nevezte, azt hangoztatva, hogy már jó ideje nem volt képes a blokk egy jó megállapodást kötni, és emiatt sokat romlott a kontinens versenyképessége.

„Az Európai Unió régen erős szereplő volt a világpolitikában és a világgazdaságban, de ez sajnos már a múlté. Miért? Mert az európai vezetők elrontották”

– fogalmazott.

A miniszter végül az utolsó kérdésre reagálva leszögezte, hogy a Budapest Pride is bebizonyította, hogy Magyarországon „teljesen szabad a szerelem”, mindössze azt várják el, hogy senki ne viselkedjen „nem megfelelő, provokatív” módon a nyílt utcán.

„Szerintem ha láttak fényképeket néhány, európai városban tartott Pride-felvonulásról, akkor teljesen megérthetik, mire gondolok (…) Az udvariatlan, kínos viselkedés a nyilvános helyeken elfogadhatatlan, de ezen kívül mindenki azt szeret, akit akar, s azzal él együtt, akivel akar, az államnak ehhez nincs köze” – mondta.

A New York-i kerületi ügyészség visszaszolgáltatott egy felbecsülhetetlen értékű, 1675-ben írt kéziratot Magyarországnak, amelyet korábban Budapestről loptak el – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Zacharia Traber által 1675-ben írt, Nervus Opticus Sive Tractatus Theoricus című kézirat ünnepélyes átvételét követően elmondott beszédében kifejtette, hogy ezt a felbecsülhetetlen értékű, korábban Budapestről ellopott dokumentumot a New York-i kerületi ügyészség szolgáltatta vissza.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország és az Egyesült Államok is komoly tiszteletet tanúsít a történelem, a hagyományok és a kulturális örökség iránt, ezért köszönetet mondott a jezsuita szerzetes által jegyzett kéziratért.

„Nagyra értékeljük ezt a gesztust, s nagyra értékeljük, hogy ez az első olyan, korábban Magyarországról ellopott antikvitás, amely a New York-i kerületi ügyészség segítségével visszakerülhet Magyarországra”

– mondta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy minden ország külpolitikai stratégiájában kiemelt szerepe van az Egyesült Államokhoz fűződő viszonynak, amely Magyarország esetén az utóbbi években megélt hullámhegyeket és hullámvölgyeket is.

Üdvözölte, hogy Donald Trump amerikai elnök idei beiktatásával új aranykor köszöntött be a kétoldalú kapcsolatban, amelyet egymás bírálata és megbélyegzése helyett immáron az együttműködési szándék és a kölcsönös tisztelet jellemez.

„Barátként és szövetségesként tekintünk egymásra, és ezen új megközelítés gyakorlati előnyei mindkét fél számára nagyon jó eredményeket hoznak”

– fogalmazott.

Erre példaként hozta fel, hogy az amerikai vállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak hazánk iránt, az utóbbi hetekben számos új beruházás bejelentésére sor került.

Arra is kitért, hogy továbbra is az amerikai cégek alkotják a harmadik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, mintegy 1500 vállalat több mint százezer embert foglalkoztat.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy miközben már az év eleje óta úgy érezték, hogy „a magyar-amerikai együttműködésnek a határa a csillagos ég, néhány héttel ezelőtt ennél is sikerült tovább menni, hiszen történelmünk második kutató űrhajósa sikeresen teljesítette küldetését a Nemzetközi Űrállomáson, és a missziót egy amerikai űrhajós irányította”.

Végül pedig érintette a világpolitikai bizonytalanságokat, az amerikai-európai kapcsolatok nehézségeit.

„De nekünk, magyaroknak és amerikaiaknak sok a közös történelmünkben, mivel mindketten szilárdan elkötelezettek vagyunk a szabadság, a függetlenség, a szuverenitás mellett. Történelmünkben sokszor készek voltunk ezekért harcolni. És sokszor támogattuk is egymást ezekben a harcokban” – összegzett.

Közép-Európának normális körülmények között a legboldogabb térségek közé kellene tartoznia, az ukrajnai háború azonban súlyos kihatással van a régió országaira, a magyar kormány ezért azon dolgozik, hogy a világ újra jobb és biztonságosabb hely legyen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a fenntartható fejlődésről szóló magas szintű politikai fórumon mondott felszólalásában kiemelte, hogy Közép-Európa immár évek óta szenved az ukrajnai háború következményeitől, amelyek jelentős növekedési potenciáltól és fejlődési lehetőségtől fosztották meg a régiót.

„A világ olyan részéről jövök, amelynek normális körülmények között a világ legboldogabb részei közé kellene tartoznia (…) Sem Magyarország, sem a magyar nép nem felelős ezért a háborúért.

Bár ez nem a mi háborúnk, több mint három éve fizetjük az árát a meredeken emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció formájában”

– hangsúlyozta.

„Ennek ellenére ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar nép számára megőrizzük Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit. Sokat áldoztunk az infláció megfékezésért, s elkötelezettek vagyunk a magyar emberek biztonságának megóvása iránt. Így teljes mértékben elkötelezettek vagyunk amellett, hogy elkerüljük Magyarország belesodródását ebbe a háborúba” – tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy az ENSZ-t nyolcvan évvel ezelőtt a globális béke fenntartása érdekében hozták létre, hogy a világszervezet a párbeszéd platformja lehessen.

Aláhúzta, hogy napjainkban az ENSZ legfőbb feladata a harmadik világháború kitörésének megelőzése.

„A világ számos biztonsági kihívással és válsággal néz szembe. Ezek egyenként is rendkívül veszélyesek, de együttesen óriási kockázatot jelentenek a harmadik világháború kitörése szempontjából” – emelte ki.

„Az elmúlt három év során Magyarország a tűzszünetért és a béketárgyalásokért szállt síkra, még akkor is, ha emiatt igazságtalan vádakkal és megbélyegzéssel kellett szembenéznünk”

– folytatta.

„Nagyon hálásak vagyunk Trump elnöknek a béke érdekében tett erőfeszítéseiért, s azt reméljük, hogy azok sikerrel is járnak. Reméljük, hogy átfogó, mindent felölelő amerikai-orosz megállapodás jön létre, amely biztonságosabbá teheti a világot. Ez lenne a legjobb alapja annak, hogy visszanyerjük növekedési potenciálunkat” – jelentette ki.

„Ha visszanyerjük növekedési potenciálunkat, a nemzetgazdaságok fejlődhetnek, új munkahelyek jöhetnek létre, és jobb életszínvonalat biztosíthatunk az emberek számára, ahogyan azt néhány évvel ezelőtt, a fenntartható fejlődési céljainkban is megfogalmaztuk, amikor a világ jobb és biztonságosabb hely volt, de mi azon dolgozunk, hogy a világ ismét jobb és biztonságosabb hely legyen” – összegzett.