Hatalmas drónhadsereggel és rakétákkal támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 13 rakétát és több mint 700 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadás fő célterülete a nyugat-ukrajnai Luck volt – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának szerda reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 6 aeroballisztikus, valamint 7 szárnyasrakétával és 728 csapásmérő, illetve megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat.

A jelentés szerint a légvédelem mind a 7 szárnyasrakétát lelőtte, emellett 303 drónt tűzerővel semmisítettek meg, 415-öt pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról.

Az orosz drónok 4 helyszínen célba találtak, 11 helyen pedig a légvédelem által megsemmisített támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat. A légicsapás fő célterülete Luck (a nyugat-ukrajnai, Lengyelországgal határos Voliny megye székhelye) volt

– áll a légierő hivatalos közleményében.

Július 9-re virradó éjjel Luckot a teljes körű invázió kezdete óta a legsúlyosabb légitámadás érte – közölte az Unian hírügynökség Ihor Poliscsuk polgármester Telegram-bejegyzésére hivatkozva. Ivan Rudnickij, Voliny megye katonai kormányzója ugyancsak a Telegramon azt jelentette, hogy a város légterében 5 rakéta és körülbelül 50 drón tartózkodott.

A becsapódások következtében tűz ütött ki, és károk keletkeztek az egyik garázsszövetkezet területén. Egy helyi vállalat telephelyéről is tüzet jelentettek. A károk felmérése még tart, halálos áldozatokról, sebesültekről nem érkezett jelentés.

Az éjszakai légitámadás következtében egy Kijev környéki iparvállalat területén mintegy 8000 négyzetméter kiterjedésű tűz ütött ki – jelentette az Ukrajinszka pravda hírportál az állami katasztrófavédelmi szolgálat hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzés alapján. A tüzet megfékezték, az előzetes információk szerint senki sem sérült meg.

Az ukránok csaknem fele úgy véli, hogy Ukrajna gazdasága 10 év múlva romokban lesz – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felméréséből, amelyeket az Ukrajinszka Pravda szerzett meg.

„Logikus volt azt feltételezni, hogy Trump kemény földet érését (az Egyesült Államok támogatásának gyengülését és retorikájának változását Oroszországgal kapcsolatban) követően az ukránok körében lesz némi erkölcsi és pszichológiai visszaesés. De még ilyen körülmények között is a felméréseink azt mutatják, hogy az ukránok abszolút többsége továbbra is elutasítja a háború lezárásának olyan forgatókönyveit, amelyek kapitulációnak tűnnének” – mondta Anton Hruseckij, a KIIS ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint az új szociológiai kutatás kimutatta, hogy az ukránok körében az összetartozás érzése kissé megerősödött. A megkérdezettek mintegy 60 százaléka úgy véli, hogy „Ukrajna inkább az egység felé halad, mint a megosztottság felé” – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Volt azonban egy másik kérdésünk is: Hogyan látja Ukrajnát 10 év múlva: virágzó EU-tagállamként, vagy romokban heverő, nagymértékű elvándorlással küzdő országként?”

„2024 decemberében a megkérdezettek több mint 57 százaléka úgy vélte, hogy Ukrajna 10 év múlva virágzó ország lesz az Európai Unióban. Viszont 2025 június elejére ez az arány megfordult: míg korábban 28 százalék, most már csaknem a válaszadók fele (47 százalék) látja Ukrajna pusztulását”

– mondta Hruseckij.

Oroszország olyan mennyiségben foglalt el területeket 2025 májusában, amire a háború első éve, 2022 óta nem volt példa – írja a Die Welt. A német lap szerint Ukrajnának mindenféle szempontból rosszul áll a helyzete jelenleg. Cikkükben vázoltak három lehetséges forgatókönyvet is azzal kapcsolatban, hogy jelen állás szerint mik a konfliktus lehetséges végkimenetelei.

Miközben a világ szeme a Közel-Keletre szegeződik, Moszkva eszkalálja agresszív háborúját Ukrajnában. Kijev két fronton is nyomás alatt áll. A háború kimenetelét tekintve most három forgatókönyv lehetséges – de az egyik jóval valószínűbb, mint a másik kettő – kezdi cikkét a Die Welt, amely emlékeztetett arra is, hogy a hét elején súlyos orosz légicsapások érték Ukrajnát, többek közt Kijevet is kedden (az utóbbi csapásnak legalább 22 halottja és 130 sebesültje volt a későbbi adatok szerint).

Emlékeztetettek arra is, hogy mindeközben a politikai fronton sem alakult kedvezően a helyzet Ukrajna számára: Volodimir Zelenszkij a G7-ek csúcstalálkozóján Donald Trumppal akart tárgyalni a háborúról és a Moszkva elleni szankciókról, de az amerikai elnök idő előtt távozott az eseményről, így nem került sor a találkozóra. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai elnök eközben arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin közvetíthetne Irán és Izrael konfliktusában, és azt is közölte, hogy Oroszországot vissza kellene venni a G8-ak közé.

A német lap szerint mindeközben nem csak politikai szinten, a frontvonalakon is rosszul alakul Ukrajna számára a helyzet. Ezzel kapcsolatban említették meg, hogy a The Wall Street Journal (WSJ) egyik cikke szerint

Oroszország 2025 májusában nagyobb területet foglalt el a háborúban, mint 2022 óta bármely hónapban.

A német lap szerint az előrenyomulásból az látszik, hogy Moszkva az eddig már elfoglalt vagy követelt öt ukrajnai területen (Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon) kívül három további régiót próbál meghódítani: Szumit, Harkivot és Dnyipropetrovszkot (jelzésértékű lehet, hogy ezek közül az elsőnek az elfoglalását már Vlagyimir Putyin sem zárta ki).

Az orosz nyári offenzíva június elején kapcsolt teljes fokozatba, azóta az ukrán fegyveres erők folyamatos rakétatűz és dróntámadás alatt állnak. Ráadásul Moszkvának egyre sikeresebben sikerül elvágnia az ukrán katonákat az utánpótlási vonalaktól, és több helyen – például a donbászi Toreckben – bekeríteni is őket. A nyugati fegyverszállítások pedig jelentősen csökkentek a tavalyi évhez képest, miközben az orosz hadiipar rohamtempóban bővült (a NATO főtitkára, Mark Rutte konkrétan azt mondta erről a közelmúltban: Oroszország három hónap alatt annyi fegyvert gyárt, mint a NATO egy év alatt).

Eközben sok ukrán dandár annyira leépült, hogy alig tudnak harcolni, nincsenek fegyvereik és katonáik. Az amerikaiak pedig a közel-keleti válságövezetbe irányítják a Kijevnek már beígért fegyvereket is, legutóbb a nagy hatékonyságú Vampire légvédelmi rendszerekkel tettek így – sorolta a Die Welt azokat a tényezőket, amelyek miatt Ukrajna nehéz helyzetben van most.

Három forgatókönyv lehetséges

Ugyanakkor Markus Reisner ezredes, az osztrák védelmi minisztérium katonai elemzője a német lapnak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az oroszok jelenlegi területszerzései nem feltétlenül döntő fontosságúak a háború lefolyása szempontjából. Reisner szerint orosz szempontból a háborút a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége fogja eldönteni, és e téren a kulcskérdés nem az, hogy az oroszok meddig tudnak kitartani, hanem az, hogy Ukrajna meddig tudja folytatni. Az elemző szerint Oroszország célja most láthatóan nem a gyors győzelem, hanem az, hogy lassan felőrölje Ukrajnát.

A német lap ezzel összefüggésben három forgatókönyvet is felsorolt azzal kapcsolatban, hogy miként alakulhat a konfliktus kimenetele a jövőben:

1. A Nyugat komolyan veszi Ukrajna támogatását: tömegesen küldenek fegyvereket az ukrán hadseregnek, miközben tovább szigorítják az Oroszország elleni gazdasági szankciókat is. Ezzel mind gazdasági és katonai értelemben is fokozhatnák a nyomást az oroszokon, akiknek végül valószínűleg előfeltételek nélkül be kellene szüntetnie a harcot az aktuális front, a kontaktvonal mentén, és az orosz félnek tárgyalásokat kellene folytatnia egy békés rendezésről. Ukrajna továbbra is szuverén országként létezhetne, és csak a Krím félsziget és a kelet-ukrajnai területek maradhatnának de facto orosz ellenőrzés alatt. Ugyanakkor a Die Welt is megjegyezte: ez a forgatókönyv jelen pillanatban szinte teljesen irreálisnak tűnik, mert a nyugati országok a jelek szerint nem hajlandóak olyan mértékben fegyverekkel ellátni Ukrajnát, ami ehhez kellene, és arra sem, hogy a szankciókból eredő gazdasági hátrányokat bevállalják.
2. Putyin egyértelmű győzelme: ez akkor következhet be, ha az amerikaiak kivonulnak a konfliktusból minden értelemben, és Ukrajna támogatását – maximum a hírszerzési segítségnyújtás kivételével – Európára és néhány más harmadik országra hagyják. Trumpnak a saját szempontjából erre jó okai vannak, mert így az Indo-csendes-óceáni térségre és Kínára tudnának összpontosítani, miközben Oroszországgal is üzleteket köthetnének, és mindez esetleg gyengíthetné Moszkva és Peking szövetségét is. Ukrajna szempontjából azonban ez a forgatókönyv tragikus lenne, mivel amerikai támogatás nélkül az eddig meghódított, 20 százaléknyi ukrán területnél is nagyobb részét veszítenék el az országuknak hosszú távon – beleértve ebbe akár a tengerparti területek teljes elvesztését is. A Die Welt szerint ebben az esetben a Dnyipró folyó mentén jöhetne létre egy demilitarizált övezet, és akár az ország fele is elveszhetne, miközben Zelenszkij bukása is garantálttá válna, és az ország szuverenitása erősen korlátozódna. Értékelésük szerint ez a forgatókönyv jóval reálisabb, nagyjából 35 százalék a valószínűsége.
3. Ukrajna megcsonkítva, de többé-kevésbé működőképes állam marad: ebben a forgatókönyvben a harcok még sokáig folytatódnak, Ukrajna pedig a Nyugat továbbra is mérsékelt támogatása miatt egyre inkább defenzívába szorul: az oroszok lassan, de folyamatosan egyre nagyobb területeket foglalnának el, és a második legnagyobb város, Harkiv valószínűleg még az év vége előtt orosz kézre kerülne a Die Welt szerint. Szerintük ez lehet az a fordulópont, amikor a Nyugat a harcok abbahagyására és a tárgyalások gyors lefolytatására sürgetné Kijevet. Ukrajna tárgyalási pozíciója azonban mindenképpen gyenge lenne.  Ebben a forgatókönyvben Ukrajnának széles körű engedményeket kellene tennie, és a konfliktust a kontaktvonal mentén határozatlan időre befagyasztanák, békeszerződés pedig nem születne. „Mai szemmel nézve az Észak- és Dél-Korea közötti befagyasztott konfliktushoz hasonló kimenetel elég valószínű” – mondta Markus Reisner a lapnak, amely szerint egy ehhez hasonló forgatókönyvnek nagyjából 65 százalék a valószínűsége.  „Amerika és Európa számára hosszú távon ez lenne a legköltséghatékonyabb, és a közhiedelemmel ellentétben egyúttal relatív biztonságot is garantálna számukra. Oroszország így  ütközőzónát kapna a Nyugat felé, ténylegesen ellenőrzése alatt tarthatná Ukrajnát, és nem kellene többé tartania a NATO terjeszkedésétől. Ezzel egyidejűleg Moszkva lassan visszatérne a nemzetközi színpadra, és inkább arra összpontosítana, hogy kiterjessze befolyását Afrikában és Ázsia egyes részein, valamint új szövetségeket kössön a globális délen” – tette még hozzá a lap.