Karácsony Gergely szerepe brüsszeli pénzeink blokkolásában

Karácsony Gergely közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán Strasbourgban az MTI-nek nyilatkozva.

Budapest főpolgármestere szerdán az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatót a testület Zöld frakciójának meghívására, amely során azt javasolta az európai döntéshozóknak, hogy hozzanak létre olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások, az önkormányzatok és a civil szervezetek közvetlen hozzáférését az uniós forrásokhoz, hogy a „büntetés” a kormányt érje, ne a helyi szintet.

„Szomorúsággal tölt el az a végtelen cinizmus, amelynek ismételt példáját láthatjuk Karácsony Gergely részéről” – fogalmazott Deutsch, hozzátéve:

Karácsony hosszú ellenzéki politikai pályafutása alatt következetesen azon dolgozott, hogy „Magyarországról a lehető legdurvább hazugságokat terjessze a világban”.

A képviselő szerint ezek az állítások szolgáltak alapul az úgynevezett jogállamisági eljárásokhoz, majd később a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztéséhez. „Amit Karácsony Gergely és társai tettek, az közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy nem kapjuk meg ezeket a pénzeket” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy Karácsony miniszterelnök-jelöltként is folytatta ezt a gyakorlatot.

Deutsch szerint a főpolgármester minden rendelkezésére álló eszközt bevetett, hogy politikai hasznot remélve elérje: Magyarországtól forrásokat vonjanak meg. Kifogásolta továbbá, hogy a budapesti adófizetők pénzéből – közpénzből – a fővárosi önkormányzat egy lobbiirodát tart fenn Brüsszelben, amelyet Jávor Benedek korábbi pártpolitikus vezet.

„Ennek az irodának kifejezett feladata, hogy a brüsszeli döntéshozóknál Magyarországgal és a magyar nemzeti érdekkel szemben lobbizzon” – mondta Deutsch, hozzátéve, hogy az iroda évek óta működik, és „őrületes mennyiségű közpénzt” költöttek el rá. Mint elmondta, Jávor Benedek európai parlamenti képviselői javadalmazással vezeti az irodát, miközben nem Budapest számára próbál forrásokat szerezni, hanem azon dolgozik, hogy „minél több pénzt vegyenek el Magyarországtól”.

Deutsch felszólította Karácsonyt és szövetségeseit, hogy hagyják abba a „saját hazájukkal szembeni áskálódást”,

és ismerjék el: nem igazak azok a vádak, amelyekre a pénzek felfüggesztését alapozzák. „Ha ez megtörténik, hozzáférhetnek a forrásokhoz, és végre valóban fontos budapesti fejlesztéseket hajthatnak végre” – zárta szavait.

A Fidesz politikusa arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokrácia háborús költségvetési tervet készít. Mint mondta, a javaslatot jövő héten hozzák nyilvánosságra, és szerinte képmutatás úgy tenni, mintha a szerdai EP-vita érdemben befolyásolná a tartalmát.

Nem érdemes átverni sok tíz-, sok százmillió európai polgárt és családot, hiszen már most sejthető, mire készül a brüsszeli bürokrácia – magyarázta Deutsch.

A képviselő szerint a kiszivárgott információk alapján az Európai Bizottság a 2028-ban induló költségvetési ciklusban az uniós források 20-25 százalékát háborús célokra, elsősorban Ukrajna támogatására kívánja fordítani.

Deutsch szerint rendkívül aggasztó, hogy az Európai Unió a közös hitelfelvétel következtében súlyos adósságválságba sodródott. Mint mondta, 2028-tól kezdve nemcsak a felvett hitelek kamatait, hanem a tőketartozást is törleszteni kell.

„Brüsszel egy közös hitelfelvétel okozta közös adósságválságba kormányozta az európai együttműködést” – fogalmazott. Hozzátette: a következő hétéves költségvetés 20-25 százalékát a hiteltörlesztés fogja elvinni.

Mint fogalmazott, a brüsszeli bürokrácia a költségvetést, valamint az agrár- és kohéziós támogatásokat is 20-20 százalékkal csökkenteni kívánja. „Ukrajnára és a háborúra van pénz, és ott van adósságtörlesztési kényszer, de mindezt úgy akarják előteremteni, hogy drasztikusan megvágnák a mezőgazdasági és kohéziós regionális fejlesztési támogatásokat” – mondta Deutsch.

Rámutatott, hogy

az Európai Bizottság újabb, jelentős adókat akar kivetni, amelyeket „a jellegzetes brüsszeli tolvajnyelv” szerint csupán „új saját forrásokként” emlegetnek.

Mint mondta, valójában arról van szó, hogy Brüsszel közvetlenül kíván adókat beszedni, elsősorban a gazdasági szereplőktől, miközben ezzel korlátozná a szuverén nemzetállamok adóztatási mozgásterét.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság egy végletesen centralizált költségvetési rendszert javasol: a tervezet alapján a bizottság gyakorlatilag mindenféle tanácsi és parlamenti hozzájárulás nélkül, saját belátása szerint csoportosíthatná át a forrásokat, ami szerinte ellehetetlenítené a szuverén nemzetállamok beleszólását az uniós költségvetés alakításába.

Deutsch azt is bírálta, hogy a bizottság a jogállamisági feltételrendszert minden területre ki akarja terjeszteni, ami szerinte a politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhat.

Hangsúlyozta azt is, hogy a bizottság továbbra is eurómilliárdokkal támogatja a politikai pártként működő „álcivil” szervezeteket, valamint az NGO-kat, és jelentős költségvetési forrásokat biztosít a Zöld megállapodás ideológiai céljaira is, ami – mint fogalmazott – súlyosan rontja az európai nemzetgazdaságok versenyképességét. Ahelyett, hogy valódi, versenyképességet javító kiadások szerepelnének a tervezetben, szerinte Brüsszel továbbra is a „zöldítés” ideológiai programját erőlteti – húzta alá.

Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság készülő költségvetési javaslata nemhogy nem állítja meg az illegális migrációt, de egyenesen jutalmazza azt. Mint fogalmazott, a társadalmi kohézió és szociális programok címén valójában az illegális migránsokat támogatják, ami a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakció számára teljességgel elfogadhatatlan.

Menczer Tamás a közösség oldalán osztotta meg Manfred Weber szavait. Az Európai Néppárt (EPP) elnöke azt mondta: "Az EPP-nek világos vörös vonalai vannak: Európa-párti, Ukrajna-párti, jogállamiság-párti. Mára már mások is követik ezt a definíciónkat. Tusk Kaczyński ellen, Magyar Péter Orbán ellen."

Menczer Tamás úgy véli, „ebből az egy mondatból két dolog is világosság válik. Az első az, hogy Weber a Néppártban mindenkitől megköveteli, hogy Ukrajna és a háború mellett álljon. A másik, ami egyértelmű, hogy

Magyar Péter egy báb, Weber irányítja, Weber a főnök, ő Magyar Péter gazdája.

Weber folytatni akarja a háborút, és behozná Ukrajnát az Európai Unióba. Most. Gyakorlatilag azonnal. Nem érdekli a Voks 2025, nem érdekli a magyarok döntése.

Egy bábkormányt akar a magyarok döntését és érdekeit védő Orbán-kormány helyett. De ehhez nekünk is lesz egy-két szavunk”

– tette hozzá a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Egyre több jel utal arra, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt rendkívül szoros kapcsolatot ápol Ukrajnával. A párt az Európai Néppárt tagjaként következetesen kiáll Ukrajna uniós csatlakozása mellett, amit a kijevi vezetés is méltat. Az ellenzéki párt körül sorra jelennek meg a gyanús ukrán kapcsolatok, amelyek a magyar nemzeti érdekeket is súlyosan veszélyeztetik. Összefoglaltuk, hogy pontosan milyen szálak kötik össze a Volodimir Zelenszkij vezette ukrán kormányt Magyar Péterrel.

1. Politikai elköteleződés Ukrajna mellett

• A Tisza Párt az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának a tagja, így ezzel összhangban az Ukrajna-párti álláspontot kell képviselniük. Manfred Weber, az EPP elnöke többször megerősítette, hogy pártcsaládja minden eszközével, és minden erejével Ukrajnát támogatja. A politikus már korábbi interjúiban is hangsúlyozta, hogy csak azok lehetnek tagok, akik egyetértenek a párt irányvonalával. Mint mondta: az EPP Ukrajna‑párti pártcsalád, ahol különösen fontos az európaiság, a jogállamiság és az ukrajnai támogatás.
• Márciusban az Európai Parlament egy közös állásfoglalást adott ki, amely többek között fegyverek és lőszerek Ukrajnába küldéséről, valamint a tagállamok katonai támogatásáról szólt. A javaslatot a Tisza Párt EP-frakciója is támogatta, Magyar Péter nevét pedig a hivatalos EP-regiszterben is szerepeltették. Amikor a Fidesz számonkérte a politikust, a Tisza Párt elnöke azt állította, hogy tévesen jelent meg a határozaton, és a nevét valószínűleg odahamisították. Magyar Péter végül töröltette a nevét a dokumentumból. 
• A Tisza Párt az EPP tagjaként Ukrajna uniós csatlakozása mellett is egyértelműen elkötelezte magát. Magyar Péter elindította a Nemzet hangja elnevezésű konzultációját, majd bejelentette, hogy szavazóik többsége Ukrajna európai uniós csatlakozását támogatná. 

2. Volodimir Zelenszkij Magyar Péter felmérését méltatta

• Volodimir Zelenszkij Orbán Viktor miniszterelnököt bírálta, amiért a kormány elindította a Voks 2025 országos véleménynyilvánító szavazást. A kérdőív célja, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. Az ukrán elnök ezután Magyar Péter „független” felmérését hozta pozitív példaként.
• Az ukrán elnök a Tisza Párt felmérésére hivatkozva állította, hogy a magyarok többsége támogatná Ukrajna EU-s csatlakozását. „Orbán ellenzéke egyébként nyílt közvélemény-kutatást készített minden magyar számára. A válaszadók 70 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása mellett van. Vagyis a magyarországi emberek mellettünk vannak. Önök is tudhatják, hogy előkészített egy felmérést – az ottani emberek állítólag ellene vannak”  – jelentette ki Zelenszkij.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszédet mond a párt Nemzet hangja elnevezésű kezdeményezése kérdéseinek eredményváró rendezvényén a Műegyetem rakparton 2025. április 13-án. A politikus bejelentette, hogy szavazóinak többsége támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozását (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

• Magyar Péter közvélemény-kutatására több mint egymillió válasz érkezett, azonban független ellenőrzés nélkül maradt, és közjegyző sem hitelesítette. A módszertan átláthatatlan volt, ráadásul 16 éves kortól – szavazati jog hiányában is – bárki kitölthette. Ezzel szemben a közjegyző által hitelesített Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás eredménye szöges ellentétben áll Magyar Péter állításával. A választóknak itt 95 százaléka utasította el az ukrán csatlakozást.
• Orbán Viktor miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Volodimir Zelenszkij többször is hangsúlyozta, hogy Magyarországon is vannak szövetségesei. „Ne legyen kétségünk. Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon. Akik Brüsszel ügynökei, azok egyben Zelenszkij barátai. Így áll a helyzet. Beszéljünk egyenesen” – fogalmazott Orbán Viktor. 

3. A Tisza Pártot Ukrajna-barát önkéntes mozgalomnak nevezték Kijevben

• Az ukrán külügyminisztérium nemrég rendkívül pozitívan írt a Tisza Párt tevékenységéről. Kiemelték, hogy az elfogult politikusokkal ellentétben a magyarok egy önkéntes mozgalom révén minden lehetséges módon segítik az ukrán népet.
• A Tisza Párt európai parlamenti képviselői – köztük Dávid Dóra és Lakos Eszter – 2024. november 19-én, az orosz–ukrán háború ezredik napján ukrán zászlós és uniós szimbólumokkal díszített pólóban jelentek meg az Európai Parlamentben, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül mondott beszédet. Az akció illeszkedett az EPP azon törekvéséhez,  miszerint „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges”. Magyar Péter képviselői a nyilvánosság előtt demonstrálták Ukrajna-párti elkötelezettségüket.
• Volodimir Zelenszkij külügyminisztériuma Magyar Péter szimpatizánsainak is köszönetet mondott. Közleményükben kiemelték, hogy rendkívül hálásak azoknak a magyaroknak, akik őszintén támogatják őket.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselői ukrán nemzeti színekkel díszített pólóban jelentek meg az Európai Parlamentben (Kép forrása: Facebook)

4. Gyanús ukrán kapcsolatok a Tisza Párt körül

• A hirado.hu írta meg elsőként, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt honvédelemért felelős szakpolitikusa lesz. A Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke ellen először a Honvédelmi Minisztérium indított vizsgálatot amiatt, hogy a korábbi NATO-üléseken többször eltért a kormány békepárti álláspontjától, felszólalásait pedig a Dicsőség Ukrajnának köszöntéssel zárta. A vizsgálat szerint Ruszin-Szendi Romulusz kommunikációja bizalmi válságot idézhetett elő a NATO-n belül, és nemzetbiztonsági érdekeket is sérthetett.
• Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy fennáll a gyanúja, hogy a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke be van ütve az ukránokhoz, és ukrán titkosszolgálati kapcsolatai vannak. Mint mondta:  „Nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán titkosszolgálat összejátszik a Tisza Párttal.” 

Ruszin-Szendi Romulusz, a honvédség volt vezérkari főnöke részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt. A NATO-üléseken felszólalásait visszatérően Dicsőség Ukrajnának köszöntéssel zárta (Fotó: MTI/Mónus Márton)

• Ruszin-Szendi Romulusz egy korábbi hangfelvételen azzal is kérkedett, hogy megvannak még neki a fontos ukrán kapcsolatok. Úgy fogalmazott: „Ha odakerülünk, akkor lesznek telefonszámok. (…) Ha nagyon akarjuk, ezeket a telefonszámokat fel lehet éleszteni majd, ha odakerülünk.”
• Május 8-án Magyar Péter hangfelvételt mutatott be, amellyel a magyar haderőfejlesztést és a honvédelmi minisztert támadta. Másnap, május 9-én az ukrán titkosszolgálat is videót tett közzé két állítólagos magyar kémből, bizonyítékok nélkül. A magyar kormány szerint az ukrán titkosszolgálatok széles körű lejárató hadjáratot indítottak Magyarország ellen, amelynek a Tisza Párt is része lehetett.
• Magyar Péter tavaly nyáron ukrajnai útjáról több platformon is rendszeresen beszámolt, és folyamatosan osztott meg fényképeket a háború sújtotta keleti szomszédból. A Tisza Párt elnöke azonban nem egyedül látogatott Ukrajnába, vele tartott Ceber Roland (hivatalos nevén Tseber Roland Ivanovics) is, aki a kárpátaljai katonai közigazgatás egyik magas rangú tisztje, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, valamint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által alapított Nép Szolgája párt tagja.
• Holló István ukrán állampolgárként, kémkedés gyanúja miatt került a magyar hatóságok érdeklődésének középpontjába. Holló István többször is összefutott Ruszin‑Szendi Romulusszal, a Tisza Párt honvédelmi szakértőjével, amely arra utalhat, hogy nem egy véletlenszerű találkozás történhetett.

Magyar Péter nyilvánosan is barátjaként említette Ceber Rolandot, majd további közös „akciókról” is beszélt (Forrás: Instagram/roland.tseber)

5. A Tisza Párt az ukrán gazdák érdekeit képviseli

• A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) június elején élesen bírálta a Tisza Pártot, amiért az ukrán gazdák érdekeit védi a magyar termelők rovására. A szervezetek szerint Ukrajna EU-csatlakozása súlyosan veszélyeztetné a magyar agráriumot, csökkentené a támogatásokat és felborítaná a piaci egyensúlyt.
• Különösen aggályosnak tartják, hogy a Tisza agrárpolitikusai – például Varga Lőrinc – az alkalmazkodást sürgetik ahelyett, hogy kiállnának a magyar gazdák mellett. Határozott álláspontjuk, hogy Ukrajna csatlakozásával nemcsak a magyar, hanem az egész európai mezőgazdaság veszélybe kerülhet.
• A NAK és a Magosz  szerint a Tisza Párt Brüsszel álláspontját képviseli és nem veszi figyelembe a magyar emberek véleményét, köztük a magyar gazdákét sem. Hangsúlyozták, hogy továbbra is harcolnak az agrártámogatások védelméért és a magyar gazdák érdekeiért.