Putyin Trumpnak: Ezek a béke feltételei

Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.

A két elnök kifejezte abbéli szándékát, hogy „tárgyalásos megoldást keressen” Ukrajna kérdésében, és Trump pedig „felvetette az ukrajnai konfliktus gyors leállításának kérdését”. Putyin azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország „el fogja érni azt a célját, hogy megszünteti az ukrajnai konfliktushoz vezető alapvető problémákat, és nem fog engedni céljaiból”.

Oroszország álláspontja szerint „az ukrajnai béketárgyalások Moszkva és Kijev között zajlanak”

– tette világossá az orosz elnök.

Putyin és Trump nem beszéltek egyes amerikai fegyverszállítmányok Ukrajnába történő leállításáról, de részletes megbeszélést folytattak Iránról és a Közel-Keletről is, és megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatják a megbeszéléseket.

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök – hivatalának tájékoztatása szerint – abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással. A nyugati országok – fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben – „a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el”.

A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni

– hangsúlyozta az orosz államfő.

Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.

A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte a francia elnöki hivatal.

A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.

Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben, újságíróknak nyilatkozva pénteken.

Az orosz elnök szerint

a két fél által a korábbi tárgyalásokon benyújtott javaslatok homlokegyenest ellenkeznek egymással, de reményét fejezte ki, hogy a folytatólagos párbeszéd segít szűkíteni a szakadékot.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozójának szünetében nyilatkozva Putyin kijelentette, hogy a két fél tárgyalói állandó kapcsolatban vannak. Hozzátette, hogy Oroszország kész visszaadni további 3000 ukrán katona holttestét.

Az elnök arról is beszélt, hogy stabilizálódásnak indultak az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, és azt mondta, hogy a javulás Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhető.

A Kreml legutóbb másfél hete szólalt meg arról, hogy folytatódhatnak-e a tárgyalások.

Több amerikai vállalattal írt alá megállapodást Ukrajna közös dróngyártásról, beleértve elfogó drónok előállítását is – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, dániai látogatása során – írja az MTI.

Az elnök elmondta, hogy Dániába érkezése után, reggel írták alá a dokumentumot az amerikai cégekkel. Szavai szerint ez egy közös ukrán-amerikai projekt, amelyben több cég is részt vesz. „Elsősorban különféle típusú drónokra összpontosítunk, de ami a legfontosabb: idén több százezer, jövőre pedig még nagyobb mennyiség előállítását tervezzük” – emelte ki. Úgy fogalmazott: olyan elfogó drónokat készülnek gyártani, amelyek már bizonyítottak Ukrajnában. Megjegyezte, hogy több cég drónját is tesztelték. „Most végre aláírtunk egy komoly termékről szóló, komoly szerződést. Nagyon számítunk arra, hogy ezekkel nagy számban tudjuk majd megsemmisíteni a Sahíd típusú drónokat” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a megállapodás értelmében az ukrán gyártók hozzáférhetnek az amerikai technológiákhoz.

Egy későbbi bejegyzésében az X-en Zelenszkij azt írta, hogy a megállapodás mások mellett a Swift Beat vállalatra vonatkozik. Részletesen megnevezte az együttműködés keretében gyártandó dróntípusokat is: elfogó drónok ellenséges pilóta nélküli eszközök és rakéták lelövésére, felderítő és tüzérségi tűz pontos irányítására szolgáló kvadrokopterek, valamint csapásmérő drónok hátországi célpontok megsemmisítésére.

Zelenszkij utalt arra, hogy Ukrajna nagyon számít az európai partnerek pénzügyi hozzájárulására az ukrajnai fegyvergyártás finanszírozására, beleértve azt is, ami az amerikai cégekkel közös dróngyártási szerződés keretében valósul meg. „Mindezhez sok pénzre van szükség, és számítok a Dániával fennálló kapcsolatainkra, a dán modell folytatására és annak kiterjesztésére az említett drónokra is. Emellett van egy rakétaprogram is, valamint néhány részlet, amelyről most nem szeretnék beszélni. Ezekről Dániával és Ursula von der Leyennel (az Európai Bizottság elnökével) is tárgyalok” – mondta.

A dán modell elnevezés onnan ered, hogy Dánia volt az első európai ország, amely megrendelte és finanszírozta a Bohdana nevű tarackok ukrajnai gyártását – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.

Az orosz hadsereg drónokkal támadta csütörtök reggel az ukrajnai Poltavát, a városi hadkiegészítő központot ért találatban az eddig adatok szerint két ember meghalt, további 11-en megsebesültek. Az éjszakai légitámadásokban pedig Odesszában öt ember megsebesült, mert drón csapódott be egy kilencszintes lakóházba – közölték katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az MTI híradása szerint a becsapódó drón hatására tűz ütött ki a hadkiegészítő központ épületében a közép-ukrajnai Poltavában. A két halálos és 11 sebesült áldozatról Volodimir Kohut, a Poltava megyei katonai közigazgatás vezetője számolt be Telegram-csatornáján előzetes információk alapján. A helyszínre operatív katasztrófavédelmi parancsnokságot telepítettek.

A légierő parancsnokságának Telegramon közzétett jelentése szerint szerda este és csütörtök reggel között az orosz hadsereg 52 csapásmérő, valamint megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat.

A légvédelem tűzerővel és rádióelektronikai eszközök bevetésével 40 támadó eszközt tudott ártalmatlanítani. Az orosz drónok hét helyszínen célba találtak, egy esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.

Csütörtökön hajnali három óra körül Odesszában drón csapódott egy kilencszintes épületbe, több lakásban tűz ütött ki, és öt ember, közöttük két gyerek megsebesült – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál Oleh Kiper megyei katonai kormányzó és Hennagyij Truhanov polgármester Telegramon közzétett információi alapján. A katasztrófavédők evakuálták a súlyos kárt szenvedő épületben tartózkodó mind az ötven embert.

Megsemmisítették az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai az orosz hadsereg lőszerraktárait a donyecki régióban található Velike Orihove faluban, Harcizk közelében – közölte csütörtökön az SZBU.

A közlemény szerint csütörtökre virradóan robbanások hallatszottak a raktáraknál, majd erőteljes másodlagos lőszerrobbanások voltak, és tűz keletkezett. „Harcizk az orosz megszállás alatt álló Makijivka és Donyeck közelében található, és stratégiailag fontos helyszín, mivel az oroszok hátországi bázisként használják. Az ellenség ott parancsnoki pontokat, logisztikai központokat és lőszerraktárakat helyezett el. Ezek mind törvényes katonai célpontok” – tájékoztatott az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

Az MZI híradása szerint az ukrán vezérkar közölte, hogy sikeres csapást mértek az orosz hadiipari komplexum egyik létesítményére, az Energija gyárra, amely az oroszországi Lipeck közelében, Jelec városában található. A közlemény szerint az üzem akkumulátorokat és más alkatrészeket gyárt az orosz hadsereg fegyverrendszereihez.

Andrij Kovalenko, az Ukrán Dezinformációellenes Központ vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy adataik szerint Oroszország segített Észak-Koreának csapásmérő drónok gyártását beindítani, és maga képezi ki az észak-koreai kezelőszemélyzetet az eszközökhöz. Megjegyezte, hogy az ukrán katonai hírszerzés megerősítette azt az információt, amely szerint a Sahíd és Gerany típusú drónok gyártását Észak-Koreában orosz segítséggel indították be. Kovalenko hozzátette, hogy orosz kiképzők dolgoznak Phenjanban, valamint a Kalma repülőtérnél Vonszan városában, ahol észak-koreai drónpilótákat oktatnak többféle típusú csapásmérő drónok kezelésére.

A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy az orosz erők dróncsapást mértek a régió székhelyén, Herszon városában egy egészségügyi intézményre, megrongálódott az épület, valamint mentőautókban és civil járművekben okoztak károkat.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri jelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 185 összecsapást regisztráltak a frontvonalakon. Az ukrán csapatok 58 orosz rohamot állítottak meg a Donyeck megyei Pokrovszknál. A kijevi katonai vezetés csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 1,023 milliót, az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett egy orosz harckocsit, 21 tüzérségi rendszert és 85 drónt.

A nyugat-ukrajnai Zsitomir közelében fekvő Berezina faluban szerdán egyelőre ismeretlen okból nagy erejű robbanások történtek. Vitalij Bunecsko megyei kormányzó csütörtökön arról tájékoztatott, hogy az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette, 82-en megsérültek, és 38-an – köztük négy gyermek – kórházi ápolásra szorulnak. A hatóságok még vizsgálódnak, és egyelőre nem nyilatkoznak arról, mi okozta a robbanásokat.

"Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia" - írta a miniszterelnök a közösségi oldalán.

Orbán Viktor a közösségi oldalára írt bejegyzésében felidézte: „Ma egy éve jártam Kijevben. 14 óra utazás után hosszan tárgyaltunk Zelenszkij elnökkel a tűzszünet és a béke lehetőségéről. Már akkor figyelmeztettem, hogy az idő nem az ő oldalán áll. Már akkor figyelmeztettem, hogy az oroszok berendezkedtek egy hosszú háborúra, az amerikaiaknál nagy változás készül, Európa pedig kimerülőben.” Hozzátette:

„Zelenszkij elnök akkor nem hallgatott ránk. Egy színpadi ember magabiztosságával kardoskodott a háború folytatása mellett.”

A miniszterelnök végül így összegzett: „A háború azóta is tart, Európa kimerülőben, az amerikai fegyverszállítmányok pedig csökkenőben.

Az ukrán emberek azóta is a háború borzalmait élik át, nap mint nap. Ez nem színház és nem egy filmsorozat.

Ez a kőkemény valóság. Magyarország maradt a béke oldalán. Zelenszkij elnök úrnak sem késő még csatlakoznia.”