Kijev szerint hamisak az orosz hadijelentések

Nem került orosz kézre a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Dacsne település, ahogyan azt Moszkva bejelentette, hanem változatlanul ukrán ellenőrzés alatt áll – közölte szerdán az ukrán vezérkar.

A Facebookon megjelentetett közlemény szerint néhány nappal ezelőtt egy kisebb orosz felderítő csoportnak sikerült behatolnia Dacsnébe, ahol orosz zászlóval fényképezkedtek, azonban – mint a hadsereg vezetése hozzátette – „ez volt az utolsó, amit életükben tettek, mert az ukrán katonák likvidálták őket”.

„Az egyik későbbi roham során két orosz katonának nagyobb szerencséje volt: életben maradtak, és az ukrán tengerészgyalogosok hadifogságába estek” – jegyezte meg a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés kiemelte egyúttal, hogy az orosz erők nem hagynak fel a próbálkozásaikkal, hogy áttörjenek a Donyeck és Dnyipropetrovszk megyék közötti közigazgatási határon.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési részlegének vezetője újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Dnyipropetrovszk megye székhelyét, Dnyipro városát csak orosz rakéta- és dróntámadások fenyegetik, a harci cselekmények kizárólag a megye közigazgatási határa mentén zajlanak.

„Dnyipro városának, azon kívül, hogy látjuk az orosz rakéta- és dróncsapásokat, másféle fenyegetettsége nincs. Dnyipropetrovszk megye tekintetében egyértelmű, hogy a közigazgatási határa mentén, legalábbis a délkeleti irányból folynak harcok, és már elég régóta zajlanak. Semmi új nincs ezen a téren” – mondta.

A katonai hírszerzés főnöke kijelentette még, hogy Oroszország kísérletei saját tengeri csapásmérő drónok kifejlesztésére eddig eredménytelenek voltak.

„Legutóbb június elején próbálták alkalmazni kísérleti modelljeiket. Nem hoztak eredményt. Felrobbantak, még mielőtt elérték volna a területi vizeinket. A mi információnk szerint a dél-ukrajnai Juzsne városa felé tartottak” – közölte. Budanov kommentálta Oroszország lehetőségeit a légi dróntámadásokkal kapcsolatban is.

Szerinte Oroszország nem képes napi 450-500 drónt indítani, de képes egyes masszív hullámokban ilyen támadásokat végrehajtani. „Akár 500 drónt is képesek egyszerre kilőni egyetlen támadásban” – mondta.

A Harkiv megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy szerdára virradóan az orosz hadsereg dróncsapást mért egy Kupjanszk melletti kistelepülésre, egy 22 éves és egy 90 éves férfi megsebesült.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy szerdán orosz támadások következtében két férfi vesztette életét a régióban lévő Pokrovszkban, hatan pedig megsebesültek. A várost régóta igyekeznek bevenni az orosz csapatok.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 171 összecsapást jegyeztek fel a fronton, az orosz erők 77 rohamát verték vissza az ukrán csapatok a donyecki régióban, Pokrovszk és Novopavlivka térségében.

Az orosz hadsereg irányított légvédelmi rakétákat és több mint 100 csapásmérő, valamint megtévesztő drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, az eddigi adatok szerint legkevesebb tizenöten megsebesültek a támadásban, a harci drónok 14 helyszínen célba találtak – jelentették katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának szerda reggel a Telegramon közzétett jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg összesen 4 Sz-300-as típusú irányított légvédelmi rakétával és 114 csapásmérő, valamint megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat.

A légvédelem 79 drónt ártalmatlanított. Az orosz drónok 14 helyszínen célba találtak, 2 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.

Négy ember megsebesült a július 2-án reggel végrehajtott dróntámadásban Herszonban és környékén, egyikük állapota életveszélyes – jelentette az Ukrajinszka pravda hírportál a megyei katonai közigazgatás sajtószolgálatának Telegram-csatornáján közzétett bejegyzése alapján.

Négy ember megsebesült a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol városát ért orosz dróncsapásban – tette közzé Telegram-csatornáján Szerhij Liszak megyei katonai kormányzó.

Kedden helyi idő szerint 23 óra körül az orosz tüzérség eltalált egy kórházat Herszonban, öt páciens és három ápoló megsebesült a támadásban, a kórház épülete jelentősen megrongálódott – jelentette az Unian hírügynökség Olekszandr Prokugyin megyei katonai kormányzó Telegram-bejegyzése alapján.

Az amerikai kormány felfüggesztett bizonyos fegyverszállítmányokat Ukrajnának, mivel a védelmi minisztérium szerint az Egyesült Államok saját fegyverkészletei túlzott mértékben megcsappantak. A lépés érzékenyen érintheti Ukrajnát, különösen egy olyan időszakban, amikor Oroszország fokozza légitámadásait, és elhúzódó patthelyzet alakult ki a béketárgyalások terén.

A Biden-adminisztráció korábban már ígéretet tett ezeknek a fegyvereknek a leszállítására, azonban a Trump-elnökség alatt újragondolt prioritások miatt most ezek egy részét visszatartják. A Pentagon vizsgálata szerint egyes, Ukrajnának szánt eszközök már veszélyesen alacsony mennyiségben állnak rendelkezésre az Egyesült Államok fegyvertáraiban – írja a The Guardian.

„Ez a döntés annak érdekében született, hogy Amerika érdekeit helyezzük az első helyre, miután felülvizsgáltuk országunk katonai támogatási politikáját világszerte” – mondta a Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly.

Hozzátette: „Az Egyesült Államok fegyveres erőinek ereje megkérdőjelezhetetlen – kérdezzék csak meg Iránt.”

Ez az utalás Trump nemrégiben elrendelt amerikai rakétacsapásaira vonatkozott, melyeket iráni nukleáris létesítmények ellen hajtottak végre. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő megerősítette, hogy egyes, korábban megígért fegyverek szállítása jelenleg felfüggesztés alatt állnak, bár részleteket nem árult el arról, pontosan mely eszközökről van szó.

Sean Parnell, a védelmi minisztérium szóvivője szerint „Amerika hadserege sosem volt felkészültebb és erősebb”, és a kongresszus előtt álló nagyszabású adócsökkentési és védelmi kiadási csomag biztosítani fogja, hogy „fegyverrendszereink és védelmi képességeink a huszonegyedik század fenyegetéseinek is ellenálljanak”.

A fegyverszállítások részleges felfüggesztése jelentős csapás Ukrajna számára, hiszen Oroszország a háború egyik eddigi leghevesebb légitámadási hullámát indította meg a közelmúltban. Az eszkaláció miatt még inkább távolinak tűnnek azok a béketörekvések, amelyeket Trump hónapok óta szorgalmaz.

Az Egyesült Államok eddig több mint 66 milliárd dollár értékben nyújtott katonai és védelmi támogatást Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot.

Az USA rendszeresen kérte szövetségeseit, hogy biztosítsanak légvédelmi rendszereket Kijevnek, de több kelet-európai ország vonakodik lemondani a saját védelmüket is szolgáló eszközökről.

Trump a múlt heti NATO-csúcson találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok további Patriot légvédelmi rendszereket biztosítson Ukrajnának. „Ők ezeket a rakétaelhárító rendszereket akarják, ahogy nevezik őket, a Patriotokat. És mi meg fogjuk nézni, tudunk-e néhányat biztosítani. Nekünk is szükségünk van rájuk. Izraelnek is szállítunk belőlük, és nagyon hatékonyak, száz százalékban működnek. Nehéz elhinni, mennyire hatékonyak. Ők ezt akarják a leginkább” – fogalmazott Trump.

Az elmúlt hónapokban megfigyelhető irányváltás tükröződik a kormány egészének hozzáállásában is. Pete Hegseth védelmi miniszter júniusi kongresszusi meghallgatásán elmondta, hogy gyorsan felszámolták a pazarló programokat, és az erőforrásokat Trump legfontosabb céljaira irányították át. Szerinte a háború tárgyalásos rendezésének lehetősége erőt mutat, még akkor is, ha Moszkva volt az agresszor.

Hegseth hangsúlyozta, hogy a jelenlegi költségvetés kemény döntéseket tartalmaz, és rámutat arra is, hogy Európának nagyobb részt kell vállalnia saját biztonságának védelmében. „Ez Trump elnök érdeme” – tette hozzá.

Elmondása szerint bár bizonyos katonai támogatások továbbra is folyamatban vannak, a jövőben ezek mértéke jelentősen csökkenni fog.

A National Interest cikke szerint a Kreml soha nem volt ilyen biztos a győzelmében: 700 000 fronton lévő katonára, kínai alkatrészekkel tömött dróngyárakra és motoros rohamegységekre alapozza nyári offenzíváját, miközben abban bízik, hogy a Nyugat tovább tétovázik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az utóbbi időben egyre kendőzetlenebbül utal rá, hogy egész Ukrajnát Oroszország sajátjának tekinti. Úgy tűnik, Moszkva nem habozik, egészen addig folytatja a harcot, amíg háborús céljait el nem éri.

Az orosz elnök június végi beszédében ismét kijelentette, hogy „egész Ukrajna a miénk”, és hozzátette: „ahová orosz katona teszi a lábát, az orosz föld”. A Kreml évek óta ismételt céljai konkrét katonai haditervvé értek. A 2025-ös nyári offenzíva egyszerre támaszkodik a mennyiségre és a technológiai újításokra.

A tízezrével bevetett száloptikás FPV-drónok ma már húsz kilométer mélyen teszik életveszélyessé a felszíni mozgást. Ugyan az ukrán drónhadsereg is fejlődik, de

a frontvonal újabb átszakadásai Szumi, Pokrovszk és Velika Novoszilka városok térségében egyre szorultabb helyzetbe hozzák az ukrán védőket.

A drónáradat mellett a leglátványosabb újítás az ezerszám érkező kínai gyártmányú motorkerékpárokra épülő rohamtaktika. A 21. századi huszárok rohama vakmerő sebességgel való száguldásból áll a gyalogsági aknamezőkön keresztül. Sikerük többnyire gyorsaságukon múlik, mivel így az ukrán drónkezelők és tüzérek reakcióideje nem elegendő a csapások elrendeléséhez. Ezeknek a rohamoknak a veszteségrátája gyakran súlyos, de – ahogy egy ukrán katona megjegyezte – ha ötből egy áttör, Moszkva már akkor is kifizetődőnek ítéli a műveletet.

Putyin magabiztossága részben abból fakad, hogy Oroszország Irán és Kína segítségével sikeresen futtatja fel hadigazdaságát. Minden héten a Tatárföldön gyártott kamikazedrónok ezrei árasztják el a frontot, amelyeket eredetileg Irán bocsátott Moszkva rendelkezésére. A világ üvegszálpiacának 80 százalékát ellenőrző Kína hivatalosan semlegességet hirdetett, miközben Peking látja el a legfontosabb alkatrészekkel az orosz hadiüzemeket.

Idén 600 kínai tiszt érkezik az orosz bázisokra harctéri továbbképzésre, Észak-Korea pedig 25 000 ipari munkással erősíti az orosz hadiipart.

2024 óta Moszkva ugyan Ukrajna területének csak egy százalékát foglalta el, azonban az utóbbi másfél évben szinte minden területen az orosz hadsereg irányába billentek el az erőviszonyok. Jelenleg úgy tűnik, hogy az egyetlen tényező, amely az orosz hadsereget megállásra kényszerítheti, ha gazdaságilag kifullad.

A harcmezőn az idei nyár a Kreml terveiről fog szólni: teljesen felőrölni az ukrán ellenállást, és felkészülni a még nagyobb harcokra.