Nem jók a sínek! Teljes őrület az új pesti villamosok körül

Budapest vezetésének is meg kell értenie, hogy nemcsak a főváros lakosságának, de az ország egészének is kárt okoz akkor, ha a brüsszeli pénzek hazahozatala érdekében nem működik együtt a kormánnyal – mondta a hirado.hu-nak a főváros legújabb, alacsony padlós CAF villamosok beszerzése kapcsán Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója. A szükséges fejlesztések hiánya miatt ugyanis az új villamosok csak ott tudnak közlekedni, ahol a régebben megvett alacsony padlós villamosok is.

Még Tarlós István főpolgármesteri időszakában, vagyis 2014-ben kötötte meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt az eredeti szerződést, amely alapján a korábbi szállítások nyomán a spanyol gyártótól most újabb alacsony padlós CAF villamosok érkeznek Budapestre. A szállítmánnyal a fővárosban közlekedő régi, Ganz típusú járműveket kívánják leváltani.

A Tarlós-féle szerződéseket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón nagyon előnyösnek nevezte, és amely kapcsán kiemelte, hogy a főváros által kért pénzt a kormány biztosította.

A most érkező járművek azonban nem alkalmasak a budapesti sínhálózat teljes egészén közlekedni. A probléma már 2014-ben, vagyis a legelső szerződés megkötésekor is ismert volt, mégsem oldották meg, az új villamosok működtetéséhez szükséges infrastrukturális feltételek mind a mai napig nem valósultak meg. A régi, ötvenéves Ganz-féle villamosokkal ellentétben az új járművek fontosabb berendezései nem a padló alatt vannak, hanem a tetején, emiatt magasabbak, mint a leváltandó társaik. Fogadásukra tehát a mostanihoz képest teljesen más kocsiszín szükséges. Mindez három budapesti remíz teljes körű átépítését feltételezi. Ennél nagyobb baj, hogy az új villamosok szélesebbek, mint a régiek, a jelenlegi sínhálózaton pedig nem férnek el egymás mellett. Azokon a vonalakon tehát, ahol közlekednének a BKV új, korszerű villamosai, a teljes vágányhálózatot át kell építeni, beleértve az áramellátási rendszert és a jelzőberendezéseket is. A megállókat akadálymentessé kellene tenni, és a villamosok alacsony padlózatához kellene kialakítani.

Budapesten most is futnak CAF villamosok azokon az útvonalakon, amelyeken a vágányhálózat megfelelő.

A Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett Városházán úgy tervezték, hogy majd a 2-es, 23-as, 24-es, 61-es, 62-es és 62 A vonalakon jelennének meg az új, alacsony padlós CAF-ok, de szóba került a 47-es és a 49-es járat is. Csakhogy azok a villamosok, amelyeket most Budapestre szállít a spanyol gyártó, ezen útvonalak egyikén sem tudnak végiggördülni.

A síntávolság ugyanis mindenütt túl szoros, a kocsik tehát nem tudnak egymás mellett elhaladni, de a 2-es vonalán még a viadukt is és a dunai hidak alatti kerülő alagút belmagassága is akadályt jelent. A 47-es és a 49-es járat cseréjének gondolata elé mindezek mellett még az az akadály is hegyként tornyosul, hogy a Szabadság híd fel- és lehajtója túl meredek ívben görbül, a villamos orra pedig az alacsony padló miatt fennakad a betonon. Az új kocsik sokkal nehezebbek, mint a Ganz-féle régiek, ezért aztán a híd drasztikus mértékű statikus terhelését okozná, ha a Duna felett két jármű egyszerre menne át a Szabadság hídon. Egyszerre csakis egy, utasokat szállító CAF villamos haladhatna át a hídon, ami önmagában is hatalmas közlekedési dugót okozna a főváros amúgy is túlterhelt közlekedési rendjében.

A 2014 óta ismert probléma megoldása 32,5 milliárd forintba kerül, amiből a két legnagyobb tétel a ferencvárosi kocsiszín felújítása, valamint a 2-es villamosvonal alkalmassá tétele a CAF villamosok fogadására.

Az új beszerzésű villamosok ügye most ott tart, hogy az önmagát csődközeli helyzetbe kormányzó Budapest 340 millió forint saját forrást különített el a legszükségesebb munkálatok elvégzésére. Ez azonban legfeljebb két-három évig nyújt ideiglenes megoldást.

Az új villamosok mindezek ellenére folyamatosan érkeznek.

Már megvásárlásukkor is a polgári kormánynak kellett a zsebébe nyúlnia, pedig eredetileg az Európai Unió helyreállítási és újjáépítési alapjába (RRF) volt a szükséges költség beillesztve. Mivel ez a pénz a brüsszeli jogállamisági vitákból fakadó gáncsoskodások miatt nem érkezett meg, Budapest számláját az állam állta. Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón újságírói kérdésre kifejtette: a Karácsony Gergelyt támogató politikai erők Brüsszelben mindent megtettek azért, hogy ezekhez az uniós pénzekhez se jussunk hozzá. Mint fogalmazott: „Azért az mégiscsak furcsa, hogy valaki kormányzati támogatást kér egy villamosprogramra a magyar államot megillető uniós pénzekből, majd amikor az új villamosokat megkapja, akkor bejelenti, hogy a működéséhez újabb brüsszeli forrásokat kér, közben pedig a saját politikai családja Brüsszelben mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat. Elég meredeknek érzem ezt.” Gulyás Gergely hozzátette: „Aki azt mondja, hogy a kormánynak ez ügyben további dolga volna, az a legrosszabb tanácsrendszer logikájával él. Van ugyanis egy önkormányzat, annak kell működtetni a BKV-t.”

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója a hirado.hu kérdésére elgondolkodtatónak nevezte, hogy a főváros Brüsszelben külön irodát tart fenn annak érdekében, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó pénzeket. Az ügy kapcsán kiemelte: az új villamosok fogadásához szükséges fejlesztések nincsenek előkészítve, a szükséges hálózatfejlesztések közbeszerzési trendjét például még ki sem írták. Mint fogalmazott: „Budapest vezetésének is meg kell értenie, hogy nemcsak a főváros lakosságának, de az ország egészének is kárt okoz akkor, ha a brüsszeli pénzek hazahozatala érdekében nem működik együtt a kormánnyal.”

Budapest súlyos milliárdokért vásárolt új, alacsonypadlós villamosai nem tudnak a számukra eredetileg tervezett útvonalon közlekedni, mert a vágányhálózat nincs előkészítve, a peronok túl magasak, az áramellátás gyenge, a jelzőberendezések pedig elavultak. A 2-es villamos vonalán nem cserélték ki a berendezéseket, a Szabadság hídra pedig fizikailag nem fér fel a jármű, mert leér az orra a hídfeljárón.

Még Tarlós István főpolgármesteri időszakában, vagyis 2014-ben kötötte meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) akkori vezetőjeként Vitézy Dávid azt az első szerződést, amely alapján a korábbi szállítások nyomán most újabb alacsonypadlós CAF-villamosok érkeznek Budapestre. A szállítmánnyal a fővárosban közlekedő régi Ganz-típusú járműveket kívánják leváltani. A BKK honlapjának tanúsága szerint a „budapesti villamosbeszerzésekkel 2021-ig 73 vadonatúj CAF állt forgalomba. A BKK 2022 novemberében további 20 rövid, majd 2023 márciusában 26 rövid és 5 hosszú (összesen 31) CAF-villamost rendelt meg”. Ezek érkeznek most.

A beszerzést brüsszeli pénzek mellett a polgári kormány is támogatta, Orbán Viktor kabinetje ötvenmilliárd forintot csoportosított át, hogy a csődközeli helyzetben lévő Budapestet megsegítse az új, alacsonypadlós villamosainak megvételében.

Csakhogy: a most érkező járművek nem tudnak a budapesti sínhálózat teljes egészén közlekedni. A probléma már 2014-ben, vagyis a legelső szerződés megkötésekor is ismert volt. Az új villamosok működtetéséhez szükséges infrastrukturális feltételek ennek ellenére mind a mai napig nem valósultak meg. Vitézy Dávid egyik Facebook-bejegyzésében elismerte: a „villamosbeszerzés mögött több mint egy évtizedes előkészítés áll, ám a szükséges pálya- és kocsiszín-átalakításokra jelenleg nincs biztosított forrás”.

Ismert: Budapest pénzügyi egyensúlya a főváros csődközeli helyzete miatt borotvaélen táncol.

A régi villamosokkal ellentétben az új járművek fontosabb berendezései nem a padló alatt, hanem a tetőn találhatók, emiatt magasabbak, mint a társaik. Fogadásukra tehát a mostanihoz képest teljesen más kocsiszíni környezet szükséges. Emellett ezek a villamosok szélesebbek is mint a régiek, így például nem férnek el egymás mellett a Szabadság hídon, vagy a 2-es vonalon – amit szintén előre tudott minden érintett. Mégsem történt semmi annak érdekében, hogy ez ne így legyen.

A helyzet oka kapcsán Vitézy azt írta: a „BKK bevette a projekteket a helyreállítási alap (RRF) uniós forrástervébe, ám ezek az összegek – a jogállamisági viták miatt – Magyarország számára nem váltak elérhetővé. Bár a járművek költségeit végül a kormány más uniós forrásból mégis kifizeti, a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekre nincs fedezet, vagy ha van is, az Európai Bizottság befagyasztotta”.

Az új villamosok fogadásához szükséges teljes beruházási csomag értéke 32 milliárd forint lenne, amiből a két legnagyobb tétel  Ferencváros kocsiszín felújítása, valamint a 2-es villamosvonal alkalmassá tétele a CAF-villamosok fogadására.

Az új beszerzésű villamosok ügye most ott tart, hogy az önmagát csődközeli helyzetbe kormányzó Budapest 340 millió forint saját forrást különített el a legszükségesebb munkálatok elvégzésére. Ez azonban legfeljebb két-három évig nyújt ideiglenes megoldást. A régi Ganz-féle villamosok leváltására vásárolt korszerű villamosok pedig mindaddig, amíg a szükséges műszaki akadályokat el nem hárítja a Karácsony Gergely által vezetett főváros, csakis ott tudnak menni, ahol a korábban vásárolt CAF-járatok is mennek. Csakhogy a frissen vásárolt CAF-villamosokat azért nem oda szánták, mert ott már CAF-villamosok járnak.

Mindezt Vitézy is elismerte Facebook-bejegyzésében: „most nem tudni, honnan lesz pénz a tervezett 32 milliárdos csomagra, amiből a két legnagyobb tétel Ferencváros kocsiszín újjáépítése és a 2-es villamos vonalának alkalmassá tétele lenne. Ha ennyi uniós pénz nem is jön, legalább 6-7 milliárd kéne a kocsiszínek alkalmassá tételére – akkor a CAF-ok új vonalakra már nem mennek, csak oda, ahová ma is. Ha ez sincs, akkor jön a 340 milliós válságterv, ennek a finanszírozásáról döntött is a bizottság a javaslatomra fővárosi saját forrásból. Ez arról szól, hogy ha további kocsiszínek nem lesznek átalakítva, akkor legalább a legminimálisabb beavatkozásokat végezzük el az új villamosok fogadására – ez max. 2-3 évig jelent átmeneti és rossz megoldást, hosszabb kocsiszíni meneteket, észszerűtlen üzemeltetést, de legalább működő új villamosokat”.

Gulyás Gergely Kristóf, a Fővárosi Közgyűlés Fideszes képviselője szerint az új CAF-villamosok beszerzését hiába támogatta ötvenmilliárd forinttal a kormány, a járatok mégsem biztos, hogy forgalomba tudnak állni.

Mint azt Facebook-bejegyzésében hangoztatta: az „új alacsonypadlós villamosok folyamatosan jönnek. A főváros viszont elfelejtette, hogy nem elég megrendelni a járműveket – közlekedniük is kellene valahol. A ferencvárosi kocsiszín évek óta felújításra vár. A vágányhálózat nincs előkészítve, a peronok túl magasak, az áramellátás gyenge, a jelzőberendezések elavultak. A 2-es villamos vonalán nem cseréltek semmit, a Szabadság hídra pedig fizikailag nem fér fel a jármű, konkrétan leér az orra a hídfeljárón. Miközben a Tisza-Karácsony városvezetés százmilliókat szórt el Pride-ra, tízmilliárdokat égetett el Rákosrendezőre, a CAF-villamosokra már nem maradt sem figyelem, sem előrelátás. Most ott tartunk, hogy a BKV három külön mentőcsomagot próbál összerakni, több mint 30 milliárd forint értékben, csak azért, hogy működjön az, amit már megvettek. Villamosaink már vannak. Csak éppen Budapest nincs rájuk felkészítve”.